|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 16:08 - |
Szép hely, de tele van kőszörnyekkel, amik el tudnak rejtőzni a kövek közőtt. Egy kis ösvény vezet be az erdőbe.
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
Takumi ámulva nézi a hullámokat. ~ Nem is kicsi. De akkor is csak víz. ~ elveszi kardját és maga elé tartja. - Mi az, hogy nem csalom meg? Nyuszifül, te nagyon félreérted a helyzetet. - szavára hirtelen elengednek a feszes hajszálak és Mina a földre ereszkedik.
- Tegyétek el! - hangja hirtelen jéghideg lesz. Samui kétlábon landol a földön. Bólint Zoynak, hogy húga készül valamire, még semmiképp se öntse el a fiút vízzel. - Félreértés? Inkább nem értés. - megtelik a hangja hirtelen valami mély csengéssel. - Hozzám egyikőtök se merjen jönni, hogy gyógyítsam meg! - kifakad és elrohan.
- Mina! - mindkét fiú kórusként kiált utána, még utána is kapnak, de nem érik el a lányt.
- Csak életbe maradjatok! - kiált még, majd eltűnik a fák között.
- Tenpa, utána! - parancsol a kis macskára, aki azonnal Mina után szalad, majd ő is eltűnik. ~ Most mit tegyek? Menjek utána vagy harcoljak? ~ töri fejét a kérdésen. Ösztöne és esze mást mond, kétfele húzza.
  
|
-Sokkal jobbat is tudok mutatni!-Mondja elvigyorodva a srácnak,felemeli kezét és mindkét kasztanyettán játszani kezd és egy hatalmas hullám áll Zoy mögött és egyik kasztanyettát a fiúnak szegezi a másikat Minának.-Két kérésem lenne!Egy:Te ha Minaval is maradsz nem csalod meg és ne csesztesd azzal Samuit hogy rámászol a hugára!Kettő:Mina te meg elengeded Samuit!-Követeli kicsit higgattabban.
|
Takumi a támadást valamennyire védi, mégpedig úgy, hogy feje elé keresztbe teszi kezeit, így az arcába már nem olyan erősen csapódik a víz, s jobb térdét előlre hajlítja, míg balt is finoman berogyasztja, hogy az állása biztosabb legyen. - Ennyi? Víz? - megrázza a fejét, hogy hajából kicsit kicsurogjon a nehezék. - Nos hölgyem, jobb lesz, ha most elteszi azokat a sminkkagylókat, mielőtt elveszem és kijőve a béketűrésemből, bántani nem fogom.
- Addig élsz, míg Zoyhoz érsz. - morog Samui.
- Ne nyávogj bele, most ez nem a te időd, öcsi. Majd foglalkozom veled is.
- ÖCSI?! - Samui már ki is engedi a szilánkokat, de mikor lőni készülne, kezeit átfogják a fonalak és megemelik.
- Kérlek, Samui, ne kényszeríts. Szekáljátok Takumit. Mondd, miért? - Mina szemében bánat ül. A szőke fiú meglepve néz rá, hogy mellé állt, se nem a bátyja mellé ezzel a lépéssel. - Miért olyan nehéz elfogadni valamit, ami annyira egyszerű, mégis olyan láthatatlan? Törékeny, ezért nem beszélek róla, ezért titkolom... de nem tudom elrejteni és letagadni. - felemelkedik a szálak segítségével.
- Engedj el, húgom!
- Ne árts Takuminak. Kérlek szépen. És állítsd le Zoyt is. - hiába kéri testvérét, az makacsul megpróbál kiszabadulni.
|
-Pontosan komoly lettem mert szúrod a szemem te rohadt nagy szálka!-Mondja majd megtámadta a fiút egy erősebb támadással majd rákacsint.-Kérsz még?-Kérdi mosolyogva a fiút.
|
- Hú de komoly lett valaki. - szemtelenkedik tovább. Tenpa eltakarja mancsaival a szemeit, mert nézni se bírja, ahogy kezdi kihívni maga ellen a sorsot gazdája. - Tekintsem ezt kihívásnak? - átfogja Mina hasát, majd elállítja maga elől.
- Na de... Takumi?! - néz a lány vissza a szőke fiúra, aki most már komoly a végtelenségig és elszánt. - Ne csináld!
- Mi van ennek a lánynak, hogy féltesz tőle? - néz Minára a kergeőrültnek hívott srác. - Semmi olyanja nincs, amivel árthat nekem, mert nőstény.
- Ne becsüld le a nőstényeket! - mordul Mina Takumira.
- Bocsánat, de én nem ma kezdek harcolni és tudom, mennyi tapasztalat áll mögöttem. Láthattad a sebeim és hallhattad, miken mentem keresztül. S ezek még mind semmik. - visszafordul Samuihoz. - Milyen romantikus, egy pár áll ellenem ki. Csak nem féltek egyedül? Esetleg ennyire nagy lenne az összetartás? Ha nem tetszik az egyiknek valaki, ugrik rá a másik is?
- És még most is puffog, mikor már közel áll hozzá, hogy bevágok neki egyet! - ökölbe szorulnak a fekete macska öklei. - Előbb megverem, aztán mehet a világ végére. - dönt Samui Minako és Takumi helyett.
|
-Szerintem kezdhetsz megijedni!-Mosolyodik el ördögien és a kasztanyettát a fiúra szegezi.-Dönsd el te!Meg akarsz fulladni vagy a világ másik pontján kikötni?-Kérdi majd amint Mina beáll elé hátracsapja füleit.-De dönthetsz te is mi legyen a sorsa a kettő közül!-Mondja minának.-És nincs harmadik választás ez akettő opció van!-Mondja mérgesen.
|
- Most meg kellene ijednem vagy gyorsan kardot rántani, hogy jól érezd magad? - a szemtelensége sértő szándékú pofátlanságba kezd átcsapni.
= Takumi... = vészesen nyávogva a gazdájához meg és belecsimpaszkodik a nadrágjába. = Kezdesz durván viselkedni... Zoy hamar felkapja a vizet és nem szívesen lennék ellene... = mondja lesomt fülekkel.
- Ne most Tenpa. - próbálja lerázni nadrágjáról a kis fekete cicát. - Én megpróbáltam szépen és árnyaltan beszélni. - morogja Takumi. - Nem kell ellene lenned, csak szedd ki a karmaid a gatyámból és bízd rám.
= Igenis... = eltávolodik társától.
- A fenyegetés nem az én stílusom, de nyugodtan veheted annak. - morogja farkat csóválva Samui.
- Most már elég! Hagyjátok Takumit! - felcsattan Mina és beáll a fiú elé. - Mit akartok kiprovokálni belőle?! Hogy kardot rántson vagy hogy okot adjon nektek, hogy megölhessétek?!
|
-Szerintem ha Samui nem is fenyeget majd én!-Mondja a kasztanyettákat elővéve Zoy.
|
- El tudom dönteni, hogy mit akarok, nincs szükségem más beleszólásába. Ha én le akarok feküdni valakivel, le is fogok, ha nem, senki nem kényszerítheti rám. S jó lenne, ha leállnátok végre. - morogja Mina.
- Samui, szerintem hagyjuk a búsba, mert ezzel kapcsolatba mintha nem hallana. - ismétli színpadiasan és kifigurázva Zoy mondatát Takumi. - Mintha nem ti jöttetek volna piszkálódni megint.
- Fogadok, csak azért nem hagysz fel a húgom nyüstölésével, mert engem akarsz bosszantani. Zoyról meg szállj le a saját érdekedben. - néz dühösen a szőkre Samui.
- Fenyegetsz? - villan a fekete kandúrra Takumi szeme.
|
-Egyet értek Samuival egy ideje te meg csak ránk sem kagylózol!Samui szerintem hagyuk a búsba mert ezzel kapcsolatba mintha nem hallana!-Mondja unottan Zoy párjára nézve.
|
~ Hűha... itt nőharc lesz tényleg. ~ figyeli a kihívó Zoyt a szőkeség. - Nem vagyok a te haverod se. Lealacsonyító dolog havernak lenni. - mondja a lánynak.
- Pont ezért minek szólsz bele, ha engem nem zavar? - kérdi villantve szemeit. Nem teljesen az igazat mondja, mert zavarban van, ha Takumi becserkészi és az se hagyja a figyelmét lankadni, hogy ha nincsenek egyedül. Nem tudja igazán, hogyan kezelje, ha Takumi betámadja, de ezt nem vallaná be Zoynak. - Szerintem nem fura. Szerintem az fura, hogy ennyire piszkálja a csőröd, ha Takumi megközelít.
- Mina, koppints már az eszedhez, ez a tag csak azt akarja tőled, aztán tovább áll. Hogy engedheted, hogy akár csak szemernyi esélyt is lásson a célja elérésére? - háborog Samui. A korábbi hév kicsit alább hagyott, mikor húga kiabált vele. Minában megfogalmazódik a szemtelen, de célra törő válasz, mégse mondja ki, mert esetleg hülye helyzetbe kerülhet miatta.
|
-Engem az nem érdekel hogy a haverom vagy-e vagy nem!-Mondja a fiúnak majd Minára néz.-Na mivan ha a fiú rádmászik nem zavar és csendben vagy de ha hozzászólunk felbátorodsz és leszólsz!Fura nem?-Kérdi csípőre tett kézzel a lányt.
|
Takumi lassan feláll, majd nyugodtan Zoy szemébe néz. - Nem vagyok halláskárosult, köszönöm. Elhiheted, Mina szavát mindig meghallom. És utolsó felvonásként közlöm, nem vagyok a haverod. - hidegesedik el a felemás szempár.
- Nem tudod leállítani magad? - lépdel oda Samui is.
- És ti? - felpattan Mina. - Folyton csak azt lesitek, mikor köthettek Takumiba. - mérges és védelmező tekintetet vesz fel.
= Hajjaj... nem volt még föld, ahol ennyi baj lett volna... illetve volt, csak ott vasvillával kergették szegényt, amiért megrontott pár lányt. = egyszerre csóválja Tenpa a fejét és kuncogja el magát.
|
Zoy kicsit meglepődik a helyzettől majd unottan nézi őket~Kezdődik!~Mondja elmosolyodva.-Szerintem mintha meg hallottam volna olyat hogy Mina kérte hogy szállj le róla haver!-Mondja felállva ruháját leporolva a lány és odament Takumi elé.
|
- Süket vagy? - közeledni kezd a két macskához Samui. Takumi még most sem mozdul.
- Akartalak kérni, mielőtt Samui észre vett volna. - motyogja zavartan Mina.
- Persze... sejtem, mennyire akartad.
- Nem véletlen fogtam meg az arcod. Nem lenne szabad ezt csinálni, s ha nem is tudom megmagyarázni, attól még meg kell értened. Most pedig szállj le rólam, kérlek.
- Visszatartod magad. - kis csókot lehel a lány szájára, majd leszáll róla és felsegíti ülő helyzetbe. - A bátyád pedig megint beleszól.
|
-Én bocs hogy beleavatkozok családi ügyekbe mert nem lenne szabad!-Mondja majd amint Samui rászól a kandúrra fülel és élénken de meglepetten nézi a párost.
|
- Nekem sem szimpatikus, de ezt mondtam is. De ha valakit utálok, az nem egyenlő a nem kedvelekkel. Szerintem. - feláll. - Én bocs. - szétnéz és meglátja a másik két macskát. - Szállj le róla! - jéghideg hangon szól Takumira, aki meg se rezzen.
- Én mondtam. - finoman mosolyog a lány. - Kérlek, hallgass a bátyámra.
- Minek? Nem félek tőle és ha harcra kerülne a sor, ő maradna alul.
- Nem, mindenképp te vesztenél.
- Aki nekimegy a bátyáidnak, azt elhagyod?
- Igen. A vér köt, a hűség nem. Ez a rossz tapasztalatom. - motyogja a lány, de Takumi még most se mozdul meg.
- Elég rossz tapasztalat, pláne, ha az én példám veszem mellé. S nem cselekszem, ha nem akarok. Márpedig most erőteljesen így akarok maradni.
- És ha én kérnélek?
- Megtenném.
|
-Nem szimpi akkor sem ércs már meg!-Mondja hátul könyökölbe Zoy.-Jó igazad van!Bocsánatot kérek!-Mondja szomorúan hátracsapott fülekkel párjának.
|
- Hát... nem sokkal... de jobb. - motyogja a fiú elgondolkodva. - Nem békülök ki egy olyannal! - felcsattan, bár maga sem tudja, miért. - Bocsánat... - lesomja bűnbánóan a füleit is. - Nem akartam kiabálni... csak dühít, hogy ti meg akarjátok mondani... az persze nem számít, hogy én ki akarok-e békülni vele, vagy sem.
- Héj... - zavartan és finoman eltolja magától Takumit. - Ezt nem lenne szabad...
- Miért? - a fiút nem érdekli, hogy mit mond neki Mina, nyakához fúrja a fejét és csókolgatni kezdi.
- Samui meg fog ölni...
- Próbálkozhat.
- Zoyék megláthatnak...
- Majd elfordulnak.
- Takumi. - kezeibe veszi a fiú arcát. Az megáll és a lány szemeibe néz.
|
-Jó akkor utálom!-Így jobb?-Kérdi párját majd amint a fiú nemet mond a békülésre elkuncogja magát.-Kibékültök ti Mina is megmondta csak ídő kell hozzá!-Mondja térdét magához húzva megpuszilva párját.
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
