|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 16:08 - |
Szép hely, de tele van kőszörnyekkel, amik el tudnak rejtőzni a kövek közőtt. Egy kis ösvény vezet be az erdőbe.
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
- Szia! - integet neki a lány - Harcos? Erre én is kiváncsi vagyok! - pattan fel és közelebb megy - Rain vagyok
|
A távolban egy kisfiú tűnik fel lenge köntösben. Mosolyog és integet, ahogy meglátja a többieket. -Hiwatari! Hiwatari! -kiabál örülve, hogy ismerősre akadt. A zöldhajú fiú kicsit értetlen néz a kiabálóra, majd mosolyogva felugrik és elébe szalad. Nagyba összeölelik egymást. -Rég láttalak. -méri végig a meztelen fiút.
-Yowaki. Hát csak barátom vagy. -örvend a talákozásnak. -Rain, Motley. -néz a két lányra. -Ő régi barátom, Yowaki.
-S hol a banda többi tagja? -kérdi az új fiú, de Hiwatari csak lesüti szemeit. -Baj van?
-Ők nem barátok. Leléptek. Nem voltak ott apu temetésén se. Nem segítettek, mikor anyu meghalt. -a fiúból előtör a soha nem ismert szomorúság, de nem sír, esze ágában nincs.
-Sajnálom... ezekről nem is tudtam.
-Persze, hogy nem! Te is eltűntél! -ellöki a fiút és Rainhez fordul inkább. A lányt szomorkásnak ismeri, s most nem akarja szomorúnak látni. -Ne aggódj, nincs baj. -és már mosolyog is.
-Az édesapámmal voltam. -hátulról átfogja Hiwatarit. -Elköltöztünk, s ott kellett vele lennem. Tudod, ő nagy harcost akart mindig is faragni belőlem.
-És sikerült? -fordul hátra érdeklődve.
-Igen. A legjobb vagyok a csoportban. A többi csoport legjobbjait még nem volt időm kihívni, előbb téged akartalak megkeresni.
-Ez jó. Majd tartasz bemutatót?
-Persze, simán. -mindketten mosolyognak, majd elengedi a zöldhajút.
 
|
-Minden megtanulható. -veregeti hátba bíztató mosollyal Motleyt, miután az ámulatból felébredt. -Én is le akarok tudni menni a tenger mélyére! -ugrálni kezd Rain körül. -Milyen az a tengeri sün? Olyat még nem is láttam. -érdeklődik tovább. -A változatosság teszi oly széppé a vidéket.
|
 -Nekem mind két tesóm jól úszik én vagyok a legbénább. |
- Csodálatos lennt. - mondja és mesélni kezd - Csodaszép kagylók vannak, a tengerekben pedig a köves részeken gyakran látni tengeri sünt. - mondja nagy hévvel - Meg sok hal van és mind másmilyen, gyönyörű színkavalkádot tudnak alkotni - mondja még mindig nagy kedvvel - Hát az kár, de nem vagyunk egyformák!
|
-És milyen a víz alatt? Mit látsz ott? Mikkel találkozni? Mik a különlegességek? Milyen veszélyek vannak odalent? -árasztja el izgalmában a kérdéseivel szegény Raint. -Olyan izgalmas. Ugye izgi odalent? -folytatja, majd kicsit alábhagy lelkesedése. -Én sehogy sem szeretem a halat. -kicsit fintorog is mellé.
|
- Igen, bármeddig! - feleli - Én szeretem, főleg rántva, úgy nagyon finom!
|
-Igen szeretek. -mosolyog, majd mikor meghallja, hogy Rain kap levegőt a víz alatt, elámul. -Tényleg? És mélyre is le tudsz menni bármeddig? -érdeklődik. -És a halat szereted? Mert én azt nem, amin mindenki csodálkozik, hogy macska létemre nem szeretem. -kuncogja le magát.
|
- Igen! Igazad van! - mosolyog - Szeretsz úszni? - kérdi hírtelen és még hozzá teszi - Én kapok levegőt a víz alatt.
|
-Rain. -odamegy a lányhoz és a hátára teszi egyik ezét. -Te nem vagy szánalmas. -mondja halkan. Nem számít hatalmas dolognak nála Motley támadása, de azért küld felé egy bíztató mosolyt. -Én csak máshogy nézem a dolgokat, más szemszögből, így már annyira nem is rosszak.
|
Trikszy mint aki lefagyott állt Motley előtt és évgül mint egy darab fa nyitott szemekkel a hátára esett,majd amikor felállt odament Motleyhez-Király voltál!-Mondta ujjongva a lánynak.
|
| -Csak nagyon megijedtem azért lettem ilyen erős. |
- Huh... - nézett Motleyra - Te aztán erős vagy... - nyelt egyet, majd szemével Hiwatarit kezdte keresni, hogy jól van e.
|
Trikszy elragadta onnan a szarvaskáját majd visszamtn Chiko mellé és figyelte a szörnyet.
|
| -Ez egy tital.-Mondta Motley és elregatta elöle Jazzt.-Elintézem.-Motley egy hanghullám csapással széttörte a szörnyet. |
- ááá! - nézte a hatalmas sziklaóriást - Ez meg mi? - kezdett hátrálni
|
-ő...ő egy kis szarvas féle kisállat de még magam sm tudom egyszer találkoztam vele és azóta velem van!Nagyon szeretem!-Mondta kedvesen mosolyogva.
-De aranyosak együtt!-Mondta Chiko Jazzra és a szarvaskára.
|
- Mi ez a kis fehér valami? - kérdi pirultan Trikszy állatkájára pillantva
|
| Jazz elkezdett fogocskázni fehér lénnyel de egy sziklába ütközött és a szikla felélett. |
Trikszy visszaveszi ölébe a hugát majd öklével megdörzsöli annak feje búbját-Jól vanna!Akkor az vagy!-Mondta mosolyogva majd megpuszilta huga feje tetejét.-Semmi gond csak egy ötlet volt!-Mondta mosolyogva.A kicsi szarvaslény is ugrálni kezdett.
Chiko megrázta fejét majd a dörzsölés után megfogta feje búbját.-Trikszy ez fájt!Nyugi Rain túlélem!-Mondta Chiko majd amikor észrevette Bonót felkuncogott.
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Nekem mind két tesóm jól úszik én vagyok a legbénább.
