|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 16:08 - |
Szép hely, de tele van kőszörnyekkel, amik el tudnak rejtőzni a kövek közőtt. Egy kis ösvény vezet be az erdőbe.
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
-Mákodvan szőkeség hogy a nővérem fontosabb!-Mondja a srácnak és kirántja kezét Minaéból és elfutott nővéréhez.
|
Mina kapja el a lány kezét, mielőtt az Takumi arcához érne. - Veled sosem viccelt még senki? - kérdi hidegen a lánytól. - Ne legyél már ennyire merev és sértődékeny, légy szíves.
= Húh... Mina megvédi Takumit... = motyogja a macska. Nem csak a kis fekete döbbent le, hanem Samui is.
- Trikszy a másik erdőben van. - mutat a szőke fiú a varázslovak erdejére. - Egyébként nem tudom, mivel érdemeltem volna ezt a pofont ki. - jelenti nyugodtan és semmit mondó arcon. - Egyszer megüthetsz, másodjára már két út van, megverlek vagy magamévá teszlek.
- Grr... ahhoz lesz nekem is egy-két szavam. - lép közelebb Samui.
- Ne nyávogj bele abba, ami nem a te ügyed, forrófejű jégcsap. - mosolyodik el Takumi.
- Ne húzd fel a bátyám szerintem. - kuncog Mina.
- Szerinted ez vicces?! - csattan fel a kandúr.
- Igen, mert nem sértő szándékkal mondta neked Takumi. - észre sem veszi, hogy az érintett át karolja a derekát. - Nagyon merevek vagytok. Lazítsatok. Az élet ajándék és élvezni kell.
- Látom, tanultál valamit tőlem. - büszkén magához húzza Minát, aki eltolja őt mosolyogva.
- Meglehet, de ez nem jelenti, hogy csókpajtások vagyunk.
- De kár.
  
|
-Mina ha...Trikszy?Hol van?-Kérdi a fiút de amint incselkedik vele lekever neki egy pofont.
|
- Szerintem meg csak tele vagy előítéletekkel és nem vagy hajlandó megismerni a lelket, kis dolgokból levonsz téves következtetéseket. - vág vissza Minako.
- Héj-héj, lányok, nyugi. - csitítja őket Takumi. - Siam és Trikszy se bírja a stílusom, ennyi az egész. Nem kell ezen vitatkozni.
- Tudom, mennyire kifinomult és érdekes az ízlésem, nem kell ficamnak nevezni. - mondja kicsit sértetten a lány.
= Ezek szerint tetszik neked Takumi? = kérdez közbe a macska, de a gazdája int neki, hogy nem fordítja le a kérdését.
- Nekem se szimpatikus alak vagy. - méregeti Samui a kandúrt.
- Nem baj, nem kell mindenkit kedvelni. - mondja Takumi. - Oké, hogy nem érdekellek, legalább nem lesz harc értem, báár... az elég szívderítő, ám akkor lemondok róla. - incselkedik Zoyjal.
|
-Szerintem ízlés ficamod van Mina!-Mondja elmosolyodva egyik szemöldökét felhúzva.-Egyépként nem érdekelsz Takumi csak szólok én egyedül a cicádat birom!-Mondja elvigyorodva.
|
- Egy ilyennel beszélek? - oldalra dönti fejét és egyik szemöldökét felhúzza. - Mi bajod Takumival? - a szőke fiú felé indul.
- Biztos irigykedik, hogy őt nem húzom. - kuncog az érintett fiú.
- Csak próbáld meg, a képedre fagyasztom a mosolyod. - fenyegetőzik Samui.
- Nem fog rajtam a fenyegetésed, a jég pedig olvadni is tud. Mellesleg, ha Mina úgy gondolja, leállítom magam és tovább állok. Ti a fülét húztátok kölyök korotokban, én képletesen a haját.
- Nem tudom, mit kell állandóan marni Takumit. - mordul fel Mina. - Nem bírjátok elviselni, hogy különc, szemtelen és piszok merész. - áll a fiú mellé. - Nekem személy szerint bejön, hogy szívózik velem és nem kellene mindig a torkának esni.
- Köszi Rosszcsont, hogy mellém állsz, de ezt nem mindenki érti meg. - kontráz rá Takumi.
|
-Mina ne vedd sétésnek de te kicsit érdekes vagy hogy egy ilyennel beszélsz!-Mondja kicsit közelebb lépve hozzá Zoy.
|
- Akkor mi van köztetek? - néz gyanakvóan a kandúrra Samui.
- Semmi... - feleli Mina.
- Egyszer úgyis megszerzem. - vágja rá Takumi. - A szép trófeákat nem hagyom kicsúszni a mancsomból.
- Nem vagyok trófea. - kupán nyomja a kandúrt és csóválva farkát ő is a bátyjához megy.
- Minden nőstény álma, hogy harcoljanak a kegyeiért, meg akarják kaparintani és fényezzék, erre te fejbe vágsz. - simogatja azt a helyet, ahova kapott. - Ezért fájdalom díjat szedek.
- Ebben a megközelítésben nem olyan vészes trófeának lenni, bár ha úgy vesszük, nem akarok egy tárgy lenni.
- Annyira bolond vagy. - megcsóválja a fejét.
= Ez újfajta hódolás, Takumi? Mi az, hogy még nem szerezted meg, ha ennyrie kell? = nyújtózik Tenpa.
- Minden nőstény más és más, Tenpa. Mindegyiket máshogy kell megközelíteni és idő, míg megszerzed. Van, akinél ez az idő fél perc, van, akinél fél élet.
- Ezek szerint minél tovább kéretem magam, annál tovább maradsz mellettem? - kérdi ravasz mosolyra húzva száját.
- Mi van?! Eddig nem hagytad magad, de majd fogod?! - esik le Samui álla.
- Ezt egy szóval sem mondtam. - úgy néz bátyjára, hogy elérje, jobb, ha csendbe marad.
- Csak utaltál rá. - közelebb lép hozzá Takumi, de Samui azonnal rezdülése inkább megállítja félúton. - Nem láncolhatsz magadhoz. Mindig van egy másik nőstény a közelbe, tehát ha elszáll a türelmem, hagylak futni.
- Ez nem volt szép tőled. - sértődik meg Mina.
= Nekem ez a macskalány furcsa, Takumi. Kéreti magát, nem akar elengedni, s nem adja magát, hogy mellette maradj. = méricskéli Minakot a macska.
- Csak az őszinte igazat mondtam. Nem vagyok egy megállapodós fajta.
- Viszont annál inkább egy élvezethajcsár. - morogja Samui.
- Pontosan. De mi rossz van ebben? Nem hitegetem, tudja, hogy csak kalandozom és játszom. Tisztességes vagyok.
- Egy Kaszanova. - puffog a fekete kandúr.
- Aha. - helyesel neki a másik.
|
Zoy nem akarta letenni de párja érdekében megtette.Amint megkapja az üzenetet rákacsint a cicára majd odamegy Samui mellé.
|
- Tedd el, nőstény. - mondja ridegen Takumi Zoynak.
- Ne! Ne harcoljatok! - kiáltja el magát Mina. - Takumi, rakd le a kardot! - odaszalad és a fiú vállára teszi kezét. A szőke kandúr szó nélkül leengedi karját. - Nem feküdtem le Takumival, de ha megtettem volna, akkor se lenne hozzá semmi közöd, mert már felnőtt nőstény vagyok. - mondja a bátyjának ellentmondást nem tűrő hangon. - A bátyám vagy, szeretlek és szükségem van rád, de ahogy én se szólhatok a te nőügyeidbe, úgy te se az én kandúrügyeimbe. - megenyhülve átöleli a fekte fiút.
- Már azt hittem... - motyogja alig szóhoz jutva Samui.
- Közel jártunk hozzá. - teszi el kardját Takumi.
- Nem jártunk igazán közel hozzá. - elengedi a bátyját. - Jobb lesz, ha te befogod, mert csak bajt csinálsz. - nevet a szőkére, akinek esze ágában nincs megsértődni.
= Sokat engedsz ennek a nősténynek. = kuncog tappancsát nyalogatva Tenpa. = Jaa! Üzenem Zoynak, nem akartam bántani Samuit, csak lefogtam. = pillant a lányra.
- Az enyém lesz egyszer, azért. - kacsint társára Takumi. - Zoy, Tenpa azt üzeni, nem akarta bántani Samuit, csak leterítette.
|
-Kellett nekem megszólalni!-Üt homlokára zoy majd amikor a fiú kardot ránt ő is előveszi harci kasztanyettáját.
|
- Úgy is jön az még, hogy darabokra tépjem. - morogja Samui.
- Nem fog. - rázza finoman a fejét Mina. - Leállítom. Ha nincs miért küzdenie, nem fog harcolni.
- Ezek szerint maradsz velem? - vigyorodik el Takumi.
- Nem. Maradok független. - mosolyog rá angyalian és mégis gonosz módon Minako.
- Lefeküdtél ezzel a kéjenccel?! - riváll Samui húgára.
- És ha igen, akkor mi van? - eltűnik a korábbi mosoly a lány arcáról.
- Te rohadék! - rohanni kezd Takumi felé, hogy jégmacsokkal elkapja a torkát, de az olyan hirtelen dobja el a cicáját és ránt kardot, hogy mire odaér Samui, már a kard hegye a torkának ér.
- Még egy lépés, és bajod esik. - mondja ridegen a szőke kandúr. Samui a meglepetéstől csak áll.
|
~Vagy talán nem!~Kuncogja el magát Zoy.-De legalább nem kellett széttépned és ennek örülök!-Mondja a kandúrra mutatva Zoy kacsintva.
|
- Nem esett bajod? - a fiú sietős léptekkel megindul húga felé.
- Nem. Persze, hogy nem. - odaszaladna hozzá a lány, de két lépés után megáll. - Mi lett a harcból?
- Megálltam. Heloqan kihasználta volna, hogy rád figyelek, de lemerevedett. - megáll ő is, így a betervezett ölelkezés elmarad.
- Jól van, akkor a célom elértem. - mosolyog Mina elégedetten.
- De ugye nem...? - gyilkos pillantással néz a másik kandúrra. - Nem váltottad be, amit mondtál?
- Mit képzelsz, hogy segget csinálok a számból? - lép hátrább Mina.
= Lefeküdtetek? = kérdi mosolyogva Tenpa a társát. Takumi állja Samui tekintetét, bár kicsit meglepi, hogy Mina nem mond igent vagy nemet, de az igen felé kezdi terelni a dolgokat.
|
Zoy leereszti őket és összekarolta a kezét és várt mi lessz.~Ebből is az lessz ami a havas hegyvidéken volt!~Mondja magába és Samui mellé ált.
|
A kis macskalény berohan az erdőbe. = Ha nincs is itt Takumi, legalább valahogy lerázhatom őket. = szalad, ahogy csak tud, bár elfáradt már alaposan. = Takumi! Takumi! = kiabál a társának.
- Ez Tenpa! - suttog halkan Takumi.
- Téged keres.
- Igen. Valószínű nem bírt el a bátyáddal. - feláll Mina mellől. - Maradsz?
- Nem. - megcsóválja fejét. Már kellően megnyugodott a harc óta.
- Tenpa! - előbújik rejtekükből, mire a kiscica azonnal a nyakába ugrik.
= Nem bírtam őket lerázni! Nem akartam őket idehozni! Sajnálom! = bújik társához lihegve.
- Ott van! - mutat izzó szemekkel Samui a szőke macskafiúra. - Hol van a húgom?!
- Itt. - mondja a lány és ő is kibújik a zugból.
|
Kokoro pontosan hallja a szavakat, látja Kirarát, de tudja hogyha most nem teszi meg, akár veszélybe is sodorhatja a "szeles" lányt, így jobb ma most megy és többé vissza sem néz, jobb ha többé nem is barátkozik meg senkivel, mert csak fájdalmat okoz magának és másnak is ~ Bocsáss meg Kirara... - mondja magában, majd eltűnik a tengerpart irányába
|
*Nagy szemekkel néz Zokni után.Nem érti.Nem tudja felfogni mi történt.*-Z...Zokni?De...*Ó,dehogyisnem értette...itt hagyta teljesen egyedül...újra a magány lesz a társa és nem pedig egy eleven macskalény...Nyel egyet,majd körülnéz.Megint az a nagy csend,amit annyira utál.Ha valaki van vele,akkor hiába hogy nem szólnak,nincs csend,mert hallják egymás lélegzetét is,tudják hogy nincsenek egyedül..dehát mégis miért döntött így egyik napról a másikra?Ökölbe szorulnak mancsocskái és összeszorítja fogait.*-Dehát miért...?*Csuklik el a hangja és meredten néz Zokni után.*-Hát jó...Menj csak.TUDOD KINEK HIÁNYZOL!MENNYÉL CSAK,TE LÜKE LÁNYOSFIÚ!*Aztán szipog kettőt,érzi hogy torkába újra felgyülemlik az az utálatos,fájó görcs.Zokni ha hallotta mit mondott még Kirara,érezheti hanglejtéséből,hangjából,hogy pontosan az ellenkezőjét kiáltotta a világba,mint amit érzett.Kirara megfordult és egyik mancsnak ujját a szájába vette,kicsit rá is harap,hogy elfolytja feltörni készülő könyeit.Keressen másik barátot?Mégis hogyan...ő volt az első és talán egyetlen aki el tudta fogadni...Ráadásul eddig alig találkozott valakivel.Fülei lekonyulnak,s nem is nézi már merre megy,csak viszi valamerre a lába..*
|
- Kirara! - sóhajt egyet, majd megrázza fejét - NEm értettél meg, nem kerülhetsz bajba miattam... sajnálom... - tűnik el a semmiben, nem akarja a lányt bajba sodorni és inkább úgy dönt egyedül fogja tovább folytatni, mégha evvel meg is bántja Kirarat
|
*Toporog még egy kicsit,majd farkával vadul csapkodva lenyugszik és átvizsgálja magát,hogy van-e rajta még pók.Egy sóhajjal nyugtázza,hogy nincs.*-Tyű de utálom a pókokat!Esküszöm akövetkezőt le...*És ekkor félbeszakítja Zokni.Szembefordítja magával,a lány pedig enyhén megszeppenve néz rá.*-Zokni?*Pislog kettőt,mintha nem lenne benne biztos,hogy valóban Zokni áll előtte.Végül mégs vigyor szökken pofijára.*-Naés?Azt hiszed,hogy én félek a veszélytől?Veszély?Hahh!Én fittyet hányok a veszélyre!Sőt!Kacagnom kell rajta!*És belekezd egy rövid műkacagásba,majd füleit előreszegezi és hátrébb szökken egy kis kőre,azo egyensúlyozik,most csodák csodájára nem esik le.Úgy látszik nem értette meg teljesen elsőre,azt hiszi Zokni csak ugratja...*
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
