|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.09. 16:35 - |
Ezen a helyen végzi Slayer, a titkos kísérleteket, brutális módszerei vannak, túlélhetőek egyáltalán?
|
[488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Sarasa először nem tudta mi van aztán csak a puffanásakor jött rá hogy mi is történt valójában.Az üvöltésre füleit hátracsapta aztán csak ismét haragra gerjedve nézte mit művel barátjával a kandúr.*-Hogy miért nem maradtál a földön!*Morogta a kislány ami talán most is meglepetséggel érte a fiút mint legelőször.Nagyon kötődött egyetlen barátjához és ezt talán észre is lehetett venni rajta.*
|
*Yama hírtelen felüvöltött, a fájdalom égő és emésztő volt, nyakán a póráz megfeszült és mint egy félelmetes fenevad kapott Sarasa után, majd hatalmas puffanással kényszerítette vissza a "helyére". - Itt maradsz! *üvöltötte, majd vissza szíjazta a lányt, dühöngve Shikyoról tépte le a ruhákat, a kislány sikítozva reagált a kandúr mancsaira, mire az egy tűt nyomott belé, amitől pár másodperc múlva elaludt*
 
|
*Sarasa meglepetten csusszant le az ágy féléről aztán felkapva ruháit ment el.Shikyo bevárva persze,aztán utána próbált futásnak eredni.*~Na ezt meg mi lelte ilyen gyorsan?~*Kérdezte magában de nem érdekelte csak tánjön már végre le innen.*
|
*Lekapcsolta Shikyoról a gépet, majd fertőtlenítette és lekötötte a sebet.* - Megvan amit akartam *dobta vissza a lányra a ruhákat, majd kioldotta Sarasat* - Öltözz fel! *parancsolta* - Aztán tűnjetek innen mind a ketten!
|
-És ez miért baj?*Kérdezte,amikor hallotta mit mondott Yamaneko elmosolyodott halványan.*~Igazából ez a szép gyógyulás Yume érdeme!Még mindig várnak minket a meglepetéssel...~*Jutott az eszébe.*
|
- Csak ha sokat dumálnak, és te azt teszed lásd be! *vigyorgott* - A heg szépen begyógyult, szép munkát végeztem, még ha nyoma maradt volna akkor is sokat javított volna az életeden, lásd csak be... *húzott végig a lány gerincén, de ezt most lágyan tette, egyszercsak bevillant neki egy kép, majd a fejét fogva, üvöltözve a padlóra zuhant * - MYR! *kiáltotta és szemébe hírtelen könnyek szöktek, arcvonásai mások lettek, majd mikor az egész tortúrának vége szakadt, felegyenesedett* - Ki vagyok én? *merült fel benne ezernyi kérdés, bevillantak képek a múltjából, erőre kapott a jó Yama, az aki kedves, szeretnivaló és aki szerelmes és akitől ellopták az egyetlen kincsét, és azért vett rajta újra erőt a rossz, mert mindenkitől csak azt kapott, viszont most ismét a rossz Yamát tisztelhettük benne, egy furcsa csillogással a szemében, a jó Yama életre fog kelni, mert Myr él... és rá vár, hogy ismét láthassa és jó legyen érte.
|
*Sarasa mostmár nagyon dühös volt de nem tudott mit tenni,teljesen tehetetlenül nézte mit művelnek barátjával.Legszivesebben kitört volna,Shikyot magával víve rohant volna olyan messze amennyire csak tudott és aztán elhelyezve a kislányt ment volna vissza "szétszedni" a kandúrt.Szerencséjére a hegen Yume valamennyit segített így Yamaneko nem láthatott már sokat belőle.*-Neked jó érzés gyerekeket kínozni?*Tette fel a kérdést.*
|
- Helyes válasz! De még mindig parancsoló, te is egyet értesz vörös? *gondolt itt Shikyora, aki megrázta a fejét, hogy nincs ínyére a kandúr beszéde* - Hmm... pedig ez izgalmas nem? *húzta végig a kést, a lány puha arcán, de nem ejtett sebet rajta, lejebb vándorolt a késsel majd egy gyors pillanatban serkent a lány karjából a vörös színű éltető folyadék, Shikyo felsikoltott, szemeibe könnyek szöktek, még sosem sírt mert nem volt ami fájjon neki, mindig vigyázott rá az anyukája, Yume, Nan... mindenki, és most itt volt magatehetetlenül ezen az "ágyon" ahol bántják is. A sebhez Yama egy furcsa szerkezetet tett, ami szinte kiszívta a lány vérét, nem törődve avval, hogy ettől akár komoly baja is lehet, a vérveszteségtől.* - Evvel megvolnánk, tartsd magad a szabályokhoz kislány! *fenyegette, majd a ruháját mint a múltkor leszedte róla, de most szinte letépte róla, majd amilyen erősen csak tudta megszorította a kislányt és a hasára fordította, hogy megnézze a múltkori sebet.*
|
*Sarasa szemei összeszűkültek de kénytelen volt megadnia magát hogy kis barátnőjének ne essen semmi baja.Fülei még minidg hátra voltak csapva de halkan felsóhajtott.*-Jólvan...de őt hagyd békén!*Mondta halkan Yamanekonak.*~De ezt még egyszer igérem visszakapod!~*Igérte meg magában és eldöntötte,ha nagyobb és erősebb lessz ezt még meg fogja keserülni a kandúr.*
|
- Hmmm tehát ennyire érdekel a kis barátnőd sorsa? *ment Shikyo felé, majd az ágya előtt megállt, fölé magasodott* - Tehát akkor veled kell, hogy kezdjem, hogy a kis barátnőd elhigyje nem viccelek... Ígérem nem fogsz bele halni... annyi mindent túl lehet élni! *az asztal hásó részéből egy pengét emelt ki* - Most mit mondasz kislány? Vigyázz mert ha ellenkezel velem, neki baja esik! *emelte a kést Shikyo arcához, aki remegett a félelemtől, közben meg meghúzta azt a szíjat amivel kifeszítették, de nem volt lehetőség a szabadulásra*
|
-Őt hagyd ki belőle!*Vált határozottá a hangja elvégre a legjobb barátjáról volt szó.Nem kerülte a fiú tekintetét,sőt,inkább állta azt.Az ő barna szemeiben is bújkált valami,amit talán Yamaneko is felfedezett de még nem lehetett tudni hogy mi volt az.Füleit teljesen hátracsapta,szinte fejére simultak,most is félt de annyira nem mert tudta hogy mire számíthat de mégis valamiért bátor lett Yamanekoval szemben.*
|
- Hogy felvágták a nyelved *nézett egyenesen a lány szemeibe* - De mondd csak, mi lenne ha tényleg felvágnám, vagy esetleg kitépném az egészet? *vigyorgott* - Vigyázz mit beszélsz kislány, mert pórul járhatsz! *nézett még mindig a szemeibe* - De ha már ennyire kíváncsi vagy, egy új kisérleten dolgozom, ugyanis az előzőt elloptátok tőlem, de nem is baj, fog ő nektek még sok meglepetést okozni, de az új alanyhoz már nem kell Nantan... hozzá már csak rátok lesz szükség!
|
-Ha jól tudom a magadfajta nem kérdez!És úgysincs beleszólásom...*Válaszolta a fiúnak egy kicsit talán sértő hangnemben.Tisztán emlékszik arra hogy mit élt át itt,nem akarta mégegyszer de tudta,érzete hogy még ennél fájdalmasabb dolgokra is sor fog kerülni ha nem most majd máskor.*-De én mire kellek?*Tette fel a kérdést és csak remélte hogy nem kell őt azért darabokra szedni vagy megfosztani valamelyik testrészétől,az ő szemének nem volt ez valami szép hely és az igazat megvallva maga Yamaneko az ő szemében egy szörny egy ilyesztő lény volt.*
|
*Miután elkapta a két lányt, ismét ide hozta őket, Sarasat a múltkori "helyére" fektette, majd leszíjazta, Shikyot pedig egy tömlöcféle helyre zárta volna, ha Shikyo nem rugkapál és nem vágja orrba Yamat, aki persze erre mérgesebb lett és egy Sarasahoz hasonló padra fektette a lányt, csa hogy ez nem olyan volt, fura szerkezetek csatlakoztak hozzá, Shikyo annyira megijedt, hogy meg se mert mukkanni, nem hogy mocorogni* - Lássuk csak... hmmm... *hajolt közel Shikyohoz* - érzek benned valami sötétséget... mit gondolsz, felszínre hozzuk a rejtegetett képességeidet? *mart bele a lány hajába aki halkan felszisszent, Yama elengedte majd Sarasahoz sétált* - Bocs kislány, de rád még szükségem van, és ugye nem bánod, ha mégegyszer mintát veszek *vigyorgott ördögin*
|
- Rendben lesz így is minden! *nevet fel ördögin* - A tervem az, hogy beindítom a lány tudat alatti képességét, egy gyilkos fenevadat... *újságolja* - De mivel nem fejlődött ki rendesen, hanem vissza tért 2 éves korba, így még várnunk kell, várni az újjászületésére!!!!
|
- Nem bírtam utolérni őket! - *mentegetőzik Takara és macsával elkezdi összekapargatni az ürvegdarabokat* - Teljesen ki kellett volna fejlődnie? Olyan négyéves formának nézett ki, és még nem is járhat messze azzal a lánnyal... Mi a terved velük?
|
*Yama hírtelen felugrott, és kereste a macskákat, de már csak a feltúrt labort találta* - Mi történt? *kérdezte Takarától* - Hol vannak, mi történt? Miért nem állítottad meg őket? *lett mérges* - Legalább segíts takarítani... *kérte, s a földről felszedett pár üvegdarabot* - Hmm.. a kísérlet közben hiba lépett fel, vajon mi lehetett az? Nem fejlődött ki rendesen... de a csip belé van ültetve... nyomon tudjuk követni amit csaka akarunk, mit szólsz barátom?
|
*Takara nem eredt a menekülők után, pedig ezt kellett volna tennie. De Yama nem láthatta úgyse, mi történt, úgyhogy füllenthet kicsit. Tulajdonképpen nem is tudja, miért maradt ott mozdulatlanul állva a helyén, mintha valamilyen másik erő tartotta volna lábait a földhöz kötve. Most viszont talpra áll és az eszméletlen Yamához szalad. Gyorsan körbetekint a laborban, majd egy tartályt kiszemelve vízbuborékot teleportál belőle Yama feje fölé. Az egy ideig még ott lebeg, majd hangos loccsanással terül szét.*
|
*Sarasa meglepetten nézett a kis lényre aztán futásnak eredt bár minden mozdulat fájt neki.Úgy érezte ha mégegyszer meglátja ezt a fura,könyörtelen kandúrt magával a halállal fogja magát szembetalálni.Megtörölte szemeit futás közben,az öv helyét még mindig tisztán érezte a testén.*~Hogy lehet valakiből ilyen könyörtelen lény?~*Kérdezte magában.*
|
- Sarasa te még kicsi vagy, jó életed lehet, jobb életed mint velem.. menj vissza a többiekhez és égy boldog, velem ne törődj, nem lesz baj *susogta de közben egyszercsak széttört az üveg amiben a kis lény tartózkodott, olyan 4 éves forma lehetett, az egyik szilánk Nan mellé esett, ő felkapta farkával és kiszabadította magát, majd gyorsan Sarasat is, végül a kiscicát is, bár nem tudta, hogy azt miért* - El innen! *kiabálta majd gyorsan elszaladt ahogy csak bírták lábai, Yama elájult mert fejbe találta valami, így volt idejük meglógni*
 
|
[488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
