|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.09. 16:35 - |
Ezen a helyen végzi Slayer, a titkos kísérleteket, brutális módszerei vannak, túlélhetőek egyáltalán?
|
[488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Sarasa most sem tűrte halkabban az öv csapását.Arcta és szeme tiszta könny volt,apja válaszán volt a legjobban meglepődve.*-Apa miért csinálod ezt?Nem akarok úgy élni tovább hogy talán többet nem is látlak!*Sírta az apjának a kislány.*-Te is jól tudod hogy te vagy az egyetlen aki fontos nekem...*Suttogta szomorúan.*
|
- Ha tudni akarod, akkor a kis Nantan barátod tehet mindenről... *nézett gúnyosan* - Nos mit szólsz Nan... verjem halálra vagy behódolsz nekem? *vágott mégegyet a lányra, mire Nan már nem volt hajlandó ezt tovább tűrni*
- A szolgád leszek... csak hagyd őt békén *sírta*
 
|
*Sarasa fájdalmasan sikított fel.Mostmár legszivesebben meghalt volna annyira fájt a hátán éktelenkedő varrat és heg és most erre ez is.Csöndben csordogálni kezdtek a könnyei.Yamanekora nézett.*-Ez boldoggá tesz...?*Kérdezte remegő hangon.*-Jól esik?*Tette fel a kérdést mégegyszer csak másképpen.*
|
*A kis macskalény kicsit megremeg és halkan ezt válaszolja*
- Igen, úgy néz ki.
|
- Yama... engedj minket haza... *nyökögte a fiú* - Legalább a lányt engedd el, ha már engem nem is, kérlek.... *sírta halkan* - Ne legyél ilyen szívtelen!
- Hmmm majd én eldöntöm, de a lány itt marad, sőt te is, nem érdekel mit akarsz
- Kérlek... akár a szolgád... a szolgád is leszek ha akarod, csak ne kínozd őt tovább *Yama vigyorogva nézett* - Valóban? *ment hozzá közelebb, s rátámaszkodott a fiúra, akinek ez nagy fájdalmat okozott*
- Akkor tessék, elégíts ki *vigyorgott kajánul, Nantan szemei könnyben úsztak*
- ...
- Hmm... ez esetben a lány marad... sőt még jobban fog szenvedni *vette le övét, majd amilyen erősen csak tudott a lányra csapott* - Mit gondolsz meddig bírja?
- Neeee!
|
*Sarasa mostmár tényleg nagyon haza akart menni,fáradtan nézett a kísérlet felé amiért jól megkínozták őket.Még mindig nem fogta föl hogy egy egyszerű sétából hogy lehetett egy ilyen borzalmas este.Először a Vér Tavánál,aztán Tükörországban,A Tengerparton és most itt ezen a rémes helyen.Aggódott apjáért de örült hogy hallotta a hangját és hogy "jól van".*
|
- Nem meg mondtam, hogy hallgassatok el? *villámló szemekkel nézett a lányra, de valamiért őt nem ütötte meg* - Üdv Takara... Ezek az új vendégek, nemsokára kész a kísérlet, végre beteljeseül mindaz amiért eddig dolgoztunk...*vigyorgott* - Mit gondolsz, életben marad a 13-as?
|
*Sarasa fájdalmasan nyekkenve ért az ágyra.Szemei kicsit könnyesek lettek a fájdalomtól,apja hangjára kicsit jobban érezte magát.*-igen...*Válaszolta halkan.Ahogy kiabálni hallotta a kandúrt az apjával és még a csattanást is hallotta valamiért késztetést érzett arra hogy ő is kiabáljon.*-Hagyd békén!*Fújta hangosan Yamanekonak de miután kimondta meg is bánta.*
|
- Na végre... *mondta majd a lányt szinte feldobta az "ágyra" és ismét oda kötözte* - nemsokára újra éled és akkor minden jó lesz... ő lesz az első ember akit "mesterségesen" állítottam elő, több élőlényből! Hmmm de legfőképpen Nantanból... Örülsz hmm? Lesz egy vérbeli lányod, a sajátod lesz * vigyorgott* Csak kicsit más lesz mint te! *a zöld akármiben a kis csöppség egyre gyorsabban növekedett, már olyan fél éves forma lehetett*
*Nantan abbahagyta a sírást* - Sarasa... Jól vagy? *kiabálta, mire Yama pofon vágta, nagyon erősen*
- Ne kiabálj hallod?
|
- Mi folyik itt, Tama? - *dugja ki fejét egy bizarr kinézetű szerkentyű mögül fejét Takara.*
|
*Sarasanak a mozdulatok fájdalmas perceket jelentettek és akkor vegyen fel ruhát?A sebére,mert akármennyire össze van varrva nagyon fáj neki.Nagynehezen feltápászkodott felöltözött aztán a földön ülve nézett maga elé.Legszivesebben sírna,kiabálna és eltűnne innen dehát mozdulni is alig bír.*
|
- Na mára kész is *oldotta ki a lány kötelékét* felöltözhetsz, gyerünk... nem érek rá egész nap *dobta oda ruháit, arra nem is gondolt h azért a heg még fáj ha mozog a lány* - Élsz még kandúr? *nézett a fiúra, aki sírt, elvették tőle azt amit csak Atsuinak adott és erőszakkal tették, ráadásul azt se tudja, hogy mi tévő legyen ebben a helyzetben, teljesen kiszolgáltatottá vált Yama-val szemben*
|
~Még jó is lenne hogyha hozzá nem minket kellett volna megkínoznod....~*Mondta fáradtan a kislány.Aztán jutott csak eszébe az apukája,Nantan!Ő valyon hogy van?Mit művelt vele hogyha már egy kislánnyal ilyesmiket csinál.*
|
*Yama ismét a lányhoz lépett, majd végigmérte, elment majd egy takarót terített a meztelen kiscicára, hogy azért mégse érezze magát annyira kényelmetlenül* - Nemsokára kész a művem *vigyorgott, egy zöld tartályban egy emberi kis embrió bontakozott ki* -Mesteri munka.. tökéletes lesz
|
*Sarasa fájdalma és láza csillapodni kényszerült a szertől így a kislány jobban érezte kicsit.Szemeit lecsukta és csöndben feküdt,jelenleg nem akart csöndet és távol lenni inen,mérföldekre de még a kilóméterek is megteszik.És a másik dolog ami után nagyon vágyakozott az egy ágy volt.*
|
* De Yama nem engedte, ez is a terve része volt, mindent Atsuiból akart formálni, végül megtette a kandúrkával, aki livegve, remegve, véresen feküdt tovább, teljesen védtelenül, kimerülten, semmit sem tudva, hogy mi történt Sarasaval, de Yama tudta, így oda ment hozzá, majd ismét valamit bele döfött ami csillapította egy kicsit a fájdalmat és a lázat*
|
*Sarasa csöndben feküdt de háta még mindig nagyon fájt,lassan érezte hogy egyre forróbb a teste és jól esne egy kis hideg.Testére hirtelen jött rá a hidegrázás,fülei lekonyultak.Teljesen erőtlenül feküdt,végtagjai fájni kezdtek és ez valamennyire elvonta a figyelmét hátáról de még mindig rázta a hideg.Nem volt túl jó bőrben.*
|
*Nantan lassan ébredezett, elmúlt a láz hatása, mégis úgy érezte magát mint akit fejbe vertek, fel akart kelni de a szíjak fogva tartották, Yama észrevette , hogy a fiú felébredt* - Jóreggelt, hmm... ma igazán szép napunk van nem debár? *kérdezte ördöggi vigyorral* - Nem akartam tenni addig a dolgom, amíg fl nem kelsz* -Simított végig a macska fülein* - Ugye te is akarod hmm? *nyalt végig szája szélén*
- Nem nem akarok tőled semmit!
- Dehogynem! Látom rajtad!
- Neeeeeeeee! *a kandúr a fiú nadrágjába túrt*
- Hagyj engem! ERESSZ!
- Az enyém vagy!
- Nem! *sírta* - Én csak Atsuié vagyok, nem vagyok a tiéd, eressz!
|
*Sarasa onnan tudta hogy abbamaradt az altató hatása hogy egy éles fájdalom hasított a hátába,fájdalmasan de halkan nyögött fel hogy Yamaneko ne tudja hogy magához térőben van.Fáradtnak érezte még magát de valahogy nem tudott visszaaludni a háta olyan mértékben fájt hogy sírni tudott volna de nem mertemegtenni.*
|
*Yama nem teketóriázott, szinte szétvagdosta a lányt, egyáltalán nem volt óvatos vele, nem érdekelte semmi csak az hogy a kísérklet tökéletes legyen, és ehhez tökéletes alany kell, így amennyire csak tudta, "meggyógyította" a lányt. Végül össze varta a sebet, majd ott hagyta a lányt és Nantan vérével kezdett szöszölni, a Sarasa altatójának hatása lassan kezdett múlni, Nantan még mindig eszméletlenül feküdt*
|
[488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
