Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:31 - |

Az örök hó birodalma ez, ahol néha fogvacogtatóan hideg van, hol zord szél, de olyan is előfordul, hogy minden csendes és békés.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
~ Itt az otthonom, te idióta. Így nem vagyok elég erős... Atsui...vajon mit csinál? - gondolja, ahogy végig nézi, de ahogy Samui elhajítja, kicsit felmérgesedik és erejét is veszti. ~ A fenébe... gyerünk Nantan, szedd össze magad! - mondja magának és vissza szalad, hangosan nyávogni kezd ~~ ATSUI! ~~ próbálkozik most szerelmén, hátha felfogja mi van.

|
Siris visszafut a barlangba és egy különös hinárt hoz magával amit megetet Nantannal, hogy sebei begyógyúljanak. |
-Igen, ne hívj így. -mondja nemes egyszerűséggel és undorral hangjában a lánynak, majd nyakánál megfogja a kis macskát. -Te meg mi a szöszt keresel itt? Menj haza egerészni! -hajítja el a kis fekete macskát. -Ma még egyszer megedzed rajtam a karmod, jégkockát csinálok belőled! -sziszegi Nantannak.
-Nem volt jogod azt tenni azzal a cicával! -kiabál mérgesen Atsui. Nem is figyel másra, csak öcsére, így azt se hallja meg, hogy Siris megmutatta neki a fiút. ~Érzem az illatát... Nantan... remélem, nem azt érzem még, amit gondolok, hogy érzek... Vér!~ támad benne fel az erő. -Lehet, hogy nem vagyok tűzmester, de ki fogok innen jutni. -mordul fel, majd csengője megemelkedik.
-Neee! -Samui befogja a fülét és jégszilánkzáport ereget bátyjára.
 
|
Siris odamegy a fekete, fehér macskalényhez és mintha csak tudná hogy kiröl beszél rámutat a hóba fekvő Nantanra és mondja.-Ott van akit keresel. |
- Nyáu... - próbál hozzá szólni Nan, de nem megy, úgy dönt macskaként fog most harcolni és neki esik Samuinak, sebei már így is túl vannak a tűrőképességén, de nem, Atsuit nem engedi soha. ~ Nem ismer fel... tudtam, hogy nem fog megismerni... - gondolja közben egyszer egyszer Atsui felé pillantva, közben pedig Samuit simogatja éles karmaival.

|
- Az. Van valami problémád?
mondja pimaszul a lány.
 |
Atsui morogni kezd, majd lassan talpra áll. Kicsit szédül és görnyedten is áll az oldalát ért rúgástól, de dühe felátmadt és élteti benne az erőt. Samui épp csak körülnéz, hogy ki szólt hozzá, mikor bátyja lerohanja, majd hegyes fogait biccentőizmába fúrja. A fekete fiú felordít fájdalmában és próbálja levakarni a fehér-fekete macskát. Akkor veszi csak észre, hogy kezd jéggé fagyni, mikor éles fájdalom nyilal bordái közé. Lenéz magára, már félig jégszoborrá változtatta őt öccse.
-Engedj el, hallod?! Engedj el! És mond meg, hol van Nan! -suttogja morogva a fektének, aki ellöki magától. -Esküszöm, megbosszulom, ha bármelyikünkek baja lesz!
-Sok a szöveg, Atsui. -lép rá bátyja mellkasára, majd lejjebb ereszkedik hozzá és előveszi labdáját, amivel ha kell, villám gyorsan ki tud ütni valakit. -Átesett rajtam az a bolhazsák.
-Hol van?! -üvölti, de a fekte csak vállat ránt. -Üldözte asszem valaki. -erre Atsuinak megfagy a vére is a rémülettől. Megpróbál mocorogni, de elhült részeit alig érzi. Fasha felé fordul, majd közelebb lép hozzá. -Kis borzas? -nézi végig a lányt.
 
|
Siris a barlang bejáratából figyel és egyelöre nem mozdul. |
- Hm, talán nem hallottad elég jól? .. Nos. Akko megismétlem: Semmi - közöd - hozzá - kis borzas.
tagolja gúnyos félmosollyal Fasha.
 |
- A macska fülei mozogni kezdenek az ismerős hangra, feláll és kiszalad, most nem érez fájdalmat, viszont nincs is sok ereje, de oda szalad a fiúhoz és nyalogatni kezdi arcát, macskaként nem tehet sokat a jeg ellen, de fújtatni kezd Samuira ~~ Engedd el hallod? Hallasz Samui? Ereszd el Atsuit!~~ próbálkozik a telepátiával, de nem biztos benne, hogy ezt a fekete srác meg is hallotta,mert eléggé legyengült.

|
-Nantaaaaan! -üvölti Atsui, mikor ideér. Körbenéz, de nem látja a fiút. ~Érdzem! Érzem, hogy itt kell lennie! Érzem az illatát!~ idegesen keresi szemeivel a fiút, de csak öccsét látja meg, aki morogva néz Fashara. -Te kis szemétláda! -ugrik neki a fekete fiúnak. Nagy morgás közepette fetrengenek végig a havon, majd Atsui kerül felülre. -Egy hülye vagy! Megmondom, nem értek a tűzhöz! Nem vagyok a tűz fia és hiába is okolsz a szüleink haláláért, elkergettek! Nem tudtam, hogy meghaltak, míg te ide nem toltad az orrod! -üvölti torka szakadtából, hogy még a jéghegyek is beleremegnek. Zihál és csorognak könnyei. -Hol van Nantan?!
-Állj már le! -rúgja le magáról fivérét, majd jégbilincsbe zárja. Belerúg oldalába, azzal a nőstényhez fordul. -Mit mondtál?
 
|
-Aludjál majdha kipihened magad akkor fel tudsz állni.-Mondta és beterítette egy takaróval. |
- A macska iszik pár kortyot, majd int Sirisnek, hogy jól van és köszöni, mivel beszélni nem tud. Feláll, de vissza is esik. ~ Megigértem Atsuinak, hogy vissza megyek... biztosan meg is bántottam amilyen hülyén viselkedtem. Na meg most nincs erőm vissza változni, így nem fog megismerni. - hunyja le szemeit a macska és álomba merül

|
Siris rakelé ételt és vizet és kérdezi.-Jól vagy? Mi történt? |
Siris látja a sebesült macskát oda megy felkapja és beviszi a barlangjába utánna lerakja a tűz mellé. |
Siris barlangjából figyeli a zürzavart. |
Nantan közben futva ide jön, majd a hó láttán kicsit vissza riad. De nincs mit tenni, üldözője még mindig a nyakában van, hátra néz látja e, ekkor botlik meg Samuiban, el is esik. - Bocsánat! - mondja és gyorsan felpattan, egy pillanatra megáll megnézni a lányt de aztán rohan tovább, hírtelen egy magas férfi terem előtte
- Végre megvagy! - mondja gúnyosan és elkapja Nantan egyik mancsát
- Eressz! - próbálja kihúzni, de nem megy neki, a férfi erősen szorítja
- sokszor meglógtál már előlem, de most nem engedlek! Már elérted a felnőtt kort, tehát - tart egy fegyvert a fiú elé - már nem kell, hogy élve vigyelek vissza. - húzódik mosolyra a szája - Vagy talán mégis megadod magad?
- Soha! Soha! Soha!- ordibálja, mire a férfi tényleg meglövi jobb vállát, mire a fiú felszisszen, de nem különít neki nagyobb figyelmet. - Nem kapsz meg soha, te szemét! - rúgja meg a férfit erősen, aki erre elengedi a fiú kezét, az pedig gyorsan tovább szalad. Pár lövést ad még a fiú felé, de egyik sem találja el, viszont Nantan megcsúszik és egy mély résbe esik,a férfi bele néz, de nem lát semmit. Elmosolyodik - Én itt végeztem! - mondja és eltűnik, pár perc múlva egy fekete macska mászik ki, kisebb nagyobb sebekkel és összeesik a fáradtságtól, halk nyávogása azonban jelzi, hogy még életben van.
 
|
Fasha izmai megfeszülnek, ellenségesen néz a fiúra.
- Semmi közöd hozzá kis borzas.
 |
-Ne! -suttogja rekedten és ijedten Samui, majd a lány felé kezd rohanni. -Teee! -terem körülötte sok jégszilánk, majd mielőtt elérné az egykor tűzkör peremét, megtorpan, majd idegesen végigméri őt. -Honnan jöttél?! -morogja.

|
- Hm. - Fasha bosszankodva néz körbe. - Már csak ez hiányzott. Hó. - mondja nem túl nagy lelkesedéssel.
- Hideg. És vizes. És sok van belőle.Remélem a többiek igyekeznek egy kicsit, de addig is...
Lehunyja a szemét egy pillanatra, mire egy tűzkör gyúlik körülötte. Amíg elalszik megolvad, és felszárad a hó a körben.
- Bár ennek sem volt sok értelme. - állapítja meg, mikor a hó újra elkezd betemetni mindent, de vállat von, és unottan néz előre tovább.
 |
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|