|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:38 - |
Ilyet talán még senki nem látott. Ez a tenger háborog és hullámzik ugyan, mégis olyan hatást kelt, akár egy vízágy. Menni lehet a felszínén, de vigyázni kell az égből előtörő madárrajokkal, mert előszeretettel riogatják az ide tévedőket.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
-Nem szeretnélek. -megáll, leveszi a lányt és hátrahuppan. Halonát a hasára ülteti és nevetni kezd. -Ez viccesen jött ki. Elszédültem.
|
- Halona nevetni kezd és mégjobban kapaszkodni kezd - El ne ejts! - kiabálja de élvezi is
|
-Sehova. -feleli a lánynak, majd lassan és óvatosan pördül párat a tengelye körül. -Jól bepörgetlek. -azzal a másik irányba is elkezdi a forgást.
|
- Igenis kaptány! - teszi feje elé a kaezét, mint egy matróz, majd megkapaszkodik Renjiben - Hova megyünk?
|
Ren is nevet, jó látnia a lányt. -Kisvirág. -mondja neki. Pár pillanat múlva megöleli és feláll vele, majd lerakja és a nyakába emeli. -Kapaszkodj meg bennem. -fogja biztosan a lányt.
|
- Halona figyeli Renji szavait, bár még nem érti mindegyikneka jelentését.Feláll és forogni kezd, mint aki megkergült, majd szédülve zuhan vissza Renji karjaiba és nevetni kezd
|
-Van az életnek pár nagyon fontos tanítása, mint például, hogy minden rosszban van valami jó és minden jóban van valami rossz. Körforgásban él a természet, a víz párává forrósodik, felhővé alakul, majd visszahull a földre valamilyen csapadék formájában. Az ellentétek harmonizálnak és ütik egymást, s mindig mindenhol jelen vannak. Ezt szeretem az életben. Mindig valami csodálatosat tud mutatni a macskának. -mosolyog. -Ez a hely a boldogságot, az örömöt és a társas életet hozza a macskalények számára szerintem. Én is szeretek itt lenni.
|
- És ha nem történik, akkor Renjivel lehet, hogy soha sem találkozom és lehet, hogy most egyedül lennék és... szóval én örülök, hogy elszöktem, nem volt jó otthon... de itt szeretek lenni!
|
-Nézd... a múlton nem tudunk változtatni, de arról tehetünk, hogy a jelenünk és a jövőnk boldog legyen. Valakinek nem kellettél, valakinek pedig jobban fogsz kelleni minden másnál. -mondja Felixnek bátorító mosollyal és őszintén. -Én nem ismertem a szüleimet, azt sem tudom, miért hagytak ott a palota kapujában, de azt tudom, hogy a legjobbat tették velem, mert megismertem a legjobb barátom, akivel bátyámként nevelkedtem. Ha erre gondolok, örülök neki, hogy így történt és tudom, hogy ha a szüleimmel növök fel, akkor más miatt örülhetnék, de akkor az egy másik történet lenne, nem az, ami most az enyém.
/Amit ilyen jelbe írunk ~, azt a macskák csak gondolják és külön képesség kell, hogy ezeket a gondolatokat hallják a lények./ |
 -Igen, Tami elment nem tudom miért elfutott annyit mondott "nem tartozik ide" és elköszönt.
|
- Jó reggelt Renji! - köszön ő is - Nem voltam akkor még ébren, de mikor felkeltem már nem volt itt. - mondja és ő is várja Felix válaszát
|
| -Igen azt mondtam.-Mondta és egy könny csepp hullott ki a szemén. |
Ren kellemesen kell, mosolyogva ébred fel, ahogy Halona a fülét simogatja és hajával játszik. Rámosolyog a lányra. -Jó reggel Angyalom. -köszönti őt, majd szemével Tamit kezdi keresni. -Elment? -kérdi, majd Felixre pillant. -Tényleg azt mondtad, hogy téged is kidobtak, mint egy zsák szemetet vagy csak álmodtam?
|
- Halona álmosan ásít egyet és nyújtózkodik, megszólalni még nem akar, nem akarja felkelteni Renjit, inkább csak fülét kezdi simogatni és hajával kezd játszani
|
~Én...én nem tartozom ide~Mondta magában felállt és elsétált.Még egy fa törzsétől visszanézett.-Sziasztok!-Mondta halkan a lány majd elfutott a tenger felé.
|
| Felix leszáll a tengerre és Rain felé néz.-Engem is elhagytak a szüleim mint egy szemetet. |
-Én is remélem. -suttogja, majd átkarolja Halonát és egy ideig figyeli, ahogy a levegőt veszi. Békés és boldog érzetet nyújt ez számára, egyszerűen örül, hogy valakivel ennyire szerethetik egymást, s feltétlenül, minden nélkül. Lehunyja szemeit, s ezzel az érzettel a szívében elalszik.
|
- Majd egyszer remélem megérti... - mondja komolyabb hangon és mikor Renji elfekteti, csak bólint, hogy jó így, pár pillanat múlva már szuszog is.
|
-Aggódom Rain miatt. Tudod... nem jó, hogy azt hiszi, a nagyija elhagyta őt. Ez nem így van, ezt próbáltam elmagyarázni neki. Ezek szerint nem sikerült. -kicsit csügged, de azért el is mosolyodik Halona miatt. Nem mondja újra, hogy szereti, ezzel tisztában van a lány is, inkább homlokon puszilja és elfekszik a gyengén és lágyan hullámzó tengeren és óvatosan elfekteti testén a leányzót. -Rajtam aludhatsz, ha akarsz. Vagy ha úgy kényelmesebb, akkor mellettem.
|
- Az nem számít, elhagyott mikor szükségem lett volna rá... - mondja halkan és eltűnik
- Halona nagyon boldog! - mosolyog Renjire és karjai közé bújik - halona szereti Renjit! - mondja és lehunyja szemeit - Kicsit álmos vagyok!
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Igen, Tami elment nem tudom miért elfutott annyit mondott "nem tartozik ide" és elköszönt.
