|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
Kokoro eszeveszetten szalad vissza, kezében a lázas és beteg lánnyal - Segíts... kérlek... - nyökögi a fehér hajú lánynak
|
- Jobbat tudok. - motyogja Yowaiko. - Szellemek, vezessetek, kérlek. - megjelennek páran. Mondanak mindent, de a lány nem sokat ért belőle. - Kérlek titeket, nekem a bátyám fontos kandúr, s szeretném őt megtalálni. - Üzenet? Hol? - kérdi egy kölyöktől, aki megmutatja Kiyoki felvésett kis monológját. - Nem volt dolga még velem. - motyogja. - Nézd... mutatják az utat. - Milának mutatja ujjával a segítségadókat. Teljesen elfelejti, hogy amit ő lát, azt más nem. Megindul a kastélyok felé.
= S-segítek. = a macska teljesen megrökönyödik. ~ Mi ütött Takumiba? Hogy mondhat ilyet? ~ gondolja megtörten, s csak alig veszi rá magát, hogy segítsen Arkonnak. = Az a lány... = bök Yowaiko és Mila felé. = Ők majd tudják, hol a gazdád. = nézi a távolodó Takumit, majd összerogyik, s eltűnteti fejét a két mancsa között.
- Naan... - súgja erőtlenül Atsui. Mikor a kandúr erőt kap, meglepődik.
- Igen... kérek. - ujját mozdítja Samui a két furcsa szerzet felé.
- Nem. - vágja rá Mina. Megzavarodott ő is, de a féltése nagyobb. - Honnan tudjuk, hogy nem üt ez vissza? - tanult a leckékből, melyeket a szőke kandúr tanított neki, miszerint semmit nem kapsz ingyen, baj nélkül, feltétlenül és mindig figyelni kell a hátsó szándékot is.
- Vele kéne mennem. - néz Kokoro után, majd inkább Nayong mellé megy. - Mit tervezel?
- Nem tudom, míg én elmerültem valamiben, Helaku lelépett, Facho meg bealudt. - ránéz a vörös kandúrra. - Nem tudom, hogy tudok-e neki segíteni, pedig fontos számára az öccse lelki békéje.
- Szívódjunk fel, kezd bajos lenni a megmaradásunk. Még nem vettek igazán észre, de hamarosan megtörténhet és az érdekes magyarázkodásokba mehetne át. - Amai aggodalmasan néz körül.
- Rendben. Irány valami csendesebb környék. - kitartja a levelet. - Tengo, térj vissza. - s a macska visszatér a levélbe, majd kézen fogja Koit, s elindulnak egy másik vidék felé. - Bocs Facho. - még visszanéz a kandúrra.
- Én is szeretlek, Halona, de ha a miértjét meg tudnám neked mondani, az nagy baj volna. - átkarolja a lányt. - A szeretet mély, lüktető és állandó érzés, kialakulásának oka rejtély. Aki meg tudja mondani, hogy miért szeret valakit, az meg tudja mondani, mit szeret benne, s akkor már az nem igazi szeretet, csupán valami, ami kell neki vagy amit fel akar használni, hogy megtalálhasson valamit egy másik személyben. - magyarázza Renji.
- Miért ne jönnél ki jól? - néz meglepetten kedvesére Delsin. - Helaku azt hiszem, bajba kerül. - megcsóválja a fejét. - Mennyi gond... csak tudnám, mitévő legyek. - leguggol, s kezeit a fejére teszi. - Most értem csak, hogy apám miért volt mindig olyan szigorú. Kézben kellett tartania a birodalmát, mindenre figyelnie kellett és mindenbe kellett lennie befolyásnak. - lassan csóválni kezdi a fejét, miközben kezei füleit lapítják hajába. - Mindig eszembe jut, hogy ilyen tudással nem kerülhetnék trónra.
    
    
|
Akine megáll beszívja a sós levegőt majd kifujja.-Csodálatos.-néz körbe.-Mesebeli.-mosolyodik el.
|
Ittlennénk.-mosolyog Mikomi.
Jujj de szép.-néz körül Ai.
Olyan,mint bármejik másik tengerpart.jelenti ki Tai.
Ugyan...legyél már kicsit rugalmasabb.
   
|
- Kirara! - kap fejéhez a fiú, majd körbe néz, de nem látja sehol a szeles lányt. - Elfeledkeztem róla! - korholja magát, majd meg sem várja a fehér hajú lány válaszát elszalad Kirara után, bár nem is tudja merre ment igazából.
|
-Nem.*Vigyorog,mint a tejbetök.*-Miért képzelnék magamról sokat?Elvégre is fennséges tudásommal bármikor lehetnék a mestered.*Húzza ki magát büszkén,farka végét bekunkorítja,ám ekkor Zokni szépen elsétál Ososeruhoz,faképnél hagyva őt.Földig esik az álla,aztán bosszúsan toppant.*-Jólvanakkor...csicskahopp..grrr...*Fúj utána,aztán felhúzza orrát és átugrik egy sziklát...ami mögött megbújt egy kisebb szikla is.Alaposan eltaknyol rajta,hogy csakúgy nyekken.Egy pillanatig bambán bámul maga elé a földön feküdve,aztán gyorsan feltápászkodik,leporolja magát,majd szemmel követhetetlen gyorsasággal elszalad a tengerpartról..ki tudja hová..megy a feje után,a kis buta.Dehát ez van,mert hát őt most hűdenagyon megsértették:)*
|
-Én is örülök kicsim!-Mondja vidámabban kicsit majd felnéz az égre és elmosolyodik.-Nincs egy darab felhő sem!-Vigyorog.-De az a legjobb az egészbe higy TE nem kaptad el!-Mosolyog kedvesen majd farkával legyezni kezd maga mögött.
|
-Amikor már alszanak Helaku óvatosan körbenéz,majd felkel,és halkan elindul.
-Facho lefekszik,és elalszik.
-Kiyoki erre jár,sejti hogy Helaku azért indult el hogy megmentse Shireit.-Hmm...lesz hozzád egy két szavam öcsi..-Mondja,és lesétál amikor már alszanak,és a Yowaiko melletti sziklába belevési:Ha nem viselkedsz jól,a srága bátyónak baja is eshet..-Vési bele,és alá egy KW jelet,ami Kiyoki Wakabayát jelent,majd elillan.
-Sioan felébred,és kimegy Tamihoz.-Átfogja derekát,és megcsókolja.-Örülök hogy jobban vagy hercegnőm..-Mondja,és újabb csókba merül.
   
|
Tami kicsit kómásan körbenézett majd megfogta homlokát és enyhült a láza már csak szinte hőmelkedése van.~Huh...Ez jó hogy jobban lettem!~Mosolyog halkan majd kisétál a házuk elé és megáll a friss levegőn.-Elég régen szívtam friss levegőt!-Mondja halkan ügyelve arra hogy párját véletlen se keltse fel.
|
-Helaku határozottan néz bátyja szemébe,de ott belül mást tervez.-Majd hajnalban indulunk.-Mondja,és lefekszik,úgy tesz mintha aludna már.
-Rendben.-Mondja Facho is.-Nayong..-Fordul a fiúhoz.-Tényleg tudnál segíteni nekünk?H az öcsém nem kapja vissza a fiút,akkor nem lesz többé boldog..-tudom..érzem,ismerem.-Mondja,majd ő is lefekszik.
|
- Yowaiko... - húzza magához a lányt, szorosan öleli, majd feláll és húzza magával a lányt is - Ha sírsz nem lesz jobb... cselekednünk kell... a nyaklánc... talán... próbáld meg avval megkeresni... bár nem tudom mennyire lesz képes rá, ilyen dologra még nem használtam, de lehet, hogy te képes leszel rá... - simít végig a lány arcán
= Semmi esély... ha nem hallgatnak rám... - mondja, majd a jelenetek után a cicához megy - Tenpa segítesz nekem megkeresni? Nem baj, ha nem hallják amit mondok, mi ketten értjük egymást és megtalálhatjuk Shireit!
= Várjatok... -vesz erőt magán a kékes kandúr és feláll, majd ahogy ezt megteszi le is esik Atsuiról, de reméli, hogy nem sértette fel a fiú sebeit = Shirei a barátom, én is menni szeretnék! - áll fel ismét, majd esik vissza = Nincs elég erőm vissza változni sem... - motyogja halkan
= Nantan, te csak maradj a fenekeden, látod, hogy járni sem tudsz! - pirít a kandúrra, mire az lehorgasztja fejét = Na akkor benne vagy Tenpa?
Hírtelen a fehér fiú ott terem, egy szó nélkül emeli fel Nantant, egyik kezét rá emeli, majd mikor átadta neki energiáit szinte eldobja Nant, aki forog egyet a levegőben és talpra esik, mintha semmi baja nem lenne, a fiú pedig mosolyogva néz rá, majd Minakora, végül egy kis fehér lény bújik ki háta mögül
- A testvérem azt kérdi, hogy a két kandúrnak is adjon e át energiát, hogy felgyógyuljanak kicsit?
- Jesszus... mibe keveredtem! - csap fejére a rózsaszín fiú - Nem lehetne, hogy te erre én meg arra folytatom az utam? - lesz kicsit komoly - Nem akarok megkedvelni senkit! - üvölti szinte az utolsó mondatot
- Renji... én... - szorítja magához a fiút - Annyira szeretlek... - markol ruhájába - Miért? Mondd meg, hogy miért szeretlek ennyire mélyen?
- Igen, igazad van... majd figyelünk... és amikor csak tudunk, velük leszünk. Remélem jól kijövök majd Halonával...
   
 
|
Mérgében és fájdalmában morogni kezd. Szorosan fogja Mila karjait, s közben csorognak a könnyei. - Meg fogja keserülni, hogy szórakázott Shizukana Mizumi Yowaikoval. - mondja halkan, remegő hangon.
- A nevem Nayong. - mondja sietősen. - Segítek, persze. - kitartja a fekete levelet nyakában. - Tengo, szólítalak. - mondja komolyan, majd feketés fénycsíkszerű jelenik meg, s hamarosan előtűnik a macskasárkány. - Én Yowaikoért is aggódom, meg Shireiért is.
= Takumi! = felkapja fejét. = Majd ő fordít! = s elszalad a gazdájához.
- Ne haragudjatok! Sajnálom. - kapkod Mina, de Takumi hirtelen vállainál fogva hátra húzza és leülteti.
- A bátyáidnak és a macskának pihenésre van szüksége. - mondja tömören. Ő fentebb van Minánál, így ahogy lenéz rá, belát kicsit a bikin felsője alá. Ravaszul elmosolyodik.
= Ronda csibész. = pirít rá Tenpa, mire úgy megijed, hogy lök egyet Minán.
- Naa. - a lány értetlen néz hátra, s csak az elpirult Takumit látja meg. - Mi van?
- S-semmi. - megrázza fejét. Próbál semmit mondó arcot vágni, de nem nagyon tud. - Mit akartál mondani? - fordul macskája felé.
= Segítened kéne fordítani a többieknek. = néz Yowaikoék felé. = Arkon érzi Shirei jelenlétét, ezért segíthetne. = visszanéz a foltos macsekra.
- Már bocs, de nem vagyok Máltai Szeretet Szolgálat. - kotorja el a kandúrt. - Meg fogják oldani. Nélkülem.
- Ez igen gonosz volt. - néz mérgesen Takumira a lány. - Mióta találkoztunk, elhanyagolod a macskád. Most inkább törődj vele.
- Nem. - feláll és hidegen néz mind Tenpára mind Minára. - Nem fogok pesztrálni senkit. - azzal elindul valamerre az orra után.
- Basszus! - néz vissza apjára Amai. - Tudod, mit? Nem akadok le rólad. Veled megyek, bárhova mész és addig idegesítelek, míg meg nem szoksz és el nem mosolyodsz a jelenlétem miatt. - néz határozottan Kokoro szemébe. ~ Remélem, nem vesztek össze a szüleim. ~ néha oda-odapillant apjára, aki egyre eltávolodik Minakotól.
- A sárkány addig nem cselekszik, míg nem utasítom. De néha mégis megteszi. Érdekes személyiség lehetett. - elgondolkodón néz le a kardjára, mely a tokjában nyugszik. - Nem tudom, miért nem akadályozta meg, hogy elvigyék tőlem, de az biztos, hogy azt akarta, hogy visszakerüljön, hisz a fiú kezében kialudt a fénye. - kedvesen végigsimít Halona arcán, majd homlokon puszilja.
- Ezek a fura dolgok nekem arra figyelmeztetnek, hogy akarva vagy épp akaratlanul ránk hozza még a bajt. Lehet, hogy csak megjátssza magát, bár nem hiszem, ahhoz túl sokat enged Renjinek és örül is neki, őszintén, ez látszik a szemében. Viszont... - kicsit elhallgat Delsin. - Talán nem mondott le róla Trial és vissza fog érte jönni. Talán használni is tudja a lányt, mint valami bábút és akkor Rennek nehezebb lesz ellenszegülnie, hisz szereti. Kelepce. És tele van a jelen is kérdőjellel.
|
-Helaku erőtt vett magán,sé bátran felállt,majd bátyja szemébe nézett.-Tennünk kell valamit.-Mondta határozottan,majd Yowaikohoz lépdelt,de megtartotta az 1 m-es távolságot.-Yowaiko.-Kezdte.-Yowaiko,én nem szeretnék rosszabn lenni veled.De most hagyjuk ezt.Most össze kell fognunk,még ha utálsz is,mert féltem Shireit.Gondolom te is íagy vagy ezzel.Kérlek,a bátyád érdekében hagyj fel a gyülölködéssel,és csináljunk valamit.-Mondta neki kedvesen.
-Facho bólintott.Titkon tetszett neki hogy Nayong is odajött segíteni.-Hé te srác,nem mondtad meg a neved,de mind1.Segítesz kitalálni valamit?-Nézett rá.-Nem akarom hogy annak a nyüzüge srácnak valami baja legyen.-Súgja a fiúnak.-Még Helakunak valami baja lenne,és ő az egyetlen ezen a világon aki nekem van,meg Delsin.-Mondta még mindig suttogva a fiúnak.
-Sioan újra elalszik,a lányt ölelve.
|
Yowaiko! - öleli át a lány Mila, mikor az már maga körül robbantott - Ne sírj, meg fogjuk találni! Fel kutatunk utána mindent, rendben?
= Shirei! - kapja fel fejét a foltos kandúr, majd a távozók felé néz = Várjatok! Így nem fogjátok megtalálni, én segíthetek megtalálni, mert néha érzem a jelenlétét - nyávogja, bár ezt senki sem hallja meg.
Nantan kicsit felnyávog, ahogy Mina őt is szinte össze nyomja, de utána ugyanúgy fekszik, mint eddig, nem mozdul.
- Hagyjál már lógva, mit ártottam én neked, hogy nem hagysz békén? - néz a lányra durcásan, majd meghallja, hogy Renji azt mondja szabadon elmehet... csakhát felmerül a kérdés... hova menjen?
- De Renji... a fiú fogta a kardot és én nem láttam, hogy fájt volna neki az, hogy hozzá ért... dehát te tudod...
- A lány engem sem hagy teljesen nyugodni, furcsa dolgok lengik be... de szereti Renjit és arról nem tehet, hogy Trial elrabolta és bábként kezelte.
|
Morran egyet, ahogy megcsókolja a bátyja Helakut, de aztán mosolyra derül, mikor az felkapja. - Menjünk hárman. - néz Milára. Shirei barátját nem is méltatja igazán figyelemre, bár figyelmezteti tekintetével, jobb lesz, ha távol marad tőle. Hirtelen a homokba pottyan, ahogy Shirei elengedi, s a kőnek csapódik. Ideje sincs felfogni, mi történik körülötte. Mire felül, bátyja köddé válik Kyokival. - Neeee! - felsikolt, mire a homok körülötte felszakad és egy robbanás alakul ki körültte. Mire véget ér a lány haragja és fájdalma, egy kráter közepén áll és liheg, majd összecsuklik és halk sírásba kezd.
- Én is... - motyogja Atsui, de szemei még zárva vannak.
- Bátyusok! - Mina mindjárt örömtáncot lejt, mindkettejük arcát megcirógatja. - Bátyókáim... - boldogan elterül a két fiún, mire mindketten fájdalmas képet vágnak.
- Naahh... - suttogja a fekete kandúr.
- B-bocsánat! - gyorsan le is száll róluk.
- Bolondos lány. - Takumi nevetni kezd. - Épp csak visszatértek, s te kilapítod őket. - mondja a lánynak, mire az megrovóan pillant rá, mégse veszi el a fiú kedvét a további nevetéstől.
- Nem bánt most, nem? Tehát szabadon elmehet. Ha kell neki a kardom megint, a kezébe adom, hogy érezze, tényleg engem választott. - húzza mosolyra a száját Ren. - Azok a mancsok, amik érik, vagy vihetik a titkos erő használata nélkül, vagy igen hatalmas áramütésszerű fájdalommal, vagy égető tűzzel válnak el tőle. A kard nem tűr meg akárkit birtokosának. - ő nem néz Kokorora, csak Halonát látja, s még mindig boldog, hogy a lány vele van, segítette és Trialnak nyoma sincs még mindig.
- Tudom, persze, csak... én is szerelmes vagyok, mégis tudom, hogy az öcsém létezik és foglalkoznék is vele. Bár ő ezt már nem igényli. - fél szemmell mámoros öccsére néz. - Nem... bizalmatlan vagyok... összeillenek és szoros a kapcsolatuk, de... a lány egy báb vagy egy katona volt... de ez a volt nem magabiztos és határozott volt... Érted, mit akarok mondani? - komolyan Miakoda szemeibe néz. - Talán Trialnak is kell a kard, vagy csak a tanítványa.
= Büszkeség áll a háttérben, hogy nem kért még bocsánatot? = érdeklődik. = Lánnyokkal egyetalán nem is kalandozott? = méregeti Shireit, majd visszafordul Arkonhoz. = Én sem tudom. = a Kyokiék keltette zajra visszafordul, majd ijedten ugrik Arkon elé, mikor Yowaiko megsemmisít maga körül szinte mindent. = Jesszusom... = nézi a pusztítást.
- Nagy tömeg? - a jövőből szabadult lány körülnéz. - Még Nayong se figyel minket. De ha neked úgy jobb, sétálhatunk egy kört. - ajállja fel a kandúrnak. - Én sem szeretem a tömeget, de ha valahol nem vagyok ott, szeretem, ha hiányolnak. - mondja őszintén neki Koi.
- Amai! - megfogja a lány vállát, majd maga felé rántja. - Nem várt esemény ütötte fel a fejét. - mutat Helakura. - Shireit elvitte egy fekete kandúr. - jelenti a történéseket Nayong.
- Kyoki Wakabaya. - mondja halkan. - Nem tudom, mit tehetnénk vagy hol van, s az okát is tudod, miért. Megváltoztattuk a dolgokat, így már nem mozgunk biztos terepen.
- Ez... igaz... - fél pillanatig gondolkodik, majd Facho után rohan. - Ha akarjátok... segítek. - még visszanéz Amaira, aki csak bólint, hogy helyesli az ötletet.
|
- Ő nem egy kiscsaj, hanem a hugom, te szerencsétlen! - mondja, mikor odaszorítják a falhoz vigyorogni kezd - Csak az erődre tudsz hagyatkozni? Szánalmas vagy! Lehet, hogy nem vagyok olyan erős mint te, de tudok sok olyan dolgot, amit te álmodban sem tudnál - nézi a férfit és mivel feje csattant egy jókorát, lassan csordogálni kezdett a vére a talaj pedig magába szívta az éltető folyadékot
|
-Annak örülök hogy nem kaptad el!Pedig kezdtem azt hinni!-Mosolyog vidáman de még mindig gyengén.-Én is!-Mondja kedvesen majd átkarolja párját és hozzábújik.
|
-Kiyoki nem tűri ezt,és kivédi a robbantást.-Ennyit tudsz?Egy kiscsaj szoknyája mögé bújni?!-Nevet rajta,majd megfogja Shirei ingét,és egy kőhöz csapja a fiút,majd odaszorítja.-Még most is nagy az ercod kisgyerek?-Nézi nyugidtan,majd Yowaikora és Helkaura néz.-Ha nem akarjátok hogy baja essen akkor ajánlom hogy ne gyertek a közelembe,és ne robbantgass,mert meghal ez a kis törpeharcsa..-Mondja még mindig nyugodtan majd gonoszan nevet,sé köddé válik a fiúval együtt.ú
-Helaku már meg akarta volna támadni Kiyokit,de enm csinálta,félt hogy baja esen szerelmének,majd amikor elrabolták Shireit,térdre rogyott,és némán rázta a sírás.
-Sioan felébredt,és megtörölte szemeit,és homllokára tette a kezét.-Nem vagyok lázas hála istennek.-Mondta,és megcsókolta Tamit.-Imádlak hercegnő...-Nézett végig rajta,és haját cirógatta.
-Facho végighallgatja a fiút.-Értem.Én egy herceg voltam eddig,Delsin herceg unokaöccse vagyok.És Helkau a fekete hajú fiú a testvérem.-Mondja,majd ránéz öccsére,és amikor Shireit elrabolják odaszalad hozzá.-Helaku..nyugodj meg,visszahozzuk...-Mondja neki,és vigasztalóan vállára teszi kezét.
|
- Bocsi hugi!- nevet a többiekre, majd közelebb megy Helakuhoz, végig húz arcán, csókot ad neki, majd vissza megy Yowaikohoz és felkapja - Akkor ha nem bánjátok mi most kirándulni megyünk... vagy szeretnéd ha ők is jönnének? - néz kérdőn Yowaikora - Menjünk négyen? - kérdi mosolyogva, már nem is figyel az ellenszenves kandúrra
~~ Helyes, már azt hittem sosem lesz vége az örökös csatározásnak... - mondja kicsit megrovón, de hallani lehet, hogy boldogan is, mikor a két fiú hangját hallja fülei felegyenesednek, de a kandúr továbbra sem moccan.
Halona csak babrál a fiú hajával, nem tudja mióta, de jól esik neki ez az érzés, pár pillanat múlva viszont abba hagyja - És most mi lesz evvel a fiúval? - kérdi Renjit és Kokoro felé néz
- Igen... szerintem is ez a magyarázat... dehát tudod milyen a szerelem - simít végig a fiú fülén - Hercegem... mondd te nem úgy látod, hogy tökéletesen össze illenek?
= Nem igazán az a fajta, legalábbis eddig úgy veszem észre... ő is sokat kalandozott, csak ő nem lányokkal és nem annyit... úgy látom most bele is szeretett Helakuba... bár Yowaiko reakciójit nézve ő nem kedveli annyira, csak tudnám miért...
- Semmit... - mondja duzzogva a rózsaszín kandúr és a lány szemeibe néz - Egyszerűen csak nem bírom, ha nagy a tömeg és ha zaklatnak!
|
Yowaiko visszanéz Milára. ~ Féltékenység? Tényleg az lennék? ~ felnéz bátyjára. ~ Egy nap?! Csak egy nap?! ~ hozzábújik, mintha sosem akarná ereszteni. - Ne incselkedj. - pörköl bátyjára. - Unom a harcot. - mondja komolyan még mindig ölelve Shireit.
- Rendben. - behunyja szemeit, ahogy Halona játszik hajával, majd észre sem veszi, s dorombolni kezd. - Ez isteni érzés. - mondja boldogan. Farkával rátalál a lányéra és rátekeri kicsit.
- Hát nem. Az sosem. - szinte alig tudja végigmondani a csók előtt, melyet boldogan fogad. - Majd Ren tanít nekem pár fogást. Igaz Ren? - ránéz öccsére, aki meg se hallja, annyira elmerül Halona játékában. Letörik picit és úgy néz vissza szerelmére. Kicsit elmosolyodik Mia kijelentésén, majd füléhez hajol. - Renji tényleg szerelmes. Már észre se vesz, ha szólok hozzá. - lassan átkarolja a lányt, s állát a vállára hajtja.
- Ez csodás hír! - a lány a semmiből kezd ujjongani. Takumi csak nézi, hogy mi lelhette. - Annyira örülök neki! Ezek szerint végre leállnak? - kérdi Mina a macskafiút.
- Te... kivel beszélsz? - kérdi gyanakvón a szőke kandúr, s segít ellátni az ikreket.
- Nantannal. Gondolatolvasó és kommunikál a bátyáimmal. - világosítja fel a kandúrt, mire az bólint.
- Ki... - mondja erőtlenül egyszerre mindkét eddig eszméletlen kandúr.
= Tudom, hogy igazam van. Számtalan esetet láttam már, ami igazolt. = nyelvet ölt Arkonnak. = Ezek szerint tud bocsánatot is kérni. Miért, eddig nem tette meg? = csodálkozik. = Neked is szükséged van őrá, nem igaz? = mosolyog szelíden.
- Ez igaz. Csak ha velem beszélsz és magamat értem a kemény fa alatt, akkor van közöm hozzá. - nyújt szemtelenül nyelvet a fiúnak. - Mit keresel? És miért vágsz mindig vissza azzal, hogy nem az én dolgom valami? - kezd kölyök módra kérdezősködni Amai.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
