|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:31 - |
Az örök hó birodalma ez, ahol néha fogvacogtatóan hideg van, hol zord szél, de olyan is előfordul, hogy minden csendes és békés.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
A tüsszentésre megrezzenve körülnéz. -Valaki van még itt. Fázhat, ha még tüsszög is. -kis mosolyra húzza száját. Kárörvendő néha. -A nővéred miatt nem fájjon a fejed, idővel megoldódik. Mi is sokat veszekedtünk a tesóimmal, különösen Atsuival. -emeli ki bátyja nevét, akit akkor még teljes szívéből szeretett, de mióta "elárulta" őt, gyűlölködve beszél róla. -Samui. -mondja tömören az új tagnak.
|
-Heloqan idejött.-Kik ezek?-Kérdezte fintorogva magában,majd odalétt a kis társaságba.-Sziasztok!Köszönt,majd szétnézett maga körül.-A nevem Heloqan.-Mutatkozott be.-S enketek?-Nézett a többiekre,de azért védekező állásban maradt,ha valakinek nem lenne szimpatikus.
|
-Nekem Cloey miatt van rossz kedvem de szerintem tudod!-Mondta Zoy.-De Aminek nem tudom mi a baja!-Válaszolta.
|
*Dideregve,mellei előtt karbafont kézzel,lehajtott fejjel tipeg a bokáig érő hóban.Mezítlábas lábai majd' lefagynak,fogai valósággal csörömpölnek ahogy sorozatban egymáshoz koccannak miközben vacog.*-M-m-m-.....m-m...miféle egy....hely ezzzzzzzz?!*Méltatlankodik,csodálja,hogy nem lógnak zöld jégcsapok az orrából:DEgyszercsak megtorpan,szájával kapkodja a levegőt.*-Há...Há....Há...HÁÁPCIII!!!!!!!*Tüsszent akkorát,hogy beleremeg a hegy,s alaposan viszhangzik is,elárulva ezzel hollétét is,bár ő nem tudja,hogy van itt valaki egyáltalán.*-Remek...márcsak a megfázás hiányzott.*Sóhajt egyet-lehellete meglátszk a levegőben.Füleit megrezegteti,hogy lerázza róla a havat,majd guggolásokat hajt végre,hogy kicsit felmelegítse magát.*
|
-Mi az? Miért lógatjátok az orrotok? -vizsgálgatja a két lány pofiját értetlenül a kandúr.
|
Zoy Amire néz de nem tudja mi a baja a lánynak.Samuira néz ismét és őt is érdekli ez a medál dolog hogy mégis mi is azaz érdekfeszítő dolog.
|
 Ami kissé elszomoródik az árvaház szó hallatán. |
-Árvaház... szóval a kölyöknek vagy meghaltak a szülei, vagy megunták őt. -gondolkodik hangosan. -30 évig üldözni valakit... hát nem vagy piskóta. De Nantan se. Velem is szembeszállt a kis pimasz. Hogy hangoztatta, hogy kiáll a szerelme mellett... Chehh. -ugyan hangjában semmi érzelem nincs, mégis valahogy tiszteli a fiút. Yamaneko ügyes macska, szívós és már-már szuperszónikus, s mégis 30 évébe telt, míg megszerezte a medált. Ez becsülendő és kicsit tisztelendő dolog még Samui számára is. -Nagyon kiröhögtelek volna, ha elmondtad volna, hogyan ölhetnélek meg. -húzódik vigyorra szája. -De nyugtat a tudat, hogy azért valahogy csak ki lehet vonni a forgalomból. -enyhül a vigyora. -Hogy útban vagy-e? Hmm... -megvakargatja állkapcsát. -Nem, nem ezért. Csupán érdeklődöm. -mondja. -Felfoghatod tüzetes átvizsgálásnak is. Felmérem, mennyire vagy erős. -magyarázza tovább. -S mire kell az a medál? Mit tud? Mi rejlik benne, amiért képes voltál több évtizedet futkorászni utána és amiért a kölyök is nyolcszor meghalt? Fel nem tudom fogni... Halhatatlanság? Sebezhetetlenség? Hatalom? Földöntúli erő? Mi mozgat egy olyan képességű macskát, mint te? -félkör alakba körbe járja Yamanekot, majd megfordul. Újra Zoyra néz, kíváncsi egy kicsit, hogy mi jár a lány fejében, de inkább nem kérdez rá. Megint az jut az eszébe, hogy megdobná hóval. Az meg hülyén jönne ki.
|
Zoy érdekesnek tartotta ezt fura cél de ennek is meg van a maga értelme...Végül sóhajtott egyet és csak várt mit lép valamelyik kandúr.
|
- Az árvaházba, én is ott "nőttem" fel. Bár kiképeztek a szökésben lévő macsekok elkapására. Aztán kaptam nantant, egyszerű dolognak tűnt, de a kölyök nem adta meg magát egykönnyen, így 30 éve kergetem már, viszont vissza menni semmi kedvem, úgy döntöttem itt maradok errefelé. a kérdéseire feleve igen és fogalmam sincs, mivel még senkinek sem sikerült, de mondd csak ennyire útban vagyok NEKED? - fekteti a hangsúlyt a neked szóra - hát úgy, hogy például Nantant sem akartam, mégis megöltem
|
Zoy inkább csak Samui mellett maradt-Ezt én is kérdem?-Mondta már kicsit bátrabban.
|
Samui egy picit csodálkozva néz Zoyra, nem nagyon érti, miért kavart szelet. ~Nők... simán megzavarodik a macska, ha megpróbál kiigazodni rajtuk.~ Megereszt egy halvány mosolyot, majd inkább Yamanekora emeli tekintetét. Már nem mosolyog, ugyanolyan jeges a tekintete, mint általában. -Visszavinned? Hova? Minek? Mondjuk nagyon nem érdekel, de ha már felhoztad, regélj csak. -törli meg karmait pólójában. -Felteszek két kérdést. Ki lehet téged csinálni? És hogyan? -kis kajánsággal elvigyorodik. -S mit értesz a "csak ha muszáj" kifejezés alatt? -tűnik is el minden érzelem az arcáról.
|
- Mióta nem kölyök, már nem kell vissza vinnem, így nem vadászhatok már rá, pedig izgalmas 30 év volt. Nem... nem vagyok halhatatlan, se szuperhős, csak.. nem is tudom ez van. Tőlem nem kell félned kislány, nem ölök és nem bántok ok nélkül, csak ha nagyon muszáj...
|
Zoy egy nagyobb szelet kavart hogy azért Yamaneko vigyázzon magára mert ugyan annyira nem ismeri Samui-t de van egy két tippe mit tud tenni ha mérges.
|
-Számomra egy kölyök marad még. Miért véded a kölyök szó alól? Azt hittem, az ellenséged valamilyen szinten. -próbál valamibe beletappancsolni Samui. -Nyolcszor megölted? Tehát kilenc élete volt. Ez vicces. Mázlista. S te... -megcsóválja fejét. -Ezek szerint te legyőzhetetlen vagy? Sebezhetetlen? És halhatatlan? -félrefordítja a fejét. ~Nem lenne jó, ha így lenne.~ Figyeli azért a lányokat is, ha már egy szinten azt mondta nekik, megvédi őket.
|
Zoy elmosolyodik majd Yamanekora pillant és bevillan kiket akar bántani.
|
- Ez képesség, mint neked az, hogy irányítod a jeget... mindenki más képességeket kap az élettől. Nem, már megöltem 8x, az utolsó életét már nem veszem el, mivel nálam a medál. És Nantan pedig már nem kölyök, hanem felnőtt, de csak megjegyzem!
|
-Nem mondom, hogy ne félj, mert ártalmatlan, hisz a védőmechanizmusa elég helyén van. -vág pofákat Samui. -Erős kandúr? Hol? -körbenéz. -Jah, hogy ez én lennék? -pillant magára. -Még sosem védtem lányokat. De ha kell, természetesen megpróbálom.
|
Zoy bólintott majd Yamaneko felé pillant.-A válasz arra szól amit először mondtál én speciel igen félek tőle és gondoltam megvéd egy ilyen erős kandúr!-Mondta Zoy kicsit ilyedten.
|
-Min? Publikus? -kérdi Zoyt. Figyeli, ahogy Ami is közel áll hozzá. -Féltek tőle? Vagy az indáim miatt jöttetek ide? -kérdezi a két lányt. -Hééjj! Miféle állatfaj vagy te?! Szuperszónikus halhatatlan medálkeresős? -zökken ki a komolykodós figurából. -Nem vagyok nyámnyila, ez egyértlemű. Megjátszani magam se szoktam. Gyenge macskák azok, kik megteszik. -jelenti ki. ~Ez esetben viszont tisztelem a buher bátyám, amiért nem játsza a rendes, normális csávót... de szégyellem azért, amilyen.~ Mond magában pár szót is. -Meg fogod ölni Nantant? Szerintem csak egy kölyök, s azt se tudja, milyen hatalma van annak a medálnak, nem hogy még használni is tudja. Másképp már eltakarított volna vele téged az útból, legalábbis ezt gondolom.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ami kissé elszomoródik az árvaház szó hallatán.
