|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
Mila meglepetten néz a lányra, majd magához húzza és átöleli, mint anya a gyermekét - Mi történt? Miért sírtál? - simogatja meg arcát
Shirei komoran néz a lányra, majd Helakura és most veszi csak észre az idegen kandúrt, morgásban tör ki és oda megy hozzájuk, szinte letépi őket egymásról - Ki ez a fiú? - förmed a fekete srácra dühösen
- Atsui... - nézi őket, aggódalom és félelem ül tekintetében, bár nem csaptak le egymásra ez csak természetes számára, szíve lüktetését hallja fejében és a ritmusos halk dobogás most erősen és fájdalmasan sikít fel fejében, nem hallja a külvilágot, csak ezt a hangot, közben látja a történéseket, de nem tudja felfogni mi is történik valójában.
- itt vannak! - integet ő is, ahogy Renji is teszi
- Igen, de így aranyos! - jegyzi meg Mia
    
|
Zoy elveszti egyensúját és a hóba esik fenekére majd feláll és leporolja magát.~Ezt nemértem miért tette de még majd tutkó visszakapja!~Morog magába majd elkezdi felkavarni a homokot.-Hát a homokcsatába én győznék!-Mondja mosolyogva.
|
- Nem... nem bántottál meg... - eltolja magától Shireit. Szipogva törli ki a könnyeket szeméből. - Tudom. - ránéz Helakura. ~ Még most is rossz érzésem van. ~ dallamos és alig hallható morgás tör fel torkából, majd szemével megkeresi Milát és a lányhoz bújik. Akkor csitul csak a morgás, s a könny.
- Eszem ágában nincs veszekedni. - mondja Atsui, s próbálná, elhúzni szerelmét, de mire kinyújthatná kezét, Samui Nantant és Zoyt is ellöki magától, majd hátat fordít a többieknek. - Mi baj? - öccse felé lép, de Nant is megfogja.
- Nem vagyok kölyök, hogy pesztrálni kelljen! Utálom, ha előttem csinálod a dolgaid, mert felfordul a gyomrom tőle! Undorító! - rohanni készül, de Atsui elkapja karját, majd meglöki és testét bevetve Samuit a homokba készteti.
- Maradjon mindenki távol! - utasítja Zoyt és Nant egyben. - Nézd öcskös, ha tetszik, ha nem, ez van. Szeretem Nantant és ezt szeretném kimutatni. Lehetnél kicsit elfogadóbb. Nem kezdtem fogdosni előtted, vagy valami és megnyugodhatsz, nem is fogom.
- Szállj le rólam!
- Már nem vagy kapható homokcsatára? - elmosolyodik és csikizni kezdi Samuit.
- Ren! - kiáltja el magát Delsin, mire a fehér kandúr felugrik.
- Ott vannak! - ujjong csillogó szemekkel a szólított kandúr. Integetni kezd, mint valami kiskölyök.
- Még mindig lökött kölyök. - integet vissza mosolyogva Delsin.
    
|
Shirei ijedten néz a lányra - Yowaiko... sajnálom... nem akartalak megbántani... - próbálja meg kitörölni szeméből a könnyeket, füleit pedig lelapítja - De figyelj, attól, még hogy szeretem, attól még téged is és vigyázni fogok rád...
- Rendben! - néz körbe hátha már látja is őket
- Nem akarom, hogy veszekedjetek! - áll a két fiú közé - Most sokkal fontosabb dolgunk van! Nem igaz Samui? - néz a kandúr szemeibe - A hugotoknak kéne segítenünk, nem itt fecsérelni az időt... de döntsétek el mi a fontosabb!
- Érdekes dolgaitok vannak, de tetszik! - nevet a fiúra
Mila csak némán figyeli a lány könnyeit és minden csepp fájdalmas neki, bár nem tudja miért ez a furcsa érzés.
|
Tami örült nagyon majd elámult a házon és párja nyakába ugrott.-Köszönöm kicsiiiim!-Mondja vidáman majd megcsókolta vidáman.
|
-Sioan megöleli a lányt.-GYere,van egy ajánsékom.-Mondja neki nagy meglepetéssel,és csillogással szemében,majd behunyja a lány szemét,és elvezeti egy sötétes helyre.-Ez a mi új otthonunk..Nyitja ki Tami szemét,majd egy gyönyörű,virág,és apró pillangók lepte házra mutat.-Ezt én építettem kettőnknek..-Mondja,és mélyen csókba mered párjával.
|
-Ne sajnáld az a lényeg hogy szeretlek!-Mondja mosolyogva majd megpuszilja a fiút.-Én is örülök hogy ilyen párt kaptam!-Mondja a fiúnak majd leült a fiú mellé.
|
-Igen,tudom.Sajnálom.-Néz őszintén a lány szemeibe.-De tudd,hogy megmentetted az életemet.Örülök hogy egy ilyen kedves,aranyos,jólelkű,gyönyörű lányt kaptam életem párjának.-Az utolsó két szót kihangsúlyozza,majd megcsókolja a lányt.-Imádlak.-Susogaj a fülébe.
|
Tami megkönnyebbül amint a fiú felébred majd elmosolyodik.-Örülök hogy ébren vagy!-Mondja majd amint megcsókolják ellazul.-Megijesztettél fedd tudomásul!-Mondja mosolyogva de nem szemrehányóan.
|
-Sioan felébred,és rádöbben mennyire szereti őt a lány,és ő a lányt.-SZeretlek,és soha nem akarok megválni tőled édesem.-Mondja,és megcsókolja a lányt.
|
Tami azt tette amit a fiú mondott,kivette a tüskét és amint kiszívta a mérget ki is köpte majd magához ölelte az ájult fiút és megpuszilta a nyakát.~Kérlek kicsim kelj fel!~Kérleli a fiút csendesen magában.
|
-Sioan kinyitja szemeit,majd óvatosan Tamira néz.-A tüskét..vedd ki a tüskét..és szívd kia mérget aztán köpd ki..-Mondta a lánynak,majd újra elájult.
|
Tamara hátranéz még egyszer majd meghallja a fiút,hátranéz és látja ahogy levetődik.Odafut hozzá majd letérdel mellé és melkasára teszi a kezét.-Sioan kicsim!Hallasz?Kérlek válaszolj!-Kérlelte a fiút majd a párja fejét a kezébe tette majd egy könnycseppet ejtett a fiú arcára.-Kérlek!-Sírja a fiúnak mégegyszer.
|
-Sioan szomorúan néz a lány után,majd megcsóválja a fejét,és elindul a másik irányba.-Hogy lehettem ilyen?!Összetöröm ennek a gyönyörű,csodástestű lánynak a szívét,ami értem dobog...-Mereng el,és egy kacsázó kavicsot hajít a tengerbe.-Nem,nem tehtem tönkre,el kell tűnnöm az életéből,örökre.-Határozza el magát,majd bizonytalanul belerúg egy kavicsba,ami nem is kavics,hanem egy mérgező tüskés sün.Elájul a parton,de lőbb még kiált.-TAmi!!!-Kiabálja a lány nevét,majd a méreg végigfutja testét,és levetődik a földre.
|
Tami elmosolyodik majd kicsit meglepődik a fiún de azért megérti valamilyen szint de akkor is fájt picit neki.-Jó rendben menj gondolkodni én addig megyek sétálok!-Mondja majd kibontakozik az ölelésből és elindul valamerre a tengerparton.
|
-Sioan még ölelgeti picit Tamit.-Tamara,el ekll neked mondanom valamit.-Mondja,majd őszintén a lány szemébe néz.-Tudod,én nerkem még nem volt igazi barátnőm,mindet csak ennyi idejig tartottam meg.-Néz a lányra.-De te valahogy más vagy.De gondolkodnom kell.Szép veled,jó veled,de még rendeznem kell magamban a dolgokat.Remélem megértesz..-Öleli meg a lányt.
|
Zoy elmosolyodik Atsui kedvességén de amint párjától kis halk morgást hall rápillant de nem moccan.~Na ez volt az amit nem kellett volna Atsui!~Mondja magába ajkába harapva kicsit a kandúrra nézve.
|
-Egy ismeretlen,vörös hajú kandúr lépdel erre.-Sziasztok!-Köszön,majd meglátja öccsét.-Helaku!!-Fut oda hozzá,és megöleli a fiút.
-Facho?!-Néz ő is oda,majd amikor meglátja a kandúrt,és az megöleli arca felderül.-Végre találkoztunk!!-Örült a fiúnak,majd végigmérte.
 
|
- Igen, Mila tényleg vigyázott rám. - kuncog, s amint bátyja súgni kezd neki valamit, megmerevedik és elmerül a gondolataiban, amik hirtelen úgy felkavarodtak, mint a tenger hatalmas szélvihar közepette. - Megtettétek? - olyan halkan suttogja, hogy szinte nem is hallani, csak ajkai mozognak. Kezét rásimítja Shirei felsőjére, majd belemarkol az anyagba. Megborzong egy gondolat miatt és szorosan hozzábújik a fiúhoz. - Nem haragszom. - összeszorítja szemeit, melyekből kifutnak a könnyek. Nem akar sírni, gyorsan törölgeti is arcát bátyja ruhájába, de azok csak jönnek és záporoznak egyre jobban. ~ Nem akarok sírni! Nincs is miért... ~ próbálja csitítani magát, de a néma könnyek nem hallják meg szavát.
- Delsin hamarosan meg fog jelenni. - elrakja a madarat, majd leül a homokba. - Dyani hova lett? - lopva visszanéz a tengerre. - Ugye nem esett baja? - picit megijed, mikor először nem látja meg a lányt.
- Felőlem jöhettek. - mosolyog kedvesen Atsui, s Nant derekánál fogva magához húzza. Samui nem szólal meg, idegesen hátrahúzza füleit, farkával vadul legyezni kezd, szemeit összeszorítja, torkában halkan felcsendül a morgás, s penge vékony ajkai közt is megjelenik egy kis vicsor. ~~ Maradj mögöttem! ~~ Atsui azonnal szerelme elé áll és ijedt kérdéssel nézi öccsét, aki úgy fest, menten felrobban a dühtől.
Delsin is megjelenik a színen. Kézen fogja Miakodát és kedvesen cseveg vele. - Ezt a madárhangot bárhol, bármikor meghallom, mert megbűvöltél. Aranyos kis tárgy, műanyagból van, vizet kell tölteni bele és meg kell fújni. - magyarázza, amit hallott, de Mia nem hallhatta a táv miatt. A hatóköre a madárnak kicsi, de Del bárhol meghallja a varázslat miatt. - Amint meghallom, tudom, hol van Renji és hogy odamehetek hozzá, nem lesz semmi baj. Már vártam, hogy hívjon. - még messze vannak a többiektől, csak alakokként rajzolódnak ki.
|
-Én lovat szeretek rajzolni!-Mosolyodik el majd a fiúra néz és feláll.-Ne érts félre Nan bírlak csak hiányoznak a tesóim főleg Chiko!-felel a szótlansága okára majd párjára néz és Atsuira de amint Samui felemeli a hangját odaszalad és megfogja kezét ujját pedig a fiú szájára teszi hogy ne kiabáljon.-Atsui felfogta szerintem csak kicsit lehet más szemszögből nézi!-Magyaráz a párjának majd Atsuira néz.-Én is mehetek?-Kérdi Nan után.-Meg akarok neki fizetni amiért elvette a legjobb barátnőmet tőlem!-Mondja ökölbe szorított kézzel határozottan.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
