|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.02. 19:23 - |
A Ködös-tó egy félelmetes hely, tele van vizi szörnyekkel és néha a ködtől nem lehet semmit látni.
|
[486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Hát rendben akkor körbe nézünk az erdőben... miket szeretsz játszani? Neked vannak testvéreid? Vagy unokatesók vagy akárki? *érdeklődött* - Vagy csak apukáddal és avval az oroszlánnal élsz? |
-Rendben van.*Mosolyog kedvesen.*-Nem tudom,most inkább jól érzem magam veled.*Feleli kedvesen aztán elindult a kandúrral az oldalán.Közben reménykedet hogy megállja ezt a látogatást anélkül hogy bármi galibát okozna.* |
- Végülis nekem mindegy, de vannak lányok is azt hittem kedvedre valóbb mint egy kandúr... *nevet* - Menjünk akkor a színes erdőbe... az érdekes hely, csak ne érj a fák leveleihez... talán az az egyik legbiztonságosabb hely... |
-Nem kell vigyázni rám.Igyekszem nem sok problémát okozni.*Igéri.*-Ha nem veszélyesek akkor mehetünk,de ráérünk később is megismerkedni a családoddal én úgy vélem.Vagyis én érek rá ugye...*Feleli kicsit hadarva.*-Tudom már!Menjünk valami szép erdőbe.*Ajánlja fel.* |
- Értem... hmm... hát úgy tűnik, hogy amíg úgy mond rám bíztak nekem kell majd vigyáznom rád... amúgy nekem nem messze él innen a családom... van kedved esetleg megismerkedni velük? Bár nem valami nagy szám az egész, az unokatesóim igen furcsák... *motyogta*
|
*A lány elfogadta a segítőkezet és mosolyogva felállt,leporolta ruháját és rámosolygott.*-Köszönöm.*Felelte illedelmesen.*-Annyira sokszor azért nem...*Néz oldalra kicsit elpirulva,,füleit kicsit lekonyítja,mert az igazság az hogy pedig de.Elesik,elejt valamit,véletlen meglkö valakit,valaki lábára lép vagy hasonlók.Aztán a fiúra néz megint.*-Annyira nem,csak elmondta hogy még egyszer ne csináljam mert nagyon aggódtak.*Felelte.* |
*A fiú meglepődött ahogy meghallotta a lányt aztán felnevetett amint elesett előtte, de oda nattyogott és kezét nyújtotta a lány felé* - Gyere, segítek... úgy tűnik te sokszor kerülsz bajba... hmm? Apukád elengedett? *érdeklődött* - Nagyon megszidott amiért a múltkor elcsavarogtál? |
*Safia ismét eljött otthonról erre a területre,annak reményében hogy látja a fiút ismét és beszélhetnek.De most engedélyel jött el otthonról és senki sem aggódott érte.SIetett is kellőképpen,majd amint meglátta a fiút vidáman köszönt rá.*-Jellal!*Integet neki boldogan,de figyelmetlenségében orrabukott és esett egyet.* |
~ Szóval hercegnő mi? Hmm érdekesen hangzik... *gondolta magában a fiú amikor másnap ismét a ködös területeken járkált... nem tudta merre lehet a lány, de szerette volna újra látni, bár úgy érezte nem igazán van értelme ennek a barátságnak... főleg hogy a lány apja biztosan egy mogorva vénember aki nem fogja engedni, hogy vele, egy semmirekellő fiúval játszon... így csak bámulta a víztükröt* |
-Mint halhattad,hercegnő.Szóval kijár neki a testőrség.*Lép egyet a fiú felé kihúzva magát.Elmosolyodik.*-Ha gondolod,egyszer elvihetlek egy körre.*Ajánlja fel.*
-Csak voltam...már rég nem vagyunk otthon!*Feleli kicsit elvörösödve Safia.Aztán Jellal után néz.*-Rendben.*Kuncog és integet neki.*-Megfagyok...*Motyogja,aztán felmászik a hím hátára.*
-Kedves fiú.*Feleli lépve egyet majd felemelkedik és elszáll a lánnyal.*-Ezekszerint még nem látott minket,ugyanis mi is ott lakunk,majd éri meglepetésként.*Mosolyog az oroszlán.*-Készülj fel,hogy apád újabb monológját kell végighallgatnod az elcsászkálásról.*Mondja Jabari.*
-Jaj ne...*Nyögi a lány a hím dörényébe temetve arcát.* |
- Testőr? Az meg minek? *néz rá nagy szemekkel, aztán meg az oroszlánra* király... nekem is kellenének ilyen szárnyak... *nevet* - nos akkor ha minden rendben akkor én megyek is, nem akarok zavarni na meg nekem is meg kell szárítkoznom... ha gondolod általában itt vagyok napközben... vagy ha nem, megtalálsz a picipacik erdejében *vigyor, a varázslovak erdejére gondol, integet aztán elmegy ha hagyják*
|
-Igaz...*Feleli kicsit megremegve majd a hatalmas hímre néz.*-Jaj nekem...*Csapja kicsit hára a fülét mert lehet megdorgálják majd.*-Áh,szia Jabari.Eltekintve hogy vizes vagyok,minden rendben.*Mosolyodik el felállva.*
*A nagymacska a fiúcskára néz majd a lányra.*-Veled meg mi történt?*Kérdi odadörgölőzve a lányhoz,hogy kicsit a vizet is letörölhesse róla és melegítse is.*-Apád halálra aggódja magát miattad...*Morran halkan,szúrós szemeket meresztve a lányra.*
-Tudom...bocsánat...*Csapja kicsit hátra a fülét megint majd Jellalra néz.*-Jella,ő Jabari a testőrünk.*Mosolyog megsimogatva a hímet,aki tiszteletteljesen meghajol.*-Én pedig Safia.*Mutatkozik be végre.* |
-Persze, és addig halálra akarsz fagyni? *néz végig a vizes lányon, bár ő is csurom víz, amikor az oroszlán megjelenik, kissé megrémül, de nem muttaja, inkább támadó pozícióba helyezkedik* - Őőőő... ismered? *nézi ahogy az oroszlán egyenesen a lányhoz megy*
|
-Nem feltétlenül muszáj már most visszamennünk.*Mosolyog a lány,bár már kissé télleg fázik.*-Ne aggódj,nem fogok többet ide jönni egyedül...*Tekinte körbe.*
*A következő percben egy hatalmas oroszlán száll le nem messze tőlük.Ahogy leszáll,kicsit megmozgatja a ködöt ezáltal láthatóvá válik.*=Hercegnő,minden rendben?*Szalad oda a nagy hím aggódóan.* |
- Jobb lenne ha vissza mennél a szüleidhez, nem biztonságos itt egyedül... tudod nekem ez a kedvenc helyem, kicsi korom óta, így már megszoktam itt, de neked még sok veszélyt rejt, ezért... ne mászkálj el egyedül, azért nem vagyok itt mindig... hogy megmentselek... elkísérlek vissza, tudodhogy merre vannak a felnőttek? |
*Safia meglepetten pislogott fel a parton.Köhögött párat,mert bőven nyelt vizet hisz sikítot tehát tátott szájjal esett bele tulajdonképpen a vízbe.Megrázta hosszú haját majd a fiúra nézett.*-Umm...*Pislog.*-Igen,hála neked.*Feleli felülve.*-Umm,eljöttem kicsit.*Válaszolja óvatosan.Picit összehúzza magát mert kezd fázni vizesen.*-És te mit csinálsz itt?Egyedül?*Kérdez vissza.* |
- A lányokkal sok baj van... *unottan beugrik a vízbe és kimenti, óvatosan teszi ki a partra* - Rendben vagy? Nem kellene ennyire zajonganod... elijeszted az itt élő állatokat... bár nem sokan élnek itt... az én nevem Jellal... de hívhatsz Jellnek is... ahogy tetszik... mi a te neved és hol hagytad a szüleidet hmm? |
*Egy percig még dörzsölgette kézfejét ahol a bogár ráakart mászni,majd egy ismeretlen illatra lett figyelmes.Csöndesen nézelődött és fülelt.Úgy vélte inkább nem próbálja ki minek érzi az illat ez vagy kié,szépen lassan elkezdett kihátrálni majd futásnak eredt volna de beleesett a vízbe.Egy elhaló sikítás jelezte mindezt.* |
*A fiú csak kuncogott a kis nőstényen, ő már hozzá szokott ehhez a helyhez, ismerte, mint a tenyerét, de egyenlőre nem akart előbújni, úgy vélte nincs arra semmi szükség, hogy felfedje magát, kivéve ha valami megtámadná a lányt. de egy bogár még nem elég hozzá* |
*A kis nőstény továbbra is sétálgatott,nem messze Jellaltól.Nézelődött és csodálkozott kicsit hogy élhet bárki is ilyen helyen.Egy kicsit nem figyelt oda és megcsúszott kis tappancsa és megcsúszott majd fenekére tottyant.*-Au...*Nyögi fájdalmasan.Kicsit megdörzsölte fájó fenekét majd ültében nézelődött,próbált átlátni a ködön.Földön lécő kezecskéjére épp felmászni próbált valami bogárszerű,Safia érezte,letekintett és egy nagyot sikított majd megrázta a kezét.Felpattant.*-Lehet rossz ötlet volt eljönni...?*Motyogja magának kezét fogva.* |
[486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
