|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.24. 10:06 - |
Ez egy nyugott hely, a folyó tele van finom halakkal de nem mindegyik ehető. A bozotósnak gyönyörű a színe, ritka nagyon itt a szőrny.
|
[717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
- Azt hiszem itt jó lesz - teszi le óvatosan kirarat és vizet mer a folyóból - vetkőzz, meg kell néznem a sebed! - jelenti ellentvetést nem tűrő hangon
|
*Egész éjszaka gyakorolt,úgy hajnalban szenderedett csak el egy bokor tövében,miután eltűntette a színpadot.Sokáig aludt.Felkel,megdörgöli szemeit és körülkémlel.A lány bizonyára nincs már itt.Minden esetre ő felugrik egy fára és elugrál a helyszínről.*
|
  Felix és Milix észreveszi a színpadot.-Egy színpad nézzük meg Felix!!!-Ugrál izgatottan Milix és oda fut a színpadhoz, csillogó szemekkel nézi az ugráló macskalényt.-Felix is oda megy és nézi ő észrevesz egy másik macskalényt is. |
*Igen értelmetlen dolognak tartja,hogy kezet nyújt felé,mert akkor csak a színpad felé tud kezet nyújtani,mert biza Layla épp a trapéz felé közeleg.JObb kezének ujjai rákulcsolódnak a trapézra,hamarosan a ballal is megfogja és nagyot lendül,mire a trapéz is kileng.Egy hirtelen,de mégis kecses mozdulattal felhúzza magát a trapézra és kézenáll rajta,közben spárgázika levegőben,aztán hirtelen leereszkedik és csak lóg,majd elenegedi a trapézt.Lábait szorosan egymás mellé zárja és spiccel,kezeit az égnek tartja és mintha imátkozna érinti össze két tenyerét,s ebben a pózban pörög gyorsan,miközben repül a másik trapéz felé.Aki sosem csinált még ilyet,lehetetlenségnek tarthatja elkapni a másik trapézt,de Layla elkapja...erre a trapézra is felhúzza magát és ugyanazt a pózt veszi fel,mint amilyet az előbbin is tartott.Csak most veszi szemügyre aszínpad előtt álldogáló lányt.*
|
-Dya erre sétál,és meglátja a táncoló lányt.-Szia!A nevem Dyani!-NYújtja kezét kedvesen az ismeretlen felé.
|
*A Bűvös folyó...az előbb még nem volt itt semmi...s kisvártatva egyik óráról a másikra egy egész színpad ott áll a folyó előtt.A színpadon ugróasztalok vannak,felettük trapézok és egy kifeszített kötél...Az egyik ugrópadon áll Layla.De csak fél lábon.A jobbon.Bal láába nyíl egyenesen az ég felé mutat és bal kezével fogja az ég felé meredő lába lábfejét.Így áll egy fél percig,majd elrugaszkodik a padtól.A pad segítségével magasabbra tud ugrani,mint bárki más.A levegőben leengedi az ég felé meredő lábát,s összehúzódszkodik,pörögni kezd a levegőben,majd a két kezére érkezik vissza a padra,de nem áll meg.Derekát meghajlítja és lábakra vált,majd így megy végig az összes padon,míg az utolsón mikor a lábán áll újra elrugaszkodik,bal karja a föld felé fordul,míg jobb karja kecsesen nyúl az egyik trapéz felé...*
|
- Sziasztok! -kiabált vissza Milix-nek és Felix-nek és közben integetett nekik- Akkor indulás! - Mondta Sora Milának és elkezdett szaladni
|
- Sziasztok! - köszön ő is, majd a lány felé fordul - Persze, menjünk! - mondja, majd elindul, de bevárja a lányt és ha Tami is jön akkor őt is bevárja
|
-Sziasztok! Engem Sorának hívnak.- majd Milához fordul és megkérdezi- Mila ne induljunk Nantanhoz? Hamár úgy is keresed akkor veled tartok! - mondta mosolyogva a lány
|
Milix és Felix zajra lesz figyelmes és hirtelen észre vesznek három macskalényt.-Sziasztok az én nevem Felix!-Mutatkozik be a kandúr és testvérére mutat.-Ő pedig Milix!
Ti teket, hogy hívnak?-Kérdezi kiváncsian Felix. |
- Én is örülök, nem is tudod mennyire! - mosolyg rá, majd feláll - Nincs kedvetek velem tartani a tengerpartra? - kérdi a két macskalánytól
|
Tami elmosolyodik.-Örülök hogy segíthettem neked!-Mondta kuncogva.
|
- Végre! - pattan fel és szinte Tami nyakába ugrik - Köszi a segítséget! - neveti, majd vissza ül - Már azt hittem sosem akadok a nyomára! Na ennek most nagyon örülök! - ujjong - De egy kicsit most lepihenek... fáradt vagyok - dől hátra, de nem alszik el
|
-Hm...Nantan,Nantan megvan!A tengerpartnál van a srác!-Mondta mosolyogva a tengerpart felé mutatva Tami.
|
- Jaj de illetlen vagyok! Engem Soranak hívnak - mondta mosolyogva és egy kicsit szégyelte magát - Nantan? Hát... én... nem ismerem... -ismerte el Sora
|
- Mila vagyok... - mondja a két lánynak és leül - Egy Nantan nevű kandúrt keresek, nem tudjátok hogy merre lehet véletlenül - kezd játszani hajával és közben várja hátha tudnak neki segíteni a lányok
|
Tami kedvesen mosolyog majd integet az új lánynak.-Szia!Az én nevem Tamara de szólíts Taminak egész nyugodtan!-Mondta sezlíden mosolyogva.
|
- Értem Tami. - kicsit később egy lány bukkan fel és köszön - Szia! - hangzott el kedvesen s vidáman
|
Egy lány lép elő a fák öleléséből, megpillantja a két lányt, majd óvatosan közelebb merészkedik - Sziasztok! - köszön egy kicsit félénken, de hangja ezt nem tükrözi
|
-Én nem!De én így tanultam meg a nevelő szüleimtől mert ha vendéget vagy barátot fogadtak én fogadtam őket és meg kellett hajolnom!Ezért így szóktam meg!-Mondta kedvesen magyarázkodva.
|
[717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Felix és Milix észreveszi a színpadot.-Egy színpad nézzük meg Felix!!!-Ugrál izgatottan Milix és oda fut a színpadhoz, csillogó szemekkel nézi az ugráló macskalényt.-Felix is oda megy és nézi ő észrevesz egy másik macskalényt is.
