|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
Igggazán?*kérdezi és egy ördögi vigyor jelenik meg arcán.*Majd meglátjuk.A magamfajtáké lesz a világ és nem tehetnek a Renji-félék semmit.
|
- nem hazudtam! Akit ismerek az sokkal erősebb, így nem csatlakozna hozzád, esetleg te hozzá! - mondja, majd most mindkét kezével csap szájára, nem akarta elárulni, mégis megtette és most könyörög magában, hogy Trial ne kérdezzen rá ki is az.
|
Tudod van egy olyan érzésem,hogy nem mondasz igazat,de most nem lényeg!A gyengék mindig csatlakoznak az erősebbekhez vagy akik tanulni akarnak.
|
- Nem hiszem... - mondja, de közben eszébe jut Osoreru, de nem is akarja elmondani, hiszen ha Trial csatlakozik, akkor végképp nem bírnak majd velük, így hát hallgat
|
Előbb őt aztán sorra mindenkit amíg csak olyanok lesznek,mint én.Ha jól viselkedsz Te is életben maradsz,de ha nem akkor Renjivel pusztulsz.Még nem tudom,de csak találok még olyan lényeket akik az oldalamra állnak.Nem tudsz ajánlani?
|
- Renji... miért akarod őt bántani? - kérdi majd szájára kapja kezét és elfordul Trialtól - Csatlósok? Mire gondolsz? - kérdi félellemel a szemeiben - nem, nem felejtettem el... - feleli még a kérdésre?
|
Sajnálhatod is!Hamarosan annyi lesz a kis drága Renjidnek.Esélye sincs ellenem.Amíg távol voltam addig edzettem és gondolkoztam.És szerintem hamarosan szerzek még csatlósokat magam mellé.Ugye nem felejtettél el mindent amit Tőlem tanultál?
|
-Szia Akine vagyok.-mosolyog vissza a lányra.-Úgy érzem itt kicsit feszült a hangulat.-néz végig a társaságon.
|
-Hát valahogy biztos csak azt nem tudom hogyan mert annak a kandúrnak szerintem mindenhez van ereje úgy érztem amikor kishíján megölt de amikor abbahagyta majdnem meghaltam de csak majdnem mindenesetre azóta jobban vagyok mióta a hegyvidéken voltam!Amikor Atsuival harcoltatok mindenki titeket nézett és Mina teljesen kiborult de már utána vagyunk és már mindenki jól van!Leszámítva azt hogy az a kandúr még mindig szabadon rohangál!-Morog magába Zoy majd sóhajt és csak ül párja mellett.~Most majd nem hagyom magam ilyen könnyen Osoreru!~Mondja magába nyugttásként.
|
A fiú bólint és egyik kezét Atsui, a másikat Samui fölé emeli, pár pillanat múlva az fehéren kezd fényleni és az energia beáramlik a két kandúrba, felgyógyítva őket sebesüléseikből. - A testvérem nem gonosz, amit tesz szívesen teszi, nem kell aggódnód. - mondja Minának és leugrik a fiú válláról, nyújtózkodik egyet a parton, a fehér fiú miután végzett keres egy kisebb sziklát amire leülhet, a kis rókaszellem persze azonnal az ölébe ugrik.
= Jó... de... - lapítja le füleit a kandúr = Egyébként szerintem csak gondolkodni ment... te figyi... lehetségesnek tartod, hogy szerelmes?
- Renji! - szalad oda a lány is - Mi történt? Hol van Halona? - néz körbe de a lányt nem látja sehol
- Mi? - néz a lányra Kokoro, fontos neki a lány, de Osoreru a mestere - Ugye most nem gondoltad komolyan, hogy legyek saját magam gyilkosa? - néz komolyan a lány szemeibe.
   
|
Yowaiko hamarosan visszafordul és megfogja Mila kezét, majd biccent fejével és vele együtt eltűnik a területről, hogy megkeresse bátyját.
Tenpa csak némán ül, maga elé mered, majd lehunyja szemét. = Még nem viselkedett így. = kinyitja szemeit, majd mérgesen néz Minára. = Az a lány... = finom morgás csendül a torkában. = Ha nem csinálja vissza, amit művelt Takumival, megnézheti magát. = fenyegeti halkan a nőstényt.
- Igen... segítsen. - suttogja Atsui. Látja párján, hogy nincs baja, s jól van.
- Nekem is. - szól gyengén Samui is.
- De fiúk... - ellenkezik még mindgi Minako, de letörik lassan, ahogy bátyjai egyértelműen ellene vannak a kérdésben. - Jól van. - sóhajtja, majd az új lányhoz megy. - Szia. Minako vagyok. - félmosollyal mutatkozik be, de nagyon aggódik a két bátyjáért.
- Majd... valahogy eltakarítjuk... azt a szemetet. - motyogja Samui a barátnőjének.
- Igen, tanítalak! - kiabálja Renji ijedten. A lány után szalad, de páncélzata meglazul, s leesik, így elbukik benne. - HALONAAA! - markaiba homok kerül, amit alaposan megszorít.
- Nem lehetek ott mindenhol, de még befolyásom sincs. - motyogja, majd egy kis csókot nyom a lány szájára, mikor meghallja öccsét. - Renji!? - a hang irányába kapja fejét. - Nem igaz! - gyorsan felugrik. - Bocsáss meg! - s már rohan is a fehérhajú fiúhoz.
- N-nem baj... - Amai megzavarodik, hogy így kéri őt a fiú. - Én csak magamat tudom meggyógyítani. - motyogja zavartan, majd segélykérőn néz Nayongra.
- Én még azt se. - mondja a fiú, majd körbenéz. - De van egy ötletem. - s a lány anyja felé néz. Az ikrek mellett van még egy kis gyógynövény, amit a fiú az erejével felemel és magához hív. - Ez jó lázra, fájdalmakra, s égési sérülésekre. - mutatja Kokoronak.
- De csak akkor kapod meg, ha ez a lány fontosabb lesz neked, mint Osoreru és a szövetségesünk leszel. - Amai hirtelen eltakarja a növényt a fiú látása elől és kikötően néz a lányos kandúrra. Nayong kérdő ijedtséggel pillant rá.
     
 
|
- Sajnálom mester... - mondta meghajolva Trial előtt ~ Renji... tudom hogy meg akarsz védeni... de nem akarom, hogy bajod essen... sajnálom Renji... bocsáss meg nekem - szorítja ökölbe kezeit - Tudom mester...
|
Ezt örömmel hallom.Remélem nem lesz több csalódásom Benned.Ahogy látom komolyabb lett a kapcsolatod Renjivel.Ez jól jöhet még.Hamarosan nagy hasznodat fogom venni,de remélem nem jár el a szád,mert tudod mi lesz a végén?*mesélte Halonának.*
|
- Mi? - nézett körbe a lány, szemében felgyulladt a félelem, kezével Renji ruhájába kapaszkodott ~ Ne... ne most... miért éppen most? - gondolta magában, majd elengedte a fiút - Renji... Én... nemsokára jövök! - futott el ~ Nem akarom Renjit bajba sodorni... ahhoz túl fontos nekem... - állt meg egy rejtettebb részen ahol nem láthatták- Itt vagyok... mester... és nem felejtettem el - dőlt neki a köveknek
|
*Trial már jó ideje nem jött el a szigetéről.Folyton csak edzett és tervezett,tervezett és edzett.Elég erősnek érezte magát így a Tengerpartra ment ahol legutóbb látta Halonáékat.Leszállt a part egy olyan részére ahol nem volt senki és halkan elindult.Mikor már beletelt egy kis időbe az út inkább pár cm-rel a föld felett repült halkan célja felé.A távolból macskák seregét pillantotta meg,majd kiszúrta első tanítványát.Ördögi vigyor jelent meg arcán,majd telepatikus képességeit használta és Halonához szólt,de senki más nem hallotta.*Csak nem feledkeztél meg Rólam?Ne feledd a kezemben vagy.Jah és hiába keresel nem találsz meg.
|
Akine észre vesz távolabb lényeket.-Nézzétek.-mutat a lények felé és elindúl feléjük.-Sziasztok.-köszön az ottaniaknak.
|
- Igazad van! Induljunk! - bólint Mila, majd követi Yowaikot - Remélem megtaláljuk a bátyád!
= Tenpa! - szalad a fekete cicához = Tudod mit? Akkor majd ők segítenek, úgysem tudnék mit tenni... - nyalja meg a kandúr buksiját = Biztosan csak rossz kedve van a társadnak! Na... - böködi meg mancsával kicsit
Nantan hírtelen azt se tudja köpjön vagy nyeljen, vissza tért ereje és így vissza is tudott alakulni - Köszönöm... - mondta a kisfiúnak, majd Tenpához lép - Köszönök mindent! - simogatja meg, majd megfogja Atsui kezét, mellé telepszik és óvatosan mellé dőlt, kezével végighúzott a fiú tincsein, de Samui előtt nem akarta megcsókolni, hátha nem nézné jó szemmel.
- A testvérem kérdi, hogy most akkor mit csináljon? - kérdi a kis lény, a fiú arcán csalódottság látszik mikor Mina azt hiszi hátsó szándéka van.
- Mindig tanulok tőled valami újat! - bújik a fiúhoz és dorombol neki egy kicsit - Azt hiszem olyan dolgokat hagytam ki ez alatt a 20 év alatt, amit még meg kell tanulnom... ugye megtanítasz mindenre Renji?
- Mintha valami baj járvány tört volna ki... - simít végig szerelme arcán - De nem lehetsz ott mindenhol, hogy segíts. Egyébként arra gondoltam, hogy ugyebár ő teljesen más mint én és az sem biztos, hogy jóban akar lenni velem... úgy látom neki csak Renji számít...
- Sajnálom, nagyon bunkó dolog volt tőlem, de most kérlek... könyörgöm segíts, én nem tudom meggyógyítani, de ő nagyon fontos nekem! - szorítja még mindig az apró lányt - Kérlek... - nem tud mást mondani, torka összeszorul, görcsösen fogja a törékeny és szeles lányt, aki most épp az ellentétje eddigi énjének.
 
|
-Jobban vagyok Mina köszike!-Mosolyog a lányra majd Samuira néz.-Igen?Elmentem a Havas hegyvidékre kicsit lehűteni magam mert valahogy Osoreru kínzása után úgy éreztem magam a hideg ágyba hogy az eltudja mulasztani a fájdalmat!-Mondja kedvesen párjának majd megpuszilja és Atsuira is rámosolyog viszonzásként kedvességét.-
|
- Kirara? - nézi a lányt Kokoro kezében. - Faképnél hagysz, aztán meg a segítségem kéred? Cseppet arcátlanság, nem gondolod? - megrója a fiút tekintetével, de Nayong megrántja a kezét. - Mi törént vele? - a lány homlokára teszi kezét, majd sajátjára a másikat. - Nagyon forró a feje. Ki is van pirulva. - elveszi mindkettőt.
- Ők tudnak segíteni. - mutat Nayong az ikrekre és Minakora. - Nekik lehet, hogy van még gyógyszerük.
- Hogy vagy? - kérdi Mina Zoyt, de a döbbenete miatt még mindig kicsit érzések nélküli a hangja.
- Zoy... - finoman megszorítja a párja kezét. - Hol voltál?
~ Tényleg fontos lehet neki ez a lány. ~ Atsui is Zoyra mosolyog, majd kezét Nan felé nyújtja.
|
Zoy amint visszaért megállt Samuiéktól nem messze.Hirtelen lefékezett és körbenézet majd amint megtaláta őket odament és köszöntötte Mina-t és amint meglátta hogy párja ébren van magába elkiáltotta magát de kivülről csak egy kipirult arcú macskalényt lehet látni aki kicsit hevesen veszi orrán a levegőt majd leült párja mellé és megfogta egyik mancsát.
|
[1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
