|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
-Nem akartam megváltozni,soha,senki kedvéért.*Felelte mosolyogva.Szemeiben boldogság és szerelem csillogott.Élvezte a kandúrral töltött szenvedélyes perceket,s más nap reggel a kandúr mellett fekve ébredt fel.Boldogan feküdt párja karjai között.Lassan ébredezni kezdett,a madarak is csiripeltek s Zoy is kezdett magához térni.Lustálkodási kényszerét az évek és a gyerekek mellett sem vesztette el.Boldogan fordult szembe szerelmével,és nézte az alvó kandúrt.Majd pár vörös tincset óvatosan alrébb tett hogy teljes egészében láthassa szerelme arcát.*
 |
- Ugyanmár, mindig ilyen gyönyörű maradsz nekem, ez csak a külső, de a lelked is csodaszép, szeretlek úgy, ahogy vagy, ha lehetséges sose változz meg... bár azt hiszem lehetetlen de mégis... *csókolja meg, lassan kényeztetni kezdi minden porcikáját, a nap további része szerelmekedéssel telik a macskák számára*
 |
*A csók után elmosolyodott.*-Igyekeztem megtartani a legtöbb dolgot amit szeretsz bennem.*Válaszolta párjának,ujjaival közben végigsimította Bite gerincvonalát.Majd egy régi hegre tévedtek ujjbegyei amit Zoy csinált a kandúrnak egyik együttlétük alkalmával.*
|
- Reméltem is hogy ezt mondod, két gyerek után is, még mindig tökéletes az alakod, imádom az illatod, a hajad... az őszinte szemeid... mindent imádok rajtad.... *csókol vissza s közben keze lassan megindul a lány oldalán a köldöke felé*
|
*Zoy dorombolva feltekint Bitera.*-Óh én nem menekülni akartam,gondoltam hagyok neked egy kis helyet.*Felelte neki elmosolyodva,s lassan végigsimított a kandúr lábán.Majd megcsókolta.*
|
*Természetesen nem hagyja hogy Zoy lemásszon, amint ő felpattan felhúzza magáho a nőstényt is* - Hova menekülsz? *simít végig vállain, letéved a melleire*
|
*Zoy lassan kinyitja szemeit és gonoszul elmosolyodik.*-Neked ne lenne?*Kérdezte kíváncsian.Majd lelökte magát a szikláról hogy helyet adjon a kandúrnak,hisz ketten azon a kis sziklán nem fértek volna el.Majd rátelepszik a kandúr lábaira legflejebb.*
|
*Bite a víz tetején lebegett, lehunyta szemét és hagyta, hogy a tetsét átjárja ez a pihentető, meleg érzés, ami lassan feltöltötte csontjait, izmait, bőrét... lassan fújta ki a levegőt, igazán jól esett neki ez a kis pihenés. Amikor Zoy leül a szikára, Bite oda úszik hozzá* - Van hely számomra is? *kérdi ravasz vigyorral az arcán*
|
*Zoy szelíden elmosolyodott.Örült hogy végre boldog,élete párjával,és boldog családjuk van.A nőstény is lassan belemerült a tiszta vízbe majd úszkálni kezd.A víz az ahol teljesen megnyugszik és otthon érzi magát.Lemerül,majd feljön.Vizes haját hátracsapja.Érzi,élete teljes és pontosan ott van ahol lennie kell.Majd egy kis úszkálás után meglát néhány sziklát és odaúszik,egy vízben lévő sziklára ráül és hátát a nagyobb sziklatömegnek vetve élvezi hogy Biteal lehet.Becsukja szemeit és fejét a szikláknak támasztja.*
|
- A sebek begyógyulnak... amúgy sem fájt túlságosan, és nem hagyott a lelkemben sem nyomot, a lényeg, hogy végül velem maradtál és kitartottál mellettem a nehéz időkben is... ez fontos számomra, fontosabb, mint bármi más... *merült be lassan a vízbe Zoyt is magával húzva*
|
-Noss...inkább az bánt hogy pofon vágtalak.*Felelte kissé zavartan nevetgélve.*-Bár el kell ismernem,igen fura ismerkedési módszert alkalmaztál.*Vigyorodott el.*-Mindenáron mosolyogni akartál látni,pedig akkor nem voltam abban a helyzetben hogy mosolyogjak.De el kell ismernem,jól csináltad amit csináltál.*Puszilta meg a kandúrt arcán,ahová régen a pofont adta.*
|
- Semmi baj, már nem is emlékszem milyen voltál akkor velem... csak arra, hogy az első pillantattól fogva beléd habarodtam... és egyre jobban beléd szerettem... *mosolyogta meg a dolgot* - Miket is mondtál akkor nekem? *simít végig a lány hátán*
|
-Ha el is jön,nem vihet el tőled.Soha.Senki.Ezt megígérem neked.*Súgta a kandúrnak a csók után.*-Nincs ebben a világban,sem egy másikban,olyan erő amit elszakíthatna tőled...*Nézett egyenesen Bite szemeibe.*-Senki és semmi.*Simított végig a kandúr arcán.*-A mai napig bánom,hogy olyan hideg és taszító voltam veled az első találkozásnál.*Ismerte be kissé bűbánóan lesütve szemeit.*
|
- Tudod amikor így kettesben vagyunk eszembe jutnak a régi idők... bár nem csak akkor... mindig félek, nem tudom túltenni magam az érzésen, hogy elvehetnek tőlem, féelm hogy egyszer eljön Samui és elvisz tőled engem... sajnálom, tudom hogy butaság, de annyira szeretlek... nem élném túl ezt a fájdalmat... szóval mindig melletted leszek és nem adok rá esélyt... hogy elrabolhasson... *túr bele a nőstény fürtjeibe és lassan, élvezettel csókol vissza*
|
*Amint végzett,ment is Bite után.Csodálatosan érezte magát a kandúrral,és a az felhőtlen érzés sem akar szűnni mikor a kandúrral van,mint mikor jobban megismerkedtek.Mivel a víz az ő elelme volt,a nőstény igen otthonosan mozgott benne.*-Úgy legyen.*Fordult szembe a kandúrral,átkarolta a nyakát és megcsókolta.*
|
*Bite is megszabadult maradék ruháitól, majd ha Zoy is végzett., megfogta Zoy kezét és megindult vele a víz felé, amint lába elérte a kellemesen langyos tengert. megállt* - Milyen gyönyörű itt... és olyan kellemes... *indult tovább* - Rendben van, akkor ha neked is megfelel, akkor legyen még sok gyerekünk... *nevetett* - de egy még mindenképp...
|
-Van benne némi igazság.*Kuncogott Bitehoz bújva.Majd csókot nyomott a kandúr mellkasára.*-Nyugodtan lehetnek még kölykeink,mindig is nagy családot akartam.*Simított végig Bite arcán.Majd elkezdte levenni szoknyáját,felsőjét és a többit.*
|
- Dehát csak ketten vagyunk itt, akár meztelenül is fürödhetnénk... nem gondolod? *húzta magához* - Egyébként ha lány lesz azt se bánom... de ha te nem szeretnél több kölyköt azt is elfogadom, csak mondanod kell... rendben van? nem kel mindig rám hallgatnod...
|
-Hát,szülőnek lenni nem a legegyszerűbb dolgok egyike a földön.*Nevetett Zoy is.Majd elmosolyodott.*-Egy kandúrka?hm...hát ha eltudod dönteni hogy mit tudsz,akkor felőlem lehet.*Mosolygott gonoszul.Majd elkezdett kutakodni a táskájában.*-Egy pillanat,és amint megtaláltam a fürdőruhám,mehetünk is.*Felelte.*
|
*Bite bólintott* - Igen, sose gondoltam volna, hogy szülőnek lenni ilyen nagy felelősség... de tudod jó lenne egy kandúrka is... nem mintha a lányokat nem szeretném, csak jó volna... *nevetett, majd lassan levette a felsőjét* - Úszunk egyet?
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
