|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:44 - |
Itt a fény megannyi darabra törik a törhetetlen üvegű leveleken. Minden színpompában úszik. Ideális búvóhely is lehet akár, vagy vadászmező, netán romantikus percek okozója.
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
 Jazz meg egy kicsit szédülten oda megy Motleyhoz. |
-Gyere csak. -int Felixnek, majd elindul.
-Szőke herceg? -nevet. -Ló? Ott megy, most mást visz. -mutat már hasát fogva a röhögéstől Renjire. -Egyébként... -próbálja abbahagyni a kacagást. -Kicsi korunkban tényleg játszottunk ilyesmit. Mindig Ren volt a ló. -tör elő újra belőle a röhögés. -Semmi gond. Észre se vettem, hogy hercegnek hívtál. -int fetrengve a földön. -Amikor azzal jön valaki, hogy tisztelni kell, meg hajbókolni, mert herceg vagyok, akkor utálom a rangom. De mikor így poénkodsz, nem érzem sértésnek. -nyugtatja Miát. -Nézd, csak emlegetni kellett a nyuszit. -biccent Motley felé.
 
|
- Oké! Oké! - mondja nevetve és várja, hogy hova érkeznek
- Fogalmam sincs, de igen, nagyon jól áll, mint egy szőke herceg, hol a lovad? - mondja nevetve, majd eszébe jut, hogy Delsin nem szereti, ha herceget mond neki - Ne... haragudj... ez csak úgy jött, csak poénból... de tényleg...
 
|
 -Veletek tarthatok?-Kérdi Felix Halonát és Renjit. |
| Motley nyuszija az egyik fa üregjéből kiugrik és nagyot esik. |
-Elmentünk! -mondja Delsinnek a fiú. -Még én sem ismerem a környéket, tehát nem ígérem, hogy egyből egy szép helyre viszlek, de majd idővel csak eljutunk valahova. -mondja mosolyogva.
-Rendben. -válaszol Rennek. -Nekem is jó így. -fújkálja a tollakat. Egyet tüsszent is, mikor megcsikizi az orrát. Hajába is ragad pár. -Jól áll? -viccelődik. -Az ének? Igen, az szép. Motley szokott énekelni. Most hova lett a nyuszija? Szerinted tényleg nem kajának szánta? -nevet tovább.
|
- Igenis kapitány! - mondja majd Renji fülét kezdi piszkálni - Renji menjünk el egy szép helyre jó... de legyen meglepi!
- Nekem jó így is! - kezdi el megkopasztani a sárga madarat, aminek tollai össze vissza repkednek, egy egy delsinre is száll, de ő csak kuncog rajta, egyszercsak meghallja az éneket - Szép... de te is evvel a sok sárga tollal! - kezd ismét nevetni
|
Felix felrepül a fára és ő onnan hallgatja az éneket.
|
Motley oda megy az egyik közeli fához hozzá döl és elkezd hallkan énekelni. |
-Itt jó lesz? -ülteti a kislány a nyakába. -Fejedre vigyázz, most jó magasak vagyunk és lehet, hogy elérünk egy-egy alacsonyabb faágat. -magyarázza neki kedvesen.
-Nyersen együk vagy megsütjük előbb? -kérdez vissza Del. -Jól elvannak. -biccent Halona és Renji fele. -Mindig is ilyen volt, hamar belopta magát bárki szívébe, s ő is hamar megkedvelt másokat.
|
- nem tudom, szép helyre! - emeli fel két kezét, hogy Renji vegye fel
- Igen, nem jó! Hát akkor megesszük? - kérdi
|
-Mehetünk. -zötyköli picit meg Halonát. -Merre menjünk? -körülnéz, majd visszamosolyog rá.
-Jó, egyedül tényleg nem jó enni. És a fél falat is több a semminél. -kacsint mosolyogva. ~Miakoda kérő szemeinek nem lehet ellenállni.~ Kuncogni kezd a gondolata miatt.
|
- Halona puszit nyom Renji arcára - Elmegyünk sétálni? - kérdi mosolyogva
- Igen, de foghatok én is valamit és különben is rosszul érezném magam, ha csak én ennék... na Delsin... felezzünk! - néz a fiú szemeibe kérőn
|
Ren attól még félti a kislányt, nagyon a szívére venné, ha mégis lepottyanna, így karjába veszi és derekára ülteti, hogy így biztosabban tudja tartani őt. Szabad kezével a vöröslő tincsekkel kezd játszani.
-Elfelezni? Akkor egyikünk se lakna jól. -kuncog a lány ötletén. -Edd csak meg nyugodtan. -teszi hozzá mosolyogva. -Szerintem nincs olyan macska, aki egyszer életében meg nem csúszott volna az ágak közt. Esni már kevesebbeknek sikerülhetett, de a csúszás és az ijedelem elengedhetetlen. Legalábbis véleményem szerint.
|
- Halona nevetni kezd ahogy a fiú csikálni kezdi, majd kacagva mondja Renjinek - Nnneeemmm foogggoookkk!
- Miakoda Delsin mellé ül - Szerintem majd felezzük el! - mosolyog rá - Nekem az jutott eszembe, amikor először másztam fel, azt hiszem kb 4 éves lehettem. Mindig is imádtam fára mászni.... és akkor, hírtelen megcsúsztam, de valaki elkapta a kezem. Sen volt az, akkor talákoztunk először. Utána már a legjobb barátok lettünk.
|
Ren mosolyogva élvezi, ahogy Halona kényezteti a fülét parányi kezecskéjével. -Nagyon finom, amit csinálsz. -suttogja boldogan. Dorombolni próbál, s sikerül is neki. A puszi után felnéz a lányra, egyik kezével talpacskáját kezdi csiklandozni. -Ezt érzed? De le ne ess! -támasztja másik kezével.
-Kíváncsi lettem volna, minkét ragadod meg az orrom és nyomkodod meg. -kezd kacarászni. -No meg miként dudálhatok én neked. -fetreng hasát fogva a földön. -Na jó, félre a mókát. Neked fogtam. -teszi a lány ölébe a sárga madarat. Lassan egy fa tövébe ül és törzsének támasztja hátát. -Mikor estem... láttam magam kölyökként... akkor hatalmasat zúgtam egy fáról. Azt hiszem, egy ideig nem megyek vissza oda. -felnéz az ágak közé. -Ren tudja, mennyire féltem újra felmászni az esésem követően, mikor már felépültem. De a közeli faluba mentünk apuval és Rennel, ahol kigyulladt a gabona, s egyetlen mentsváram egy magas és örökzöld fa volt, így hát le kellett küzdenem a félelmem. -meséli el a lánynak.
|
- Halona megfogja Renji fülét és simogatni kezdi - Puha a füled, jó simogatni! - ad rá puszit is - Nagyon jó érzés, kellemes!
- Nem, nem fogok! - mondja nevetve - Viszonozni? Nem szükséges! - mosolyog rá
|
Ren a fülét nyújtja a lánynak, hogy azt csikizze, vakargassa, simogassa, esetleg meghúzhassa. -Szeretem, ha birizgálják a fülem és ha a hajamba túrkálnak. -magyarázza kicsit pirulva. -Olyan jó érzés, amit nem sok macskának hagyok.
-Akkor jó. -elmosolyodik. -Bikbik. -mondja, mikor a lány megnyomja az orrát. -Dudálni is fogsz? -kérdezi nevetve. -S hogyan viszonozzam a gesztust? -húzódik huncut mosolyra szája.
|
- Te is! - próbálja csikálni a fiút - Igen, Halona is mindg veled lesz és mindig szeret majd!
- Miakoda letörli arcát - Csak egy kicsit, de semmiség! - nyomja meg a fiú orrát mutató ujjával
|
-Az angyal te vagy! -emeli a magasba mosolyogva a lányt Ren. -Én mindig melletted leszek és szeretlek majd. -ülteti vállára. -Üdvözletem kisasszony. -mosolyog az új lányra. -Mint már bemutatott a kis napsugár, Renji vagyok. -nézi Halonat.
-Nem kell, köszönöm. -elveszi az üveget és jól meghúzza. A maradékot fejére locsolja, majd megrázza a haját. -Lefröcsköltelek? -kap észbe vöröslő arccal.
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Jazz meg egy kicsit szédülten oda megy Motleyhoz.
-Veletek tarthatok?-Kérdi Felix Halonát és Renjit.