|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:31 - |
Az örök hó birodalma ez, ahol néha fogvacogtatóan hideg van, hol zord szél, de olyan is előfordul, hogy minden csendes és békés.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Tami meglepődik Zauka reakcióján egy kicsit majd megszeppenve állt barátja előtt.-Én csak kerestem a nővérem!De én azt hittem meghaltál a szüleiddel!-Mondta még mindig szeppenten.
|
 Ami Samui felé néz és szomorúan megszólal.-Nekem nemrég ölték meg a szüleimet és árva vagyok az árvaház szó miatt emlékeztem vissza.
|
-Jégből kabátot?*Vacogja Semui felé.Füleit hátrahúzza,farkát leengedte,de végée be van kunkorodva.Kis szünetet kell tartania,mire újra meg tud szólalni összekoccanó fogai miatt.*-M...Mi vagyok én,vvvvvvalami önkínzzzó?*Közben egyre jobban remeg,leguggol,hogy így jobban érjenek össze testrészei hátha fel tudja melegíteni magát.*
|
-A jég erejével? -kezd morogni, de aztán abbahagyja. -Jég és tűz egyszerre? Hehh. -elfordul a lánytól, hogy ezzel is tűntessen a képességei ellen. -Elég ellentétek. -böki még neki. Észre veszi Ami szomorkodását. -Miért lóg az orrod? A plüssöd se örül gondolom, hogy nem mosolyogsz. -motyogja neki az orra alatt. -Csináljak jégből kabátot? -kérdi kaján vigyorral Zaukától.
|
*Mikor a fiú újra megfogja a kezét,hogy elvezesse egy melegebb helyre boldogan rámosolyog,nem szeretne itt fagyoskodni.Már eelte is a lábt,hogy lépjen,mikor valaki a nyakába ugrik,s így elveszíti egyensúlyát.*-NYáááu!!*Dől hátra,de rögtön fel is pattan és megfordula tengelye körül,karmaival már épp támadna mikor meglátja a támadóját és keze megáll félúton.*-Te vagy?Tami!Hogy kerülsz ide?!*De aztán rögtön oldalt áll,hogy ne álljon háttal szegény Heloqannak sem.Persze az ing leesett a válláról és jó sok hó tapadt a bőrére,hajára.Az utóbbi nem is gond,de a bőrén szinte égve olvad el rajta a hó és újra markába keríti a jeges didergés,remeg egész testében.*
|
-Ne haragudj..te ki vagy?S kérlek ne támaszkodj rá..mert mindjárt megfagy..ismered őt??-Kérdi furcsán nézve Tamira Heloqan.
|
| Ami még egy kicsit szomorú de probálja magát plüssével vigasztalni és leül egy közeli hópuckára. |
-Ha annyira érdekel bírok a jég és a tűz elemével is na meg még sok máséval is-Mondta Tami mosolyogva.
|
-Nem szeretem a titkokat. Pláne, ha előttem titkolóznak. -húzza fel az orrát Samui. Sértetten játszani kezd a lasztijával.
|
-Ez maradjon az én titkom!-Mondta kacsintva a kandúrnak.
|
-Mit jelentsen az, hogy ki tudod magad szabadítani? -oldalra biccenti a fejét. Kicsit gyanakvó, bizalmatlan a tekintete.
|
Elengedi Zaukát.-Nem.Nem azért jöttem és ha jéggé is fagynék ki tudom szabadítani magam.-Mondja a fiúnak majd ismét Zauékra néz.
|
~Na ezek máris egymásra találtak?~ Nézi kicsit rossz szemmel Heloqanékat. Nem szereti a párokat, a szerelmesek, ahogy bújnak egymáshoz, ahogy becézik a másikat. -Te is jössz kockára fagyni? -veszi észre Tamarát.
|
Tamarra kicsit vacogva ért ide majd kezével magát öleli hogy ne fázzon annyira.Majd amikor meglátja Zaukát hátulról a nyakába ugrik-Szia Zauka!-Mondta örömködve Tami.
|
-Samui hangjára magához tért,s elnegedte a lány kezét,majd megkérdezte tőle:-GYere..menjünk egy melegebb helyre..például az ég és temgerhez.Jó?-Kérdezte a lánytól,majd újra megfogta kezét,s segített neki jönni.
|
*Persze magára terítette az inget ám.Jólesik neki a meleg.Mikor végre megállt a két bal lábán farkát kicsit megmozgatja a levegőben,hogy kiűzze belőle a fájdalmat.Nagy zöld szemeivel félősen néz Heloquanra,majd a kezére,melyet a fiú az ő kezében tart.Ha nem lenne a hidegtől teljesen fehérre "fagyva" az arca,bizonyosan rákvörös lenne.És ekkor meghallja Semui hangját.Felé kapja fejét.Egy újabb fajtársat lát...nem hisz a szemének...45 év után újra ismerős szagok és képek...erről rögtön az otthona jut eszébe,melytől a szíve elfacsarodik.Szóhoz sem jut,minthacsak összefagyott volna a szája:D*
|
-Mikor Heloqan felhúzta a lányt,s belenézett szemeibe meglepődött mert gyönyörűnek találta Zaukát.Ledöbbenve nézte ő is a lányt,s még mindig fogta a kezét,bár el akarta engedni,de nem tudta.
|
Samui érdekes nézi a két számára még idegen macskalényt. -Ismeritek egymást? -kivételes alkalmak egyike, hogy érdeklődést mutat mások felé. -Melegebbre kéne mennetek, ha fáztok, nem hiszem, hogy jégkockaként is el tudnátok csevegni. -mondja kicsit közömbösen. -Neked hova lett a füled? -néz Heloqan fejére. -Fura figura. -jegyzi meg halkan. Kicsit nyugtalanítja a sok macska, szereti a magányt és azon is csodálkozik, miért kérdezgeti őket ahelyett, hogy sarkon fordulna és magukra hagyná őket. Talán felelősséget érez, hogy valójában ne fagyjanak kockára? Még maga se tudja.
|
*Mikor egyszercsak Heloquan elélép gugolásból fújva ugrik hátrébb,de aztán rálép a saját farkára és eltottyan.Csak pislog párat,mukkani sem tud...Még akkor sem tud szólni,mikor az inget átveszi és felsegíti.Nem hisz a szemének.*-Te...olyan vagy,mint én...?*Bár hiába nézi,fül nincs rajta,de macskafarok igen....Így elsőre talán elég modortalan ahoz képest,hogy kellett volna legalább egy "köszönöm"-öt mondania,de annyi év után először találkozni egy fajtárssal...több,mint megdöbbentő..Úgyhogy csak nagy szemekkel bámul rá.*
|
-Szia!-Megy oda Zaukához Heloqan.-Látom fázol..tessék,itt az ingem..vedd fel!-NYújtja barátságosan Zaukának az ingét Heloqan,majd megfogja a kezét,s felhúzza a hóban térdelő lányt.-Mi a neved?-Kérdi tőle kedvesen.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ami Samui felé néz és szomorúan megszólal.-Nekem nemrég ölték meg a szüleimet és árva vagyok az árvaház szó miatt emlékeztem vissza.
