|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.22. 12:57 - |
Ezen a helyen könnyen el lehet tévedni, de a táj gyönyörű.Veszélyes lények nincsenek, de sötétség ijesztő. Felülről betör a fény, és varázslatos lepkék szárnyalnak a napsugarakon. Ez a hely rejtélyes, titokzatos jungel, ha jössz ezernyi kérdés lesz a fejedben, de ha meglátod a lepkéket mindet elfelejted, mintha minden kérdésedre válaszolnának. Majd hírtelen elindulnak. Ha követed őket a leghőbb vágyaidat teljesítik.
|
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
*Sopphie ledermed, és nem néz fiú szemébe, mert rossz érése van. Tudja, hogy nem szép dolog amit művel, de hajtja a bosszúvágy.* -Kinme, nem lehet, egyedül dolgozom.- *Harap bele alsó ajkába. Igazából félti is a fiút, mert ha nem jön össze amit akar, akkor egyedül kerülne csak bjba, és fél attól is, hogy esetleg lebuktatná őt.*
 
|
*Kinme szemei azonnal felpattannak, s kapna a lány után, de az vissza nyomja, utána ered és megfogja a csuklóját* - Várj Sopphie... hova mész ilyen hírtelen? Mit titkolsz előlem? *kezd már gyanakodni* - Szóval... tudod, hogy kinek a szaga ez igaz? * kérdi bár nem biztos benne, hogy evvel most igazat állít és kérdez egyszerre* - Ha mész... had menjek veled... Misa vigyáz Kittyre és itt van Nao is...*kérleli* |
*Sopphie döntésre jutott, mire a hold fénye lombkoroa résein át elérte a kis ablakot. Óvatosan felkelt, de fel kellett ébresztenie Kinmét is, nem akara, hogy aggódjon érte, hogy eltűnik, és persz nem tudta hogy ő sem alszik. XD* -Kinme, ne haragudj, muszály elmennem!- *Mondta suttogva.* -Nem lesz semmi baj, csak nem szeretném ha aggódnál értem. Fél óra és itt vagyok.- *Ha megpróbál felkelni a fiú, gyengéden visszanyomja.* -Vigyázz Kittyre.- *Teszi még hozzá, és már kint is van az építményből. A tábortűz pislákoló fényénél még talán el lehet csípni.*
|
*Kinme lehunyta szemeit, s próbált nyugodt lenni, aludni, de nem sikerült, csupán úgy tűnhetett, közben pedig gondolkodott a frcsa szag forrásán egyszerűen nem értette, miért nem emlékszik rá, pedig a legtöbbet megjegyzi... s most mégis... ezt nem tudja felidézni magában* |
*Sopphie lehunyta a szemét. ~Muszály megtennem. És biztos, hogy még ma, holnapra má ki tudja hol leszünk... és hogy ő hol lesz. De Kinme még nem alszik, és sötét van.~ Az ablak felé pillntott, ahhoz, hogy a hold is feljöjjön még szükség volt egy kis időre. ~És mi lenne ha elmondanám neki mit tervezek? Lebeszélne róla... ez biztos.~*
|
*Kinme is mosolygott, majd lefeküdt a lány mellé, s ha Sopphie engedte akkor átölelte, s közel húzta magához, még ő sem aludt, nyugtalan volt, viszont nem szólalt meg, csak csendben nzte Sopphiet* |
*Sopphie kuncogott, de elhallgatott, amint beléptek a bungalóba, nehogy többieket felverje. Keresett helyet a földön, mert máshol már nem volt, és talált egy pokrócot is, azt leterítette, majd elhelyezkedett rajta. Persze Kinmének is volt még hely maga mellett.* -Jóéjt!- *Sutogta, és adott egy puszit is a fiúnak. Elnyúlt, de még nem aludt el. Volt még mi átgondolnia.
|
- Nem tudom... nem tudok rájönni... mindegy... *nyújtotta kezét a lány felé* - Menjünk be.... mert a végén még megfázol itt kint és akkor én leszek az oka* nyújt nyelvet* - Makacs macska vagy, de az én makacs macsekom *viccelődik* |
-Nem tudom...- *Nézett Nao után.* -Milyen szagra gondolsz? Én nem érzek semmit. Te nem vagy fáradt? Mert én kezdek az lenni. Be jössz? Bent alszol? Vagy kint? Nekem mindegy, de ha te kint, akkor én is.- *Néz Kinmére kérdő tekintettel.*
|
- Igen... én is észrevettem... talán hallgatott a jó szóra... csak tudnám honnan szedte... akkor is idegesít ez az egész... nem tudom hogy mi a szag forrása, csak annyi rémlik, hogy ismerős... vajon kié lehet? |
-Nem persze. Jóéjt!- *Mondja Sopphie, de addigra már "ki is szolgálta" magát a lány egy hellyel. Őt nem zavarta, leül egy furán növő fa gykerére, és a tűzbe bámul, amit épp most hozott össze sikeresen.* -Ruha van rajta.- *Jegyzi meg, Kinmére pillantva.* -Mármint valamivel több, mint eddig.- *~Szóval a szag miatt volt úgy oda... Biztos megérezte.~ Érdektelenséget szílelt, és rá se kérdezett így, hogy mire gondol a iú.*
|
*Nao végigméri Sopphie-t, tán ezredszerre is, majd nagyot sóhajt és a kunyhó felé megy* - Remélem nem bánjátok, ha én is alszom egyet.... *lépdel be, s mivel nagyon fáradt, lekuporodik az egyik sarokba és elalszik*
- Valami nincs rendben... ez nem az a szag amit éreztem... az biztosan nem Nao szaga volt... |
*~Csak Nao... Hát valaki másra. De most azért ez jobb így.~ Küldött felé egy mosolyt, üdvözlésképpen. De mivel egyre jobban sötétedett, leguggolt a tábortűz kezdeményhez, hogy mihamrabb befejezze.* -A... izé kunyhóban vagy mi a fene.- *Bökött fejével az építmény felé. Aztán már szikrázott is kezében a kovakő, és meggyulladt a fa.* -Alszik.
|
- akkor mindneképpen titokban kell tartanunk előtte... én nem fogom elmondani neki erre szaavmat adom... *ölelte át Sopphiet, egyre közeledett a zaj, s ő egyre jobban szorította magához amikor eszébe jutott Sopphie kérése... azonnal el is engedte.. a sűrűből egy ismerős alak bontakozott ki, Kinme hírtelen felismerte* - Nao... ez Nao!
- Kire számítottál? *mosolygott és előlépett* - Úgy látszik valami nagyon nem akarja, hogy külön utakon járjunk *a lányra egy ing volt tekerve felül, s elől volt megkötve* - többiek? *érdeklődött Kitty és Misa után* |
*Sopphie a bungalló felé pillantott, de a kislány egyenletes szuszogása hallatszott csak.* -Kitty egyáltalán nem is tud róla. Ő úgy tudja halott, úgy mint az anyánk... Nem tudm mit akar.- *Sóhajt egyet.* -Én is azt hittem már meghalt, olyan régen hallottamfelőle utoljára.- *Átöleli a fiút, és fülel ő is, de még nem hall semmit. Csendben figyel, és vár. ~Talán jó is, hogy még nincs meg a táborűz... akkor tudná hol keressen minket, akárki is az.~*
|
- Én... jaj Sopphie ne haragudj... *mondja még mielőtt a lány összeroskadna* - Tudom hogy te erős lány vagy... nem kne ennyire aggódnom... *amikor a lány leroskad, s kimondja amit eddig rejtegetett, elkerekednek a srác szemei, s abban a pillanatból felrántj a lányt a földről* - Mit akar tőletekM ennyi idő után mit akar Sopphie? *simít a lány hajába, hogy megnyugtassa* - Megígérem neked, hogy mindenben melletted leszek és nem úgy mint egy testőr... hanem mint a szerelemd rendben? *zajok szűrődtek a távolból, Kinme hegyezni kezdte füleit* - Valaki... valaki közeledik... *suttogta halkan* |
*Sopphie az ajkába harapott, hogy visszafolytsa az érzelemkitörést, ami könnyekkel járt volna együtt.* -Nem lesz baj, nem fog... nem fog megölni. De én nem fogom sokáig bírni, ha így viselkedsz... Én is szeretlek, de én ezt nem bírom elviselni. Főleg, hogy te szenvedsz, mikor egyáltalán nem is lenne szükséges.- *Fakadt ki kétségbeesve, és leroskadt a földre, onnan nézett fel Kinmére.* -Figyelj.. ő az... az apánk.- *Az utolsó szót annyira halkan suttogta, hogy szinte csak tátogás volt. Nem bírta kimondani, egyszerűen lehetetlen volt ez a szó számára. Félt, ha hangosan mondja akkor úgy is van, pedig ez a tény ellen minden porcikája tiltakozott.*
 
(10 000. reag!! Hihi enyém! Grat az oldalhoz! ^^ Lehet hogy van itt valami, ha már ilyen szép számot elértünk. :D) |
- Sopphie... *a fiú tekintete kicsit zavaros lesz* - Tudom... de amikor arra gondolok, hogy bajotok eshet... nem tudom tűrtőztetni magam... szeretlek... éppen ez miatt az érzés miatt nem tehetem meg, hogy lankadjon a figyelmem... nem akarlak elveszíteni... *ment közelebb és ha a lány engedte akkor beletúrt tincseibe* - Ne haragudj rám ezért... én egy őrült macska vagyok... de egy dolog van amit sose fogok megbánni... méghozzá azt hogy azon a napn veletek jöttem... otthagyva mindent... a múltam és a jelenem... veletek a jövő felé tartok és nem akarom elszúrni.. ha akarod vissza fogom a védelmem... mindez ellenére... |
*Sopphie nem pillantot fel a fiúra, tette a dolgát. Csak a mondandója végén hagyta félbe a mozdulatot. Kinme arcát fürkészte egy darabig, mikor közelebb lépett, ő hátrált egy lépést.* -Nem félek... Csak akkor féltem, ott, mikor rám nézett. De nem tőle, hanem valami mástól. Valami ismeretlen dolgotól.- *Mondta halkan, és komoran.* -Kinme... évek óta magamra vagyok utalva. És még élek, amint látod. Nem kell túlzásba vinned a védelmezést.- *Kicsit kemény szavak voltak, de muszály volt megbeszélni a dolgokat, és szerette volna, ha megérti őt.* -Nem testőrt szeretnék.. érted?- *Lágyult el a tekintete.*
|
*Kinme nem tudott válaszolni Sopphienak és ez zavarta ezért vissza változott eredeti alakjába* - Persze... semmi gond nincs vele... csak tudod ismerős szagot érzek... nem tudom kiért nem emlékszem.. de biztosan itt van a közelben és az előérzetem azt súgja, hogy nem a jó fajtából való... *lépett a lányhoz* - Meg foglak védeni titeket... minden áron! Egyet se félj! |
[165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
