|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 16:08 - |
Szép hely, de tele van kőszörnyekkel, amik el tudnak rejtőzni a kövek közőtt. Egy kis ösvény vezet be az erdőbe.
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
- Zokniiiii! *Nyűgösködik.Eléggé álomszuszék ábrázata van :D* - Hogyhogy mit keresek itt? Eltévedtem...és éhes is vagyok. Itt beharangozták a vadállománynak hogy jövök és mindenki elbújt! *Panaszolja.Úgy tűnik,ha álmos,nyűgös.Kissé megborzong.Most,hogy felült,s pláne hogy eddig aludt,ismét átjárja a hideg.Hamar libabőrös lesz a két karja,és tekintete is megélénkül a hideg levegőtől.Persze,erre a fázásra rátesz az is,hogy éhes,és hogy álmos még egy kicsit.* |
*A fiú nevetni kezd, elterül a földön és csak kacag* - Egészségedre! *mondja végül majd megpaskolja a lány fejét, ha hagyja* - Hé Kirara... *nyújtózik* - Régen láttalak már, mit keresel errefel? *érdeklődik, közben füleit hegyezi és várja a lány kirobbanó stílusában a feleletet, de már annyira hiányzott neki ez a kölyök hogy nem is bánja akármit is mond* |
*Ahogy alszik,mintha valami csiklandozná az orrát.Elfintorodik,és mancsával odakap,aztán csak csámcsog egyet-kettőt,és alszik tovább.De a toll nem hagyja békén.Összeráncolja szemöldökét és nyűgösen összehúzza magát.Ha azonban a toll tovább ingerli,hamarosan tüsszenteni fog.Ennek előjele az,hogy elfintorodik,aztán nagy levegőket vesz,végül arra ébred,hogy:* - HÁÁÁÁÁÁÁÁPCUUUUUUUUUUUUHHH! *Szabályosan visszhangot vert,még az erdőben is :D..Riadtan felül.* |
*A rózsaszín kandúrnak jól teltek a napjai, meg is erősödött kicsit, már nem nézett ki olyan lányosan, de túlságosan fiúsan sem. Halkan lépdelt a köveken, szökkent egyikről a másikra, fülelt és figyelt minden zajra, fel fel mászott egy egy fára mikor úgy tartotta kedve, de már nagyon unta magát, sóhajtott, majd ismerős illatot érzett, meg is találta Kirarat, fel akarta valahogy ébreszteni, de még maga sem tudta, hogy hogyan, keresett egy madártollat és Kirara orrát kezdte vele csikálni, hátha a kismacska felriad rá, bár nem sok esélyt látott a dologra, de talán mégis* |
*Későre jár,az ég csillagos.Ahoz képest,hogy nyár van,metsző hideg uralkodik a tájon.Nem is csoda,a délelőtti viharos szél alaposan lehűtötte a levegőt.Jó ideje már annak a napnak,hogy rájuk támadtak a mocsárban.Azóta Kirara el-elcsatangolt, kiseb-nagyob "vadászatokra",mert fejébe vette,hogy márpedig ő fogja megkeresni a napi betevőt.Ez általában sikerült,ámde a legutolsó alkalommal Kirara úgy elkóborolt,hogy el is tévedt.És itt kötött ki.Most éppen édesdeden alszik egy fa tövében,szélvédett,meleg kis odaúféleségben.Csak a füle rezzen néha.*
|
*Doragon és Shikyo megérkeztek, Shikyo szinte reszketett a félelemtől a kandúr mancsaiban, a puszi egy jel volt, az egyezség megkötése érdekében, még nem is tudta mennyi minden vár itt rá, de úgy gondolta, hogy a kiskorában elszenvedett szenvedések után ez már gyerekjáték lesz, de lehet hogy tévedett... Doragon óvatosan rakta le a nőstényt, amíg az üvegcsében volt, mindig csak Shikyoval volt, aki beszélt is hozzá, néha pedig kihallgathatta Chimei és Shikyo beszélgetéseit, a lány érdekesnek bizonyult számára és alkit ajánlott neki, ha Shikyo a rabszolgája lesz, nem bántja többé a barátait, sőt senkit. A lány csuklóira nehéz bilincs került, s nyakörvére (amit emlékül hordott még Hakuronéktól) egy póráz, olyan lett mint valami háziállat, a szabályokat tudta, nem beszélhet amíg Doragon engedélyt nem ad rá, tűrnie kell mindent, még a legmegalázóbb dolgokat is, egyszerűen egy bábu lett Doragon kezében* |
-Fogolycserére?Nem csak te jöttél...?*Kérdezte meglepetten és hatalmas aggódás jött rá,nagyon megijedt most.Kitudja miféle macskát hozott magával Doragon.*
|
- Ideje lenne hazamenned, Hakuron már biztosan keres... *kapta fel Akumát* - És van egy olyan megérzésem, hogy itt fogolycsere lesz... morogta majd elviharzott a lánnyal*
|
-Igen te!*Mosolygott fáradtan.Miután megvolt a név a kicsikre nézett a kezében,a kérdésre egy kicsit elgondolkodott.Nem volt jó névadásban de most volt két név a tarsojában.*-Az övéké...Hane és Akari!*VÁlaszolta és egy-egy puszit nyomott a három kicsi fejére.*
|
- Mi?... hogy én adjak neki nevet? *kérdezte, majd kibökte az első nevet ami eszébe jutott* - Meza... legyen a neve Meza... számomra eza leggyönyörűbb név a földön... *mosolygott* - És... a többit hogy fogják hívni? *érdeklődött*
|
*Akuma valahogy felült és átvette a kicsit.Mikor mind a három a kezében volt Doragonra nézett.*-És a harmadik neked köszönheti az életét!Éppen ezért,adj neki te nevet!*Mosolygott miután mind a három kicsit ismét megtisztogatta csak úgy,aztán kiváncsian nézett ismét a kandúrra.*
|
- Végre... *fogta véres kezében a csöppséget, s boldogságot sugárzott az arca, de végül átadta Akumának* - Kislány lett, büszke lehetsz rá... vagyis mind a háromra... *adta akezébe a másik két kölyköt is* - Mindegyik egészséges!
|
*Akuma fájdalmasan nyögött fel de igyekezett követni Doragon utasításait,mélyeket léegzett és amennyire még erejéből futotta nyomott és erölködött,izzadtságtól gyöngyözött homloka lassan felengedett miután hatalmas fájdalmak árán és segítséggel sikerült világrahoznia harmadik gyermekét is.Lehunyta szemeit és lassan de biztosan lélegzett fel pár perc múlva.*
|
*Doragon kinyitotta a lehunyt szemeket és a nőstényre nézett, a vér most szinte megrökönyítette, de letérdelt a nőstényhez, majd fölé hajolt* - Nyugi, lélegezz mélyeket, nyomd erősen... és... sajnálom.... *amikor Akuma nyomott, benyult a magzathoz, ami igazán nagy fájdalmat okozhatott, de ez most nem akaratos durvasággal tette, hanem muszájból, s ahogy keze végigtapogatta a végtelen kis életet, észrevette a nyaka köré tekeredett köldökzsinórt, a kicsi nagyon nehezen lélegzett, csoda volt hogy még élt, karmát óvatosan kiengedte de csak egy kicsit, és feltépte azt, majd kihúzta kezét* - GYerünk Akuma most menni fog! *bíztatta*
|
-Kérlek...segíts...*Szólt remegő hangon,gynge volt már és bárhogy küzdött hogy gyermekét világra hozza de most a moplikációk közbeavatkoztak és legyengítették.Egyedül nem képes világrahozni a kölykét,most nem,ilyen állapotban szinte lehetetlennek érzi a dolgot.*
|
- T... tessék? *kérdezte gyorsan habogva, majd belépett lassan, fejét lehajtotta, nem nézett Akumára* - Mi történt? Mi a baj? *remegett a hangja, akkor is ott volt amikor az anyja szült, és annak se lett jó vége, nem akart itt lenni, el akart szaladni de nem tette*
|
*Akuma csak "csöndben" szenvedett tovább.Fájt neki de ez mégsem aza a tipikus fájdalmas fájdalom volt hanem valami olyasfajta amit szeret az ember valamennyire.Ismét néhány perces szenvedés után melyek óráknak tűntek ismételten a második kicsi is felsírt.Mikor már azt hitte hogy vége,világra hozta újabb felnevelendő gyermekeit ekkor hasított ismételten fájdalom a hasába.Addig még kibírta hogy másik két gyermekét gyorsan megtisztogassa kicsit de a harmadik már nem győzött várni,hátára dőlt és ismét megkísérelte világra hozni harmadik gyermekét is de itt valamiért komplikációk léptek fel.Fájt neki nagyon és nem tudott mit tenni így kénytelen volt egy kis segítséget igénybe venni.*-Doragon...*Szólította a kandúrt eléggé remegő hangon.*
|
*Doragon amint észrevette, hogy mi történik, azonnal kirohant a barlang elé* - Szólj ha... kész vagy... vagy segítség kell... *vörösödött el, kapucniját ismét a fejére húzta*
|
*Akuma résnyire kinyitotta a szemeit és Doragonra nézett,mosolyt erőltetett az arcára.*~Ezekszerint még nem nyilvánvaló neki...~*Mosolygott de mosolyát a gyerekek szakították meg.Fájásai egyre csak erősödtek míg végül néhány végtelennek tűnő perc után világrajöt az első kicsi.*
|
- Igazából... nem nagyon érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam... *rántott egyet vállán, majd mikor Akuma rosszul lett, hamar felpattant* - Mi... most mi történik? *kérdezte kétségbeesetten*
|
[821-802] [801-782] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
