|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.29. 09:44 - |
A tengeren lévő sziget ahol csend és nyugalom van, éppen egy jó kis kikapcsolódásra való helyszín.
|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Kamiya szemei villantak, majd erős jégkarmok szegezték a tigrist egy közeli falhoz ami nem lehetett fájdalommentes, Kamiya égtelen haragja feltámadt, Yumet úgy vágta a földhöz mintha csak egy tollpihe lenne, és még csak hozzá se kellett nyúlni, telepatikus képességeivel úgy uralta őt mint egy rongybabát*
- Hát nem akarnék a kölyök helyében lenni... *vigyorgott mellette Doragon, Haku megdöbbent a történteken, nem gondolta volna, hogy Kamiyának "fiatal kora" ellenére ilyen hatalmas ereje van. Kizuato dermedten figyelte ahogy Kamiya irányítja a kandúrt s a kandúron nem marad egy épp felület sem ami ne lenne vérrel borítva* |
*Juki felállt és kis idő múlva a kandúr után ment hallván a fura hangokat és látván a fura fényeket.Mikor meglátta Kamiyát kieresztette karmait,fején a jel felvillant és élesen vöröslött.Vicsorogva indult meg a fiú és társai felé,még mindig teljes szívéből utálta és ketté akarta tépni.*-Nem mész a gazdám után!*Üvöltött hatalmasat és a levegőbe ugrott hogy nagyobb erővel vágódjon célpontjának.*
|
*Yume később amikor felébredt, észrevettte h Sarasa nincs mellette* - Hol van már megint ez a lány? *rohant el utána bár azt se tudta merre keresse, nem volt konkrét célja sem, csak azt érezte meg kell találnia Sarasat mielőtt baja lesz, de egyszercsak villogó fények, éles karmok, földből kinövő óriás növények, s a legtöbb erő melyet úgy érezte képes legyőzni ellene irányult, a sötétből előbújó árnyakból először KAmiyát pillantotta meg, majd mindenki mást is, Kamiya vigyorogva és ördögi mosollyal nézett a kandúrra* |
*Sarasa eddig is boldog volt de mikor egyesültek mégboldogabb lett.Sarasa is pihegett kicsit aztán támadt egy ötlete hogy elmehetne meglátogatni apját,felkelt hagyva hogy Yume pihenjen.Felöltözött és óvatosan,puha léptekkel kiment a szobából és még Jukit is otthonhagyva indult el apja után.Mostmár nem félt,örült hogy Kamiya nincs a képben(leglaábbis reméli) így bátran ment apja felé.*
|
*Yume folytatta a lány kérése szerint, s olyan élvezetekben részesítette amilyenben talán sosem volt része, lágy volt, halkan szóló mégis üvöltve vad, amikor a lány teste és az övé egyesült, hamar elment és halkan szuszogva pihegett mellette* |
*Sarasa arcán már csak halvány volt a pír,bár igazából már nem volt szégyenlős a kandúr előtt.Élvezte hogy a kandúrra llehet akit szeret és remélte hogy ez már nem fog fájni bár az előzőt sem olyan fájdalommal élte meg.A kérdésre Yume szemeibe nézett.*-A kezedet...*Válaszolta ő elmosolyodva.*
|
*Yume pár pillanat alatt a nőstény fölé került* - Helyes... csak engem láss, csak engem érezz, csak én létezzek most... *csókolt vissza a lánynak, lassan kimérve minden egyes mozdulatát igyekezett minél jobban elhúzni a dolgot, minél több figyelmet fordítani a lány testére, minden egyes rezdülésére, minden egyes sóhajára* - Mit használjak? A kezem vagy a szá? *mosolygott a lányra* |
*Sarasa halkan nyögött mikor lent megérintették de ez inkább olyasfajta "boldog",kéjes volt mintsem fájdalmas.Már el is felejtette Kamiyát és a hozzáfűződő rossz emlékeket egyenlőre.Ismét megcsókolta Yume-t.*
|
- Csss.... ne kívánj átkot... ne mert az vissza száll rád és én nem akarom, hogy bajod essen *kúsztak kezei a lány lába közé, de nem értek a lány érzékeny pontjához, hanem körülötte simogatták* - Sarasa.... ne gondolj rá rendben? Ő már csak egy rossz emlék... mindig is az volt és az is marad.... tekintsd úgy mint egy álmot és légy most boldog velem... *érintették kezei már a területet* |
*Sarasa becsukta a szemét.*-Tudom nem szabad ilyet kívánni de...remélem nem élte túl...*Érződött gyűlölet a hangján jócskán.Legszivesebben ő látta volna el a baját csak ő túl gyenge hozzá.*-Amiket tett a lányokkal megérdemelné ő is a 100 évnyi kínszenvedést amit nekem ígért!*Csapta hátra füleit.*
|
*Yume lehajtotta fejét, majd lassan magához húzta a lányt, belecsókolt nyakába, végignyalt fülein* - Nem fog vissza térni... az se biztos, hogy túlélte az összecsapást.... *morfondírozott félhangosan, dorombolón* - Nyugodj emg, már meg tudlak védeni, nem tud bántani többé senki... senki semmikor... |
*Sarasa csöndesen ült az ágyon,Yume fejére tette a kezét mikor az ölébe hajtotta.*~Csak sajnos lehet ez hozza rám az átkot...~*Mosolygott kedvesen.S bár nem volt szégyenlős még mindig el volt pirulva kicsit,miután ő volt a soros cselekedés téren levette a kandúrról a felsőt és a nyakába csókolt de itt megállt.Yume vállához hajtotta,a fejét és egyik kezét a mellkasára tette.*-Én...félek Yume...*Ismerte be.*-Nem tőled...és nem is az együttléttől...hanem hogy Kamiya megtalál és ha úgy alakul megint el kell szakadnunk egymástól és én ezt nem akarom!*Gyűltek könnyek a szemébe és jobban szerelméhez bújt.*
|
- Valóban... *nevetett, majd lassan nyomni kezdte Sarasat hátra, egészen az ágyig, ott pedig lefelé, amíg le nem ült teljesen, ő le térdelt elé, lassan a pólója alá nyúlt, de csak átkarolta, s fejét ölébe temette, a lány bőrének illatta egyszerűen csábította, kábította, kezei lassan levetkőztették a lányt, teljesen nyugodt volt és lassú, de lehet hogy Sarasa nem érezte ezt a helyzetet ilyen elhőtlennek ha még szégyenlős volt kicsit Yume előtt* - Gyönyörű vagy... mindened gyönyörű... nem teremthetett nálad az ég szebbett... *ült fel a lány mellé az ágyra és várta, hogy most Sarasa cselekedjen* |
*Juki kinyitotta a szemét és látván a helyzetet,felállt,nyújtózott.Komótosan Sohnohoz sétált,óvatosan fogai közé kapta és kislisszolt vele úgy hogy farkával behúzta az ajtót.Kint aztán alrébb sétált és nem messze a zsobától lerakta Sohno-t és ő is lefeküdt aludni.Sarasa a tigrisét végignézte hogy mit rendezett aztán elmosolyodott.*-Juki megoldotta!*Kuncogott angyalian.*
|
*Yume körbe nézett* - Na de... szerinted előttük kéne? *vigyorgott tehetetlenül* |
*Sarasa gyorsan meg is állt amikor elkapták a kezét,először a fiú kezére nézett aztán fülelt hogy mit szeretne mondani Yume.Most ő is elpirult kicsit de válaszként csak kezei közé fogta a kandúr arcát és hosszan megcsókolta.Remélte hogy ezzel meggyőzi.*
|
- Persze de értem nem kell aggódnod *kapta el a lány kezét amikor el akart menni* - Sarasa... *nézett körbe, majd a lány füléhez hajolt, hogy csak ő hallja, de Sohno is durolt már* - Kívánlak... légy az enyém most.... *most láthatta Sarasa a fiú arcán a pírt, tegnap a sötétben ezt nem lehetett alkalma látni* |
*Sarasa a csók után elmosolyodott.*-Nem nehéz aggódni miattad amikor harcolsz és én is tudok róla!*Mosolygott fájdalmasan.*-Én jól vagyok...és te is?*Kérdezett vissza gyorsan és miután a válasz is megvolt és elengedték rohant új kötésért.*
|
- Nem... ne kössetek... hanem te kösd át *csókolta meg a lányt* - Sajnálom, hogy aggódnod kellett miattam... szeretlek! *húzta magához, beleszimatolt a lány puha fürtjeibe* - Rendben vagy? *kérdezte* |
*Juki letette fejét mancsaira és mostmár kicsit ő is aludni készült.Sarasa egész jól "tűrte" az áthelyezését de miután már az ágyában volt pár másodpercnél tovább és meghallotta Yume hangját fülei megrezzentek és lassan kinyitotta a szemét.Hirtelen ült fel.*-Na szép,egy kicsit alszom és máris ugrálsz hogy újraköthessünk?*Kérdezte fáradtan elmosolyodva de háta kicsit megfájdult a padlón fekvéstől.*
|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
