Témaindító hozzászólás
|
2006.08.06. 18:31 - |

Ez a hely a Varázslovakról híres. Minden szépet és jót mesélnek e helyről, amely igaz. De viszont valamikor nagyon kegyetlen lények jelenhetnek meg, amelyek akár ölni is képesek! Innen a lovak nem tudnak elvándorolni.
|
[892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Yaisa meghallja az új hangot, és kinéz a fa mögül, egy nem túl barátságos külsejű alakot lát meg. ~Nem zavarok... Nincs okom rá~ Nem húzódik vissza a fa törzse mögé, érdekli, hogy miért keresi őket.

|
- Üdvözöllek titeket! Ugye Vomicához és Serpenthez van szerencsém? - jelenik meg egy faágon Shelley

|
Ezt örömmel hallom.*mondja,majd készenlétben áll ha megint támadás van készülőben.*Remélem nem találkozunk megint olyanokkal akik zavarni akarnak.

|
- Nem sincs semmi bajom - moslyog a fiúra nézve

|
Nem nem esett semmi bajom!És Neked?Tudod korábban kell felkelniük ha le akarnak győzni.*mosolyog a fiú*

|
Yaisa egy különös erdőbe tévedt, és tanúja volt a Lidércmén megjelenésének. A hideg is kirázza a hangtól, és rögtön rájött, hogy nem egy jó teremtés. Nem megy közelebb, egy fa mögül szemléli az eseményeket, de nem lesekedik. Felkapaszkodik a fára, és csak bámul maga elé, közben gondolkodik, töpreng.

|
- Inkább mennyünk tovább - mosolyog - Ugye azért nem történt semmi baj? - érdeklődik a lány aggódo hangon

|
*Serpent közelebb megy a hang gazdájához,majd mikor felágaskodik védekezőn áll be,aztán mikor a fülsüketítő hangot meghallja becsukja szemeit.Mikor elhalgatott kinyitotta,majd látta ahogy az állat eltűnik.*Valami ló lehetett.

|
A Lidércmén a fák mögül felágaskodik és egy nagyon erőteljes fülsüketítő élesen kezd nyeríteni a ló, szemei bosszútol ragyognak majd elvágtázik magaután sötétséget hagyva
Vomica mikor meghalja a hangot kezét füleire rakja és megpróbálja tompítani a hangot. Mikor a hang elmúlt felnézett és már csak sötétséget látott - Mi volt ez?

|
Szeretem az ilyen helyeket!*majd mikor meghallja a horkantást a hang irányába fordul előhúzott karddal.*Ki van ott?*kérdezi a hang tulajdonosát.*

|
- Persze ^^ - válaszol, megfogja Serpent kezét és elindul - Amúgy nagyon szép hely meg minden de mégis nagyon érdekes... Valami megfog ebben a helyben - mondja Vomica mikor egy horkantást hangzik el a fák mögül ahol egy sötét alak rejtőzik. A lány hátra csapja füleit és a fákhoz néz ~ Egy ló? ~

|
Ahha,értem.De ne rágódj rajta.Nah megnézzük ezt a területet?*kérdezi a lányt.*

|
- Ööö... Nekem semmi, csak Nimikon gondolkodtam... - mondja Vomica és gyengéden ős i átöleli Serpentet

|
*Serpent Vomicára nézett és látta a szomorúságot szemében.*Mi a gond?*kérdezte és átölelte.*

|
- Biztosan - ~ De tekintetében viszont szomorúság és egyben gyűlölet volt... De vajon mitől vagy miért? ~ merül el gondolataiba a lány

|
Szia és vigyázz magadra.*köszön el tesójától,amjd párjára néz.*Most tényleg nem.Lehet,hogy rájött a hibára.De amikor előszőr láttam elég durva volt.

|
- Szia! - köszön Vomica
-Üdv. - mondja Nimiko - Na jó én most már tényleg megyek... Sziasztok! - és eltűnt
- Nem is olyan szörnyű ahogy mondtad! - mosolyodik el a lány
 
|
Remélem azért vigyázol magadra és hamarosan találkozunk!*odalép Nimikohoz és megöleli.*Jah előbb be szeretném mutatni a család új tagját!Ő Vomica életem szerelme.*mosolyog.*

|
- Találkoznom kell egy ismerőssel aki segíthet Narcissanak és az itt élőknek - mondja a lány
~ mégsem olyan dúrva mint ahogy gondoltam... ~ gondolja Vomica
- Legalább van valakid akivel lehetsz - mondja mosolyogva Nimiko - De én megyek! Sok dolgom van
 
|
Figyelj!*kezd a mondandójához.*Nem tehettem róla.Túl fiatal és tapasztalatlan voltam,jah meg tudatlan.A szüleink Téged akartak megóvni azzal,hogy engem elküldtek.Emlékezz vissza és mindenre rájössz!*magyarázza gyengéd nyugodt hangon.*Hogyhogy nem látjuk egymást?

|
[892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|