Témaindító hozzászólás
|
2006.09.05. 21:14 - |
Gyönyörű a tó és a levegő enyhén meleg, de főképpen akkor a legszebb, mikor telihold van és a vízen csillámlik a tükörképe. De ezen a területen mindig éjszaka van! A Hold hatása itt mindig érvényesül, hisz ha nem is látszik, újholdként jelen van.
|
[199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
Veheted annak is!*majd kedvesen figyeli Vomica mozdulatait és mikor az érzékeny pontjánál kérdően néz rá akkor megszólal.*Azt teszel velem amit akarsz.Nem fogok ellenkezni.A Tiéd vagyok!*és várta a folytatást.*  |
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
- Hely csere? - kérdezi viccesen Vomica ,Serpent felé kerül óvatosan s egyben lassan nyakánál csókolgatja s egészen az érzékeny pontig megy akkor felnéz a kandúrra kérdőiven

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
*Serpent abbahagyja lent a munkásságát és lihegve a hátára fekszik és kedvesen magára húzza Vomicát.*  |
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
- Éhn... is! - válaszolja mosolygósan a kandúr hajábatúr s kezével végig simít a kandúron egészen az érzékeny pontjáig

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
*A kandúr is érzékien felnyőg miközben dolgozik,majd a nőstény hasán végigsimít.*Szeh...ret..lek.

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
Vomica macsával/kezével végig simít Serpent arcán s egyszer kétszer egy picit nyögdös s a kandúr melkasát cirógatja

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
*Miközben lent dolgozik addig ismét végignyal Vomica testén,majd beletúr a hajába ezalatt pedig halkan szuszog.*

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
- Rendben... - feleli halkan s mikor a kandúr cselekedetét megérzi halkan felnyögdöcsél

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
Szólj,ha álljak meg!*mondja Serpentés még mindig mélyen néz Vomica szemeibe közben lassan és óvatosan behelyezi férfiasságát aztán pedig halkan liheg.*

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
Vomicán egy kis mosoly jelenik meg s odahajol Serpenthez és megcsókolja közben hátán játszik mancsával/kezével

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
*Serpent ismét a lány nyakát célozza és közben végigsimít a lány testén,majd a lány szemeibe néz.*

|
/18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk felelőséget érted!/
Vomica is megcsókolja Serpentet és jobb kezével óvatosan a hajába túr másikkal pedig végig ssimít párja melkasán

|
(18-as karika,csak saját felelősségre olvass tovább)
*Serpent örömmel hallja Vomica nyögdécselését,majd a hasát kezdi puszilgatni,aztán nyelvével végignyal a szájáig és csókot lehel a piros ajkakra.*

|
/ 18-as karika! Csak saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk semmit érted!/
Vomica ismét felnyög halkan s a fiú füleit kezdi cirógatni

|
18-as karika!Felelősséget nem válalunk!
*Serpent gyengéden simogatja Vomica hasát és mindig lejjebb halad.Áttér a combjára közben édesen a nyakát csókolgatja...*

|
Később ébredezni kezd. Ásít egy nagyot, szinte bekapja a fél üreget, aztán kimászik belőle. Nyújtózik egyet, közben tovább ásítozik, de mikor már valamennyire bemozgatta elmacskásodott tagjait, a tóhoz megy. Nem lép a vízbe, s nagyon lassan hajol csak fölé. Figyeli a halakat, majd hirtelen két kézzel a vízbe kap. Mire kiveszi őket a felzaklatott tükörből, markaiban már két kisebb halacska ficánkol. O betűre nyitja ajkait, majd fújni kezdi a levegőt. Kisvártatva egy buborék nő, mintha lufit fújna. Abba zárja az egyik vizilényt, majd a folyamatot megismétli. A buborékok a föld felett egy kicsivel lebegnek körülötte, majd erősen néz rájuk, s fekete füst támad bennük. Egy ideig kavarog, azzal eltűnik. Végül a léggömb kidurran, de addigra már két tányérként szolgálú levelet kerített a kandúr, hogy a megfőzött és megfüstölt halak ne a földre essenek. ~ Valami finom nedü is kéne. ~ vakargatja állát, hogy mivel szolgálhatna Kheerának. Hirtelen támad egy ötlete, majd körbekémlel és magára ölti Matsuge alakját. Fiatal, hosszú hajú, szomorkás arcú kishölggyé válik így, kinek kezében egy díszes dobozka található. Kinyitja azt, s kivesz belőle egy zöld cukorszerű bogyót, s hanyagul a földre szórja. Minta üst felett járna keze, úgy köröz a babszem felett, ami kipattan, mint egy mag, s gyökeret, szárat hajt. Alig telnek el percek, már egy fiatal dinnyebokor díszeleg előtte, melynek egyetlen hatalmas gyümölcse van. Zsebéből hihetetlen módon kerül elő két pohár. Ott minden van, még a legelképzelhetetlenebb és leghatalmasabb tárgy is, amire szüksége lehet a nősténynek. Visszaalakul kandúrrá, s leszedi a dinnyét. Egy sziklának csapja, hogy az szétrepedjen, majd levét a poharakba engedi. Fakérget használ tálcaként, melyre a két tányért és két poharat teszi. Megindul a zug felé, de mikor a bejárathoz ér, megtorpan. Leteszi ott a "tálcát", s keres egy szál virágot. Ráteszi, s bemegy a nőstényhez.
 
|
Hirtelen áll, mire megszédül. Lábai még nem nyerték vissza korábbi vérmérsékletük, így visszazuttyan a vízben. Hatalmasat csobban, majd mikor kicsit lenyugszik a víz, nevetése töri meg a csendet. Lassan áll fel, tanult a korábbi hibájából. Majd megigazítja nadrágját és kimegy. Kint megrázza magát, hajával kicsit fröcsköl is, de utána megint nevetésben tör ki. - Én is álmos lettem. - Bekucorog a zugba, s mielőtt a lány bármit is mondhatna neki, agyonüti őt az álom.

|
-Tudom.Akárhogy is lesz,én valahol mindig hozzád tartozom majd.-Monjda,és ásít.-Nem akarnál aludni?-Kérdezi álmos szemekkel a kandúrt,és kisétál a partra.Talál egy kis zugot,de megvárja a fiút.

|
- Csak... nem én irányítom az érzéseim... - motyogja. - Sokban hasonlítotok... és nem akarlak becsapni... hitegetni... félre vezetni... hülyíteni. Ahhoz nagyon kedvellek.

|
-Kheera mikor látja a szomorúságot a fiú szemében,megfogja állát,és felemli fejét gyengéden.-Nem kell örökké hozzá tartoznod.-Mondja halkan,és átöleli.-Van itt egy nőstény aki szívesen tartozna hozzád...-Néz komolyan a szemébe.

|
[199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|