|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.09. 15:37 - |
Ez egy nagyon szemkápráztató hely. Nagyon kell figyelnie annak, ki arra jár. Egyik pillanatban van alattad talaj a másikban már nem biztos. Itt lehet fejleszteni képességeid, gyakorolni, de vigyázat, szörnyen gonosz és erős lények is meglapulhatnak itt. Évente egyszer a három hold egymás mögött áll és akit eme sugár, amit így leadnak teljesen eltalálja, minden sebe beforr és a következő évig erősebb lesz. Ez az időpont általában Augusztus 28.-ára szokott esni.
|
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
*Rohan,fut,száguld,szinte már repül.Mögötte kisebb porfelhő marad.Meglepetten pillog körbe száguldása közben.Furcsa egy hely ez,sosem látott még ilyet...ráadásul mikor még elindult nappal volt,most meg este...sőt..három hold is van..mi a csuda?Ám ekkor hirtelen elfogy a lába alól a talaj.Hogy lehet ez?Hisz az előbb még ott volt.Felsikkant és csúszni kezd a meredek sziklafalon,az alatta tátongó mélységbe.Szerencsére még épp időben kapaszkodik meg.Hevesen kalapáló szívvel tornássza vissza magát a biztonságot jelentő felszínre,majd rákmászásban csusszan hátrébb,ám a keze egyszercsak megint levegőbe tapint.Összerezzen és megáll,füleit hegyezi,nézelődik.*-Mi ez a hely?*Ismét összerezzen,mert hangja erősen visszhangzik.Füleit lelapítja fejére és feláll.Hosszas szemlélődés után a veszély ellenére elmosolyodik.*-Király!*Azzal feléled benne a kíváncsiság.Elindul felfedező útra,szikláról sziklára ugrál,néhol négykézláb mászik.Egy szikla tetején megpihen,ám nem veszi észre,hogy alatta hirtelen újra eltűnik a föld és csak a tátongó mélység marad...s ő pedig szépen emeli a lábát,hogy lelépjen a szikláról,egyenest ebbe a hatalmas mélységbe...s még csak nem is tud róla,hogy hova érkezne...*
|
Enigma a sziklákon sétál és leül - Nagyon széphely - mosolyodik el a lány és szemeivel tovább fürkészi a területet
|
 Whiteblack körűl néz a szikláról mégegyszer és utánna elindul.
|
Akine meglepődik mikor elszalad.-Ö...jó menjünk.-szalad utánna.
|
Vidám?Jó neked.Na mirevárunk még?Menjünk.-mondja és előreszalad.
Hm...mindegy.-von vállat.-Héj Mikomi ne tünj el megint!
 
|
-Vidámabról?Nekem ez a téma vidá.-mondja.-De látom neked nem.-mondja halkan.-Bocsánat,nemtudtam.Ja semmi.-legyint egyet Taikane kérdésére.
|
Igen.-csapja hátra a füleit.-De hagyjuk ezt a témát.Beszéljünk valami vidámabbról.-mosolyodik el.
Miaz Akine?-kérdi Tai.
|
-Te is emberek között nevelkedtél?.-kérdi kiváncsian majd hátra sandít Taikenre hogy mit motyog.
|
Nincsmit.Nem,nem nézünk hülyének.-mosolyog.-Igen tudom.Ismerem ezt az érzést.-hajtja le a fejét.
Akaratos egy lány.Eggyáltalán miért követem.-morogja,de követi őket.
|
-Jaj,nagyon köszönöm.De nem néztek hülyének?-kérdi zavartan.-Csak tudjátok,én emberek közt nevelkedtem és hát...-de nem fejezi be mert.
|
Dehogynem.-bólint mosolyogva.-Gyere elviszünk oda.-karol bele Akinéba.-Gyere teis.-fogja meg Taiken farkát és húzni kezdi.
Auuu...Eressz megyek megyek,csak eressz.-ellenkezik Taiken.
|
-Ö...mondjátok csak esetleg ismertek másokat is?Mert...hát ez elég hülyén fog hangzani,de megszeretném ismerni őket.-mondja vörösödve.
|
Nincsmit.-mosolyog.-Igen az soseárt.
Taiken pedig hátatfordít nekik,de fülét hegyezi,hogy miről beszélnek.
|
-O...köszönöm.-mosolyodik el.-Hát az elővigyázatosság mindig jó.
|
Szép neved van.-mosolyog Mikomi.-Ugyan ne is törődj vele.Mindig ilyen stresszes.
Hé...nem vagyok stresszes.-ellenkezik Tai.
Jólvan...nem vagy.
A törvényen kívül teis az lennél.-morogja az orra alett.
|
-Akine.-mutatkozikbe.-Bocsánat ha megijeszetettelek beneteket,nem volt szándékos.-pirul el egy kicsit.
|
Taiken rögtön előkapja kardját,de Mikomi lefogja.
Szia Mikomi vagyok.-mosolyog.
Taiken.-rakja el fegyverét.
|
Akine fülét oda fordítja a hang irányába majd lassan megfordúl és méregetni kezdi a két lényt,közben melegség terül el szívében és elmosolyodik.~Ez az,végre találtam olyanokat mont én.-mosolyodik el,majd közelebb megy hozzájuk.-Sziasztok.-köszön mosolyogva.
|
Szép hely,csak talán egy kicsit sivár.-nyujtózik eggyet Mikomi.-Nemigaz Tai?
Hogy...?-csúszik meg Taiken,mikor meghallja Mikomit.-Honnan tudtad,hogy ittvagyok?-csúszik le a szikláról,ahonnan eddig figyelt.
A szél mögüled fúj okostolyáj.-kuncog Mikomi.
Nem is...Marha.-csap a homlokára.
Ne szívd mellre.Örülök a társaságodnak.
|
Egyszer csak megjelenik egy lány a semmiből és körbenéz.~Hmm...szép kis hely,remélem találok itt valakit.~gondolja magába és tovább nézelődik.
|
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Whiteblack körűl néz a szikláról mégegyszer és utánna elindul.
