|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:44 - |
Itt a fény megannyi darabra törik a törhetetlen üvegű leveleken. Minden színpompában úszik. Ideális búvóhely is lehet akár, vagy vadászmező, netán romantikus percek okozója.
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
Hanity az erdőbe érve elámult a gyönyörűségtől és megpuszilta Haku-t véletlen örömébe majd elpirult kicsit.
|
-Vigyáznak egymásra? Ez murisan hangzott. - kezd kuncogni. - Mondjuk, ahogy Atsui a fiú után rohant, mondhatjuk, hogy így lehet. - mosolyog, majd a lány kérdésén elgondolkodik. - Nem, úgy nem lehetnénk együtt, ha a királyi rendet követjük, mivel mindig valami úri hölgy lett a királyok felesége, a királykisasszonyok pedig hercegeket kerestek. Viszont a szüleimet nem zavarná, hogy nem valami dáma a párom. Apa morogna... egy kicsit, de idővel belenyugodna, hogy szeretjük egymást és nekik csak ez számítana. - bíztató csillogással néz Miakoda szemeibe. - De már nincs meg a királyság, a szüleim meghaltak, a földeket legyalulták a kutyalények, s már csak emlékként vagyok herceg. - szerelméhez bújik. - Néha még most is fáj, s nem csak az álmaim és az életem megbolydulása miatt, hanem mert odalettek a szüleim és ismerőseim. De azt hiszem, ennek így kellett lennie, hogy találkozzak veled. - boldog csillám jár táncot szemeiben, majd eltakarják azt a szemfödelek és csókkal feledtetik a szomorúságot. - Hogy jutott ez eszedbe? - kérdi gyengéd mosollyal.
|
- Szerintem sincs bajuk! Biztosan vigyáznak egymásra! - mondja és beletúr a kandúr hajába - Delsin... - jut eszébe hírtelen egy számára nyomasztó tényező - Egy herceg mint te... bele szerethet egy olyan lányba mint én? Szerinted ha élnének a szüleink áldásukat adnák a kapcsolatunkra?
|
Meglepetten néz a lány szemébe, mielőtt az megcsókolná, mert abban a pillanatban lezárulnak szemei és teljesen átadja magát, érzéseit, lelkét Miakodának. - Szívesen maradnék még veled kettesben. - súgja szinta a gyönyörű ajkaknak. - Nekem sem égető, szerintem nincs bajuk. - puszit nyom az igéző szárja, nem is egyet, rögtön kettőt.
|
- Miakoda elkapja Delsin kezét, majd vissza rántja magára a fiút és újabb csókot ad neki - Lehet, hogy még maradhatnánk egy kicsit - simítja el Delsin tincseit - Nekem nem annyira égető! - mondja már kicsit zavartan, de mosolyogva
|
-Öm... ja igen! - zavartan felpattan, majd a lánynak nyújtja kezét. - Bocs, annyira azért nem akaródzik menni. - nevet pirulva. - El is feledkeztem, hogy indulunk... vagy nem tudom. Felfogtam... csak mégse... erre nem tudok gombot varrni. - zavartan megvakarja tarkóját másik kezével.
|
Miután elválnak ajkaik, Miakoda mélyen Delsin szemeibe néz, majd eszébe jut egy két tényező - Delsin... akkor... izé... leszállnál rólam, hogy induljunk? - kérdi mosolyogva és kuncog is hozzá
|
Fogadja és viszonozza is a csókot. Szeretetteljesen, lágyan, mintha az utolsó lenne. Mindegyikre ajándékként tekint, melyet ad és kap egyszerre, mely a nyelvek táncával kezdődik és a szívek rezgésével, kalapálásával, majd a testek összefonódásával ér véget. Mélyen a szeretett lány szemeibe néz és bólint.
|
- Igen... akkor megyünk? - kérdi és mosolyog, majd maga felé húzza kicsit a fiú fülét - Ne zavarjuk meg mi se ezt a csendet - súgja és megcsókolja a kandúrt
|
-Nem tudom... csak eszembe jutottak. Ha akarod, megkereshetjük őket. -ad kis csókot Miakodának. -No meg a többiek is elszivárogtak. Nagy a csend.
|
- Igen, fel... már sokszor elindultunk a keresésükre... Mostmár szerintem tényleg megkereshetnénk őket! - nyomja meg a fiú orrát - nem gondolod?
|
-Én is először érzek ilyet. De szerintem is jó. -viszonozza a puszit. -Neked feltűnt, hogy Nantan és Atsui azóta se jöttek vissza? Nem tudom, hogyan jutottak eszembe, csak egyszer aggódtál értük.
|
- Igen... de lehet, hogy egymást nyomkodják vissza! - nevet és megpuszilja a fiút - Nem tudom, most először érzek ilyet - pirul bele egy kicsit - De szerintem jó!
|
-Akkor az nyomkodja vissza az enyém a mellkasomba? -teszi fel félig nevetve a kérdést. -Úgy érzem, kiszakad a helyéről, az jó? -játszik a lány hajával.
|
- Igen, mint már mondtam, nem is akarom, hogy kipukkadj - simul a fiúhoz, amikor az magához húzza - Annyira kalapál a szívem... - súgja a kandúrnak
|
-Nem is szeretnék kipukkadni. Az fájhat. No meg örökké rémálmaid lennének tőle. Azt meg nem szeretném. Nagyon nem. -csípőjénél fogva magához húzza a lányt. -Szeretlek. -kezét felsimítja Mia lapockájára és megöleli. Bizsergetőnek érzi a levegőt, az illatot, a lelkét, a bőrét. Tényleg szerelmes, s ezt próbálja picit feldolgozni.
|
- Gyere, induljunk és majd meglátjuk hol kötünk ki! - mondja mosolyogva
- Nem láttam még kipukkadt macskát.... de nem is szeretném, ha téged látnálak elsőnek! - mondja nevetve
|
-Még szép. Csiklandós vagyok, nem hagyom, hogy megpukkadjak a nevetéstől. -kinyújtja nyelvét. -Nem lennék szép látvány. No meg utána használhatatlan lennék. -kuncog.
|
-Rendben fedezzük..-Mosolyog és reméli hogy nem vaalmi vízközeli helyre mennek. Minden csókja olyan mint egy valóra vált álom. és minden pillanatot élvez amit együtt töltenek-Dehogy kínos-Fogja meg Yama kezét és rámosolyog-nekem van a legjobb párom a világon.
|
- Hát ha nem hát nem! - csókolja meg a lányt - NEm tudom, gyere fedezzük fel a vidéket - nyújtja kezét a lány felé - Vagy kínos neked, ha a kezemet kell fognod? - kérdi és kicsit elfordítja tekintetét, mire fehér haja előre omlik
- Cseles vagy... - mondja nevetve a lány és viszonozza a csókot
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
