|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:31 - |
Az örök hó birodalma ez, ahol néha fogvacogtatóan hideg van, hol zord szél, de olyan is előfordul, hogy minden csendes és békés.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Zoy a felcsattanásra Samuiékhoz közel eső fához megy és amint ezt végig halgatta megfogta a száját és halkan sírva elfutott.~Szóval nem vagyok neki elég jó?Én csak egy pár vagyok semmi több?Hát ha csak ez akkor nem kell nekem senki!~Mondta futás közben magának.
|
-Szerintem okkal jutott az eszedbe.
-Neked nem jutott volna eszedbe egy pasi, ha kissé letámad, a tudtodra adja, hogy jó lennél nála egy körre, pláne, hogy a barátoddal vagy, majd mielőtt eltűnsz a nagy feketeségben, ő van veled?
-Mi?!
-Az egyik pillanatban még simogatta az arcom, aztán elájultam és egy fekete világban ébredtem. Egy szövetség vadászik macskalényekre, s ezek közt sokmindenki forog Atsui körül.
-Gyanakodsz valamire?
-Nem, nem azért mondtam. Csak aggódtam érte, bírtam a rámenősségét.
-Ö... - Mina eltátja a száját. - Azt akarod mondani...?
-Hogy?
-Nálad is jó egy körre?
-Miért ne?
-Neked barátnőd van! - csattan fel.
-Jó. És? Egy pár vagyunk, nem elég?
-Te hülye, az nem csak ennyiről szól. Vele éld ki magad.
-Látod valahol?
-Fogadok, ha veled van, megszeppensz, amellett a lány mellett meg el tudnál dőlni, hogy azt tegyen veled, amit akar. - vált kicsit gúnyos mosolyra a lány arca.
-Lényegtelen. Majd figyelmeztesd a másik bátyád, hogy fogja körbe a barátait, esetleg a pasiját, mert vadásznak rájuk.
-Atsuira is?
-Nem tudom, nem mondtak neveket. Talán, de fogalmam sincs. Ködös az egész és kusza. Az a macska direkt arra ment, hogy összezavarjon.
-Várj, te most láttál valakit?
-Nem, elvitt innen, aztán mikor visszajöttem, összeestem és nem bírtam felébredni.
-Különös. Óvakodjunk attól a lánytól?
-Nem, mondtam már, hogy szerintem nincs hozzá köze.
-Értem.
 
|
Zoy hasra forsult az ágon és az egyik keze lelógott.-Talán...kicsit tulzásba vittem a dolgot!Bár...!-Gondolkodott hangosan Zoy majd leesett az ágról de talpra esett.
|
-Mi bajod? - faggatja tovább a fiút.
-Semmi.
-Ezt általában akkor mondják, mikor az első hárítási falat akarják felhúzni.
-Ne gyere a hülyeségekkel.
-Akkor mondj te valamit.
-Találkoztál te valami Manéval?
-Nem. Az fiú vagy lány?
-Egy ribanc lány.
-Ééééss... öööö... miért akarsz róla tudni?
-Csak eszembe jutott. - a fiú könnyedén vállat ránt.
|
Zoy kezét fele alá rakta és szomorkásan sóhajtott.~Minek kapom fel a vizet hisz csak segíteni akart legalábbis úgy vélem!~Mondta magának majd becsukta szemeit.
|
-A közelben van.
-Ide hívjam? - Mina körbenéz keresve Zoyt.
-Nem szükséges.
-Elmenjek?
-Nem kell.
-Kérsz valamit?
-Semmit.
-Kedvetlen vagy.
-Igen. - feleli Samui, mire Mina végképp kifogy a szóból, s csak ül mellette nézve a semmibe.
|
Elkezdett morogni majd hasra fordult a hóban.~Ez nem igaz!Gyűlölök tanulni és ha megszólalok az is baj!~Mondta morogva.-NYAAAA!-Nyávogott fel hangosan nmérgesen majd felfeküdt egy fa ágára.
|
-Hova lett?
-Ki?
-Zoy.
-Ja. - Mina körbenéz. - Nem tudom.
-Jó. - visszacsukja szemét. - Atsuit tényleg hívta Nantan?
-Igen. - mosolyog a lány. - Ezt elvártam volna a bártnődtől is. Azt hittem, jobban aggódik érted.
-Nem érdekes.
-Jó, hogy ébren vagy. Mi volt a fejedben? Gondolkodtál?
-Igen.
-Miről?
-Semmi érdekesről.
-Samui...
-Ne faggass.
-Jó.
|
Zoy eltűnt a fák között de inkább a közelben maradt.Ott lefeküdt a hóban és a lombokat nézte a fákon kicsit ki kell engednie.
|
-Samui! - megörül bátyja félig való felébredésének. Azonnal ráborul és átöleli. A fiú nem szólal meg és nem mozdul, csak felnyitja szemeit és mered maga elé. Mina hátranéz Zoyra, furcsáll valamit, s már nyelvén van a mondat, de aztán nem ad hangot neki, inkább az ébredező fiúra néz és boldogan mosolyog rá.
|
-Szia!-Köszön el a fiútól majd feláll és elballag a többiektől de még ő sem tudja hova.Köddel van beborítva az agya a méregtől annyira utálja ha tanítják.
|
A kölyöknek lelapulnak fülei, farka a hóba lóg, majd lehorgasztott orral elindul arra, amerről jött. - Viszlát. - mondja még tenyerét a két lánynak mutatva, azzal eltűnik a semmiben.
-Szia. - köszön utána Mina, de már akkor se látja a fiút, mikor feláll és keresni kezdi. - Mi lelte ezt meg? - néz szét. A kérdés egyszerre vonatkozik fejében Zoyra és Yowakira is.
-Utálja, ha tanítják. - szólal meg Samui. Szemei még csukva vannak, teste mozdulatlan.
|
Zoy hátatfordít nekik és úgy ül tovább.~Tanítani?Tanítani elég nekem az ha Cloey dumál folyton mint egy tanár!~Mondta mérgesen magában.
|
-Héé... most megsértődsz? - a lány értetlen nézi Zoyt.
-Ha tanítanak, azt nem szabad zokon venni, mert csak jószándékból teszik. - guggol elé Yowaki. - Mikor fog felébredni? - pillant vissza Samuira.
-Nem tudom. - csóválja meg fejét Mina. - Tényleg felébredhetnél már. - mondja bátyjának, de az csak nem akar mozdulni. Még mindig bolyong a sötétségben, s keresi a kiutat.
|
Zoy mérgesen legyintett kezével és leült egy kőre ahol maga elé nézett csukott szemekkel és egyik lábát átrakta a másikon.-Jó,meg sem szólaltam vedd úgy Minako!
|
-Nem! Pont ez az, amit nem értetek! Te megválasztottad, hogy Samuit szeresd? Hogy ő legyen az a kandúr, akibe belezúgsz? Nem! Atsui se választotta, hogy az legyen, ami. - magyarázza nagy hévvel. - Ezt nem érti meg ez a dinka is. - megkopogtatja a fekete fiú fejét. - Elülne a viszály, ha megértené végre a dolgokat.
-Most... miről van szó? - kérdi a lepedőt gyűrögetve a fiú. Kicsit kellemetlenül érzi magát, hogy belecsöppent valamibe, amiről semmit sem tud, de előtte zajlanak róla a beszélgetések.
-Egyvalamit választ az ember, a ruháját, de a barátait, a szerelmét, a családját, az életét, az útját nem, azok jönnek, s aztán vagy maradnak vagy mennek.
|
Zoy feláll a fiú elől és Minakora néz.-Én rendes macskalénynek tartom!Szó sincs arról hogy utálnám mindenki maga választja az életét senki nem választhatja meg helyettünk!-Mondta a lánynak magyarázatként.
|
-Neked most őérte kéne aggódni, nem? - ered meg picit a kölyök nyelve. Mina végigméri, ő meg szomorúan söpörni kezdi lábával a havat.
-Nem akarod elmondani, igaz? - kérdi tőle a hosszúhajú nőstény. Yowaki csak megrázza a fejét. - Ahogy gondolod.
-S ő? - bök a fiúra.
-A húga vagyok. A szüleink meghaltak, ha erre voltál kíváncsi. A visszály nagyjából ezért van a két bátyám közt. Atsui nem volt ott, nincs képessége a tűzzel kapcsolatban, de a jövendölés így szólt, s Samuinak még nem nagyon mondta el, hogy ez van, viszont a szüleink bent égtek a házbunkban a két kisöcsénkkel együtt, amit Samui nem bír megemészteni. De Atsui akkor már nem volt velünk, őt elzavarták otthonról.
-Miért?
-Nem érdekes. Hülyeség miatt. - legyint a fiú felé. - Te hogy viszonyulsz a bátyám felé? - pillant Zoyra a lány. - Mármint Atsui felé. Elítéled őt, megveted? Vagy normális macskalénynek gondolod?
|
Zoy felállt és odament a kölyökhöz.-Hol vannak a szüleid?-Kérdi kedvesen mosolyogva a fiút.
|
-Atsuival ugyanez történt, ő is hallott minket. Nan visszahozta őt. -simogatja bátyja arcát.
-Nem fog meghalni. Mozog a hasa. -mutat a fiúra gyerekesen Yowaki. -Mi történt vele?
-Összeverekedett a bátyjával. -pillant rá fel Mina.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
