|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.09. 16:35 - |
Ezen a helyen végzi Slayer, a titkos kísérleteket, brutális módszerei vannak, túlélhetőek egyáltalán?
|
[488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
*Akuma száját egy nyögés hagyta el ahogy a fiú beléhatolt.A fájdalom mellett más kapott helyet,az élvezet.Minden lökés közelebb sodorta ahoz ami után teste annyira vágyik,ami után sóvárog mióta a fiú elkezdte őt "kezelésbe venni".Várta a percet mikor végre Hakuron és ő is együtt lehetnek de ezek a percek nem voltak túl messze.Karmai szépen,lassan hatoltak az ágyba jelezvén hogy hamarosan elérkeznek ezek a másodpercek,percek mikor megáll az idő és csak ők lesznek a földön.*
|
*Hakuron még egy kicsit kényeztette a lányt, majd amikor úgy gondolta, hogy eljött az ideje, a lányba hatolt, gyengéden és finoman, ezt a gyengédséget csak Akuma láthatta Hakurontól, lassan kezdett bele, de lökései egyre erősödtek és gyorsabbak lettek, vágya már beteljesülni látszott, de tartotta magát, még nem akart elmenni, csak a lánnyal együtt akart elolvadni*
|
*Akuma száját egy hatalmas nyögés hagyta el mikor szerelme elérkezett a "Titkos Szentélyhez".Teste egyre jobban sovárgott a kielégülésésrt,ez is jelezvén azt hogy a kis tétovázások megtették a magukét.Ez volt az a kínzás amit a lány egyenesen imádott,ezzel a fajta kínzással tudatta vele szerelme hogy szereti őt és mindent megadna neki.Akuma is viszont érzett a fiú íránt és várta a pillanatot mikor végre teljesen a fiú tulajdona lessz.Nem érdekelte a fájdalom,a szenvedés csak teste végre kapja meg ami után annyira sóvárog.Minden egyes érintés,simítás csak olaj a tűzre.Égő nyomot hagyva maga után,mint a korbács ütés úgy hat egyre jobban rá szerelme vágya.Nem tud mást csak várni,és ezek között a gyönyörű kínok között megmaradni.*
|
*Hakuron most kicsit felhúzta a lányt ülő testhelyzetbe, majd ő maga alulra vándorolt, nyelvével tért a lány érzékeny pontjára, majd vissza vándorolt melleire, s körbe járta teste minden egyes porcikáját, azt akarta, hogy Akuma mindenféleképpen élvezze ezt a kis játékot, s ezt igyekezett is tartani, kínozta a lányt egy kicsit tétovázással is, de csak a hevülés kedvéért*
|
-Eddig is a...tied voltam...*Akadt el egy percre a szava mikor a szerelme keze lejjebb indult vándorútra.Háta felvett egy görbe alakot ahogy egyre növekvő vágya készült feltörni párja minden érintésétől és nyelvétől.Az ő keze is lassú sétának indult párja ruhái alá és keresvén a nadrág "kioldó gombját".Az inget pedig minden várakozás és totjázás nélkül leszedte Hakuronról.*
|
* Hakuron végig simított Akuma arcán, majd megcsókolta, szemében csillogott a vágy tüze, majd nem bírt izgalmával és amilyen gyorsan csak tudta lehámozta a lányról a ruhát, szájával mellbimbóját kezdte izgatni, míg keze lejebb vándorolt, másik kezével pedig az ágyon támaszkodott* - A magamévá teszlek most azonnal!
|
*Már megszokhatta volna dem ég mindig meg tudja lepni a párja Akumát.Elmosolyodott a kandúr viselkedését.*-Ez tény és való,de nem kötelező program!De ha te mondod biztos!*Mosolygott,amikor felkapták elengedte a kicsi pórázát aztán elvigyorodott.Az ágy állapota nem érdekelte csak megfeleljen a "célnak".Bátran csókolt vissza a kandúrnak,kezét pedig a fiú arcára helyezte.*
|
*Hakuron már rég nem aludt, figyelte párját, hogy mégis hogyan boldogul, majd mögé lépett és hátulról átfonta rajta kezeit, nyelvével érzékin belenyalt a lány fülébe* - Ügyes voltál *susogta* - Hmm... neked is jár már egy kis pihenés *kapta fel hírtelen és egy szobába vitte ahol volt egy ágy, nem volt valami gyönyörű szép darab de egy laborban mit is vár az ember, ráfektette a lányt és csókot nyomott a szájára*
|
*Akuma csöndben nézte a lányt,hagyta hagy aludjon úgyis lessz még szükség az erejére ha túl akarja élni a kiképzést.Nem lessz egy leányálom és csak reméli hogy Hakuron is egyetért majd vele ha előbb kel fel mint a kislány.Bár kibírná azt ami a párjától kapna.*
|
*Shikyo bólintott, hogy érti, ruhái szétszabdalva lógtak rajta, a vérben feküdt... mi lehetett volna ennél rosszabb? Még a halál is nagyobb megváltás lett volna számára, legalábbis így érezte, szemei lassan lecsukódtak és mély álomba merült, remélte hogy ez csak egy rémálom és reggel majd anyukája ébreszti, megöleli és csitítja hogy ez csak egy rossz álom volt, de nem ébresztette senki, csak a sötétséget érezte maga körül és a fájdalmat*
|
-Csned legyen!Ne ébresszük fel Hakuront vagy nagyon mérges lessz,és za ugyen em lenne jó?ugye nem?*Vigyorgott ördögien a lány aztán felhőzta a kislányt.*-Remélem mostmár megtanultad hogy amit az előbb csináltál annak megvan a következménye!*Lépett közel karmait visszahúzva.*
|
*Shikyo fájdalmasan sikoltott fel minden egyes csapás után, de végül már erre sem volt ereje, csak potyogtak könnyei, vére borította a padlót, könnyei már arcára száradtak, nem volt ereje ellenkezni, megadta magát a nősténynek * ~ Ezért még megfizetek neked... csúnyán megfizetek... *gondolta magában*
|
-Haladunk!A harag már jól megy!És egy kis lecke hogy szokd a fájdalmat is!*Karmolta meg a lányt aztán ha a kicsi el akart menekülni csak a póráz feszüléséig tudott utána Akuma tovább kínozta de úgy hogy még tudjon beszélni és életben legyen.*-Rájöttem mit nem tanítottak meg neked!Azt hogy tűrni kell az élet csapásait!*Addot még fűszerezésnek egy pofont majd a kicsi köpését letörölte.*
|
- Nem! Én nem leszek a gyereketek! *ordította majd leköpte a lányt* - Nem leszek soha a ti gyereketek, jegyezd meg jól, nem leszek az soha! *kiálltotta nem is gondolva a tettei következményére, örülhet talán ha megússza egy kis karmolással*
|
-Akkor jól jegyezd meg róla ezt a képet mert már többet nem látod!*Húzta közel magához a kislányt,karmait megnövesztette az arcához helyezte.*-Vagy így vagy úgy de itt fogsz maradni!És ha tetszik ha nem mi leszünk az új szüleid!*Morogta a kislánynak.*-Ha jó kislány leszel nem lessz semmi bajod!*Mondta gonosz mosolyra húzva a száját.*
|
*A kislány minden erejével azon volt, hogy ne sírjon, de az újabb kínzások kiváltották belőle, könnyei előtörtek és kezével vissza akarta rántani a láncot, de nem tudta, nem volt annyira erős* - Te nem vagy az anyukám, az én anyukám nem gonosz, ő jó és kedves és te nem vagy az *kiáltott torka szakadtából, figyelmen kívül hagyva a parancsot, Hakuron eközben elaludt mert már nagyon kimerült volt*
|
*Akuma adott a kislánynak egy pofont.*-Mostantól én vagyok az anyukád!*Nézett vakító,sárga szemeivel a kislányra.Mivel nem volt kímélet ismét felhúzta a lányt a földről jó erősen.*-Most pedig csend legyen!*Kiáltott rá,1 pisszenés sem akart hallani.Valahol nagyon durvának érezte magát a kicsivel szemben hiszen mégiscsak egy gyerek de az ő szive nem lágyulhat meg.Ha eddig gyilkolt szemrebbenés nélkül mostm iért lágyulna meg...Tette fel magában a kérdést.*
|
*Shikyo fuldokolva, a nyakörvet fogva próbált meg felállni a kényszerre, de a hatása a szernek még nem múlt el teljesen, ismét összecsuklott, köhögött és a hideg rázta, alig kapott levegőt* - Anyu... anyu... *hívogatta anyját de az nem jött, senki sem jött a megmentésére mert senki sem ismerte ezt a helyet,gyengének és magatehetetlennek érezte magát de nagyon*
|
*AKuma átvette a kislányt és most szinte fojtogatva "tépte" fel a földről.*-Nézzük csak hol is kezdjük!Nagyon szép körülmények között éltél így mi az ellenkezőjével kezdjük...*Mosolygott ördögien és minden jóérzés nélkül kezdett el foglalkozni a lánnyal.*
|
- Hát igen! *vigyorog majd Shikyora néz* - Hmm minél előbb el kéne kezdeni a tanítását, de semmi jó érzés, azt akarom hogy kíméletlen legyen! *csatolt rá egy nyakörvet és arra egy pórázt, mintha csak egy kutya lenne, megrántotta a láncot és a kölyök hangos puffanással ért földet, nyöszörgött de alig hallhatóan, Hakuron a lány kezébe adta a "gyeplőt"* - Tessék, rád bízom *nyújtózkodott egyet és ledőlt a fotelban*
|
[488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
