Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:33 - |

Fákkal, bokorkkal övezett mocsár ez, aminek vizében különféle lények élnek. Nem árt vigyázni velük, mert nincs kizárva, hogy veszélyesek is tudnak lenni.
|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
-Nyugi Kiscsillag, itt van Renji, a hős lovag és megvéd. -veszi elő kardját. Rákacsint Felixre, hogy csak játékot akar, nem bántani őt. -Nem akarsz repülni? -kérdi a lányt.

|
Felix indából cserepet csinált főldett rakott bele és nővesztett virágot bele és oda nyújtotta Halonának. |
-Nem kell tölem félni nem bántalak.-Mondta Felix Halonára mosolygott. |
Felix leugrik eléjük és mosolyog.-Barát.-Mondja |
- nem tudom... anyu azt mondta takarni kell. - mondja és ilyedten bújik a fiúhoz, mikor meglátja Felixet - Menjünk el... - mondja a fiúnak

|
-S az micsoda? -érdeklődik kedvesen a jel után. -Ki rajzolta oda és miért? -majd felnéz az ide érkező Felixre. -Barát vagy ellenség valál? -kérdi a pihenőt.

|
Hirtelen a semmiből Felix tünik fel az égen leszáll egy fára és indából csinál egy nyugányat és pihen egy kicsit benne.-Hmmm ez a hely pont nekem való.-Mondta.
|
- Nyakörv, takarja ezt! - veszi le és az alatt egy fekete jel rajzolódik ki, vissza teszi nyakára a nyakörvet - A színes erdő arra van! - mutat a messzeségbe - De szívesen elvezetlek oda! - nevet a fiúra

|
-Színes erdőnél? Talán ott van. Hallod ezt Heloqan? -néz a fiúra. -Lehet, hogy megtalálom a hercegem. -mosolyog kitörő örömmel. -S merre vannak ezek a helyek? -csiklandozza meg a lány állát. -Mi ez a nyakadon? -húzza rajta végig az ujját.

|
- Nem... Delsint nem... de sokan voltak abban a színes erdőben és azért jöttem el onnan... hát harc, sok jég a tengernél!

|
Ren mosolyogva veszi fel a kislányt, majd a mutatott helyre néz. -Nantan? -kérdi. -Őt nem ismerem. -mondja végül. -Mondd csak, nem hallottál egy Delsin nevű fiúról? Magas, vékony, jóképű, fekete hajjal, farokkal és fülekkel. -írja körbe barátját, majd észbe kap, hogy mit mondott a lány. -Harc? Ki harcolt és miért? -lepődik meg.

|
- A kislány bólint és boldogan ugrik a fiú mondatára, hogy felveszi - Igen, egyedül... de nemrég volt harc ott! - mutat a tengerpart felé - Ott Nantan segített nekem! - mosolyodik el

|
-Szia kislány! Te egyedül vagy itt, egy ilyen rémes helyen? -indul meg mosolyogva a lány felé. -Én Renji vagyok. -nyújtja kezét. -Gyere, felveszlek. -mondja, mintha csak unokahúgát pillantotta volna meg.

|
- Halona elő bújik és mosolyogva méri fel a fehér színű idegent - Sziasztok! Halona vagyok! - mondja és kihúzza magát - Ti kik vagytok?

|
Ren zajra lesz figyelmes. Körülkémlel. -Ki van itt? Bújjon elő. -szólal meg félig mosolyogva. Nem tudja, barát vagy ellenség rejtőzik, de ha előbbi, nem akarja megijeszteni, ha utóbbi, nem akar könnyű célpontnak látszani.

|
- A kislány otthagyta a harcteret és másfelé indult el, épp a mocsárban kötött ki, meglátta az idegeneket és elbújt, nehogy megint csetepatéba keveredjen

|
-Miért akarsz vezér lenni? Tudod, mennyi feladattal jár? Rengeteggel. -mondja mosolyogva és egy hatalmas kört rajzol a két kezével. -Del csak herceg volt, de ő nem szeretett mindig az lenni, mert ki akarták használni a pénzét és a hatalmát. -meséli elmélyülve a múltjukban. -Én sosem vágytam vezetői szerepre, kaptam belőle így is, mikor leültettek tanítani. Elment a kedvem tőle. Én a harc mestere akarok lenni. -ugrik játékosan támadó állásba. Kiereszti karmait, majd mosolyogva ugrándozni kezd. -Mióta az első vitézt megláttam, azóta vágytam rá. Delsin pedig segített benne. -ugrik fel egy fára. -Háh! Jááh! -csapkod, majd egy fehér szőlőt hoz le. -Ez ehetőnek tűnik, de ha van magja, szerintem azt ne együk meg. -szökell le. -Tudod, fő a biztonság. -kacsint és pár szemet átnyújt a fiúnak.

|
-Akkor jó.-Kacsint vissza ő is.-Hát..azthiszem az az álom megvalósíthatatlan..de én hiszek benne.-Mondja Renjinek.-SZóval hogy egyszer majd én legyek valahol a vezér..és legyen csapatom.-Mondja aranyos szemekkel.-De mind ez nem a valóság...csak egy álom..-Hajtja le a fejét.-Bár én hiszek benne hogy egyszer így lesz..-Közli nyugodtan,de mosolyogva.-Azthsizem mi jó barátok leszünk.-Kacsint rá újra,és játékosan meglengeti farkát.

|
-Egy gyerekkori álom? S mi lenne az? -lép közelebb érdeklődve. Lelapítja füleit egy picit és széles mosollyal néz a fiúra. -Del! Jaj, nem hiszed el, mennyire hiányzott. Nagyon féltem, hogy baja esik. Régen, míg a kastélyban éltünk, sok kölyök kereste a társaságát, de legtöbbjük csak addig, míg kérhetett valamit és az teljesült. Utána faképnél hagyták. -mondja egy picit szomorkásnak tűnve, de még mielőtt Heloqan szomorúnak gondolná, már mosolyog is. -Barátokat nehéz találni, ha herceg az ember, mivel akkor a gazdagság előbbre valóbb. De nem hiszem, hogy gondjaid lesznek belőle, hisz én már bírlak. -mondja játékosan mozgatva füleit. -A magány nem jó. Sosem jó. -teszi hozzá. -De már nem vagy magányos. -kacsint vissza.

|
-Heloqan nyugodtan néz a fiúra.-Hát..engem a szél hozott ide.és egy gyerekkori álom!-Mondja emlékezve.-S szívesen segítek neked megkeresni Delsin herceget.-Mondja a fiúnak mosollyal.-És barátokat is keresek.-Mondja neki lehajtott fejjel.-Ninsc egy sem,és néha jó magányban lenni,de oylakor nagyon untató.-Mondja,majd a fiúra néz.-Azthiszem megtaláltam az első barátomat.-KAcsint rá kedvesen.

|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|