Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:38 - |

Ilyet talán még senki nem látott. Ez a tenger háborog és hullámzik ugyan, mégis olyan hatást kelt, akár egy vízágy. Menni lehet a felszínén, de vigyázni kell az égből előtörő madárrajokkal, mert előszeretettel riogatják az ide tévedőket.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Igen, itt mindenki kedves! - mosolyogja és kibújik Renji karjaiból, meglátja Milixet és érdekesnek találja, odafut hozzá és köszön neki - Szia! Halona vagyok! És te?

|
Milix megérkezik tudja, hogy ismerje fel testvérét hasonlít a szárnya az ő szárnyához. Remény teli léptekkel indul bátyját megkeresni.
|
Trikszy elgondolkodva sétál a parton végül felugrik egy kicsit nagyobb sziklára és a tengert nézi majd a szél belekap coffjaiba ő meg egy nagyot sóhajt mosolyogva és vidáman.

|
-Nem kérdezek, ebből az utóbbi időben csak baj van leginkább. -mosolyog a fiú Dyanira. -Igen, szép és fehér. -simogatja meg a lány fejét. -A magányos vándorlásaid szerintem itt lezárulnak Dya, mert itt eddig bárkivel találkoztam, mindenki kedves volt. -pillant a lányra, majd öleli Halonát. Nézi picit a vörös hajú lányt, elgondolkodik valamin, aztán a többiekre pillant.

|
- Sziasztok! - néz végig a lányon és amikor a cica mellé megy, azonnal simogatni kezdi - Cica!- simogatja tovább és Renjire néz - Szép cica, igaz Renji? - ölei át a fiút - Fehér bundája van, mint neked!

|
Felix is megsimogatja Dyani cicáját.-Aranyos |
*Enyhén lehajott fejjel,maga elé nézve jár.A szél háta mögött lobogtatja hosszú kék haját,s ruháját is.Egyszercsak megáll.Útjának itt vége van.Ugyanis egy nagy hegy áll előtte,egy sziklás oldal,melynek tetején fennsík van...itt van hát az öbölszerű part széle.Felkapaszkodik a kiálló sziklákra,majd egy olyanon guggol le,amelyik a legjobban benyúl a tenger fölé,annak is a legszélén,had tépje haját a szél,had háborogjon alatta a tenger.Szüksége van egy kis időre,amikor rendezheti gondolatait.Egyszerűen túl sok volt ez neki most.Szemeivel a messzeségbe réved,arra az irányba,ammere a nap ment le.De már csak acsllagokat látni,s a sötét eget,közepén a holddal,mely ezüstgömbként tükröződik a vízen,s sok kis apró pöttyként hullámzik a csillagok tükörképe is.Mégcsak egy felhőfoszlány sincs az égen...valószínűleg ha nappal lenne,azúrkék egük lenne...nappal...miért is vágyódik ő a napfénybe?Hisz emlékszik,mindig az éj leple alatt kellett járnia.*-Hmmm...*Hajtja le fejét,mire haja teljesen eltakarja arcát,ahogy eléomlik.*

|
-Heloqan boldogan idefut,majd Zauka helyén az ingét találja csak.Zauka..-Markolja meg az inget,majd akárhogy próbálja visszafojtani a könnyeit,azok elkezdneek potyogni arcáról.-Itthagyott..-Szomorkodik,majd felveszi az ingét,és elindula másik irányba,nem arra amelyikre Zauka indult,elsétál a tbbike előtt,de scak lehajtott fejjel,némán megy.

|
-Rendeben..köszi renji.Én..csak vándoroltam...magányosan..de hogy miért azt ne kérdezd..nem szeretnék róla beszélni.-Szomorodik el,majd Finát öleli magához.

|
-Bárhol alhatsz, ahol megtetszik. Mivel ez a tenger olyan, akár a vízágy, mi ezen aludtunk Halonával. -segíti Dyanit. -Aranyos macskád van. -nyújtózik, hogy megsimogathassa. -S mi szél hozott?

/Halona még Ren hasán ül./ |
*Ép kezével segít magának felülni.némán nézi amint Heloqan tevékenykedik,halványan rámosolyog.mikor Heloqan puszit nyom a homlokára majd elszalad,egy kissé megdöbbenve néz utána.Hajába belekap a szél és lobogtatni kezdi.Mikor a fiú már látótávolságon kívülre ért,felállt.Hosszan néz utána.~Kedves fiú...csupán..oly rég láttam már fajtámbelit,hogy el is felejtettem milyen együtt lenni valakivel...talán félek is újra macskalények között lenni...~Miközben elmélkedik,sétál a part mentén.Lábnyomait a víz elmossa,szagát a szél szertefújja,megtévesztve azt,aki esetleg követni szeretné.maga elé mered.nem akarja megbántani a fiút.De ost magányra vágyik.Azok a démonok...nagyon beletapostak a lelkébe,mikor a szüleinak adták ki magukat...keze ökölbeszorul.*

|
-Fina..gyere ide..megijeszted Halonát..-Szólt még mindig bizonytalanul Dyani.-oh..köszi.-Mondja a szolgálatkész fiúnak.-Megtudnád mondani hogy hol lehet itt aludni..valahol?-Kérdi,de már nem remegve,hiszem Renji és Halona barátságosnak tűnnek számára.-Jah..ő itt a macskám Serafina.De csak Fina.Engem pedig szólíts Dya-nak.-Mondja a lány kicsit megkönnyebbülve,majd leül Halona mellé a földre.

|
-Nyugi, nem bánthat senki. -felül és fejét a lányéhoz dörgöli. -Szia. -köszön barátságosan a nekiütköző lánynak. -Renji, állok szolgálatodra. -mutatkozik be. -Ez a kisangyal pedig Halona. -mutatja be társát is. -Az a fiú ott pedig Heloqan. A mocsárnál találkoztunk. -bök fejével a fiúra Halonának. -A lányt nem ismerem.

|
-Dya és Fina arra járnak,majd Dya véleltlenül beleütközik Renjibe.,-Szi...szia..-Köszön Renjinek,majd Halonára néz.-Szia..-Köszön neki is.-Sarafina Halonához sétál,majd ránéz a kislányra,és odabújiik hozzá.

|
-Pár óra múlva Heloqan felébred,és Zaukát nézi,majd a lánynak az arcába logó tincseket arréb teszi óvatosan.Korog a gyomra,és úgy dönt hoz valamit enni,úgy gondolja hogy a lány is biztos éhes a sok izgalom és küzdés után.Heloqan elrohan,majd 2-2 jó nagy szelet hússal tér vissza,tüzet rak,és 2 boton megsüti a húsokat,majd meglátja hogy Zauka már nem alszik,és pislogni kezd,odamegy a lány mellé,majd megsimogatja kezét,és megkérdi tőle.-Jobban vagy?Sütöttem húst..egyél.Megyek..keresek egy gyógyítót a sebedre.-Mosolyog kedvesen a lányra,majd puszit nyom a homlokára,és elfut.

|
- Renji kik azok? - néz az idegenek felé és kicsit közelebb húzza magát a kandúrhoz - Nem bántják Halonát?

|
*Néhány hajtincse az arcába lóg,melyet lélegzete néha meglegyint,s egyenletesen szuszog.Ő valójában nem alszik,csak pihen,de nem akarja már felébreszteni a fiút,hogy ezt elmondja neki.Az ing valóban jól esik neki,immár másodszorra,a tenger felől fújó szél ugyanis nem valami meleg.*

|
-Heloqan rámosolyog a lányraamikor az már elaludt,majd óvatosan leveszi ingét,s betakarja vele,hogy ne fázzon.-Aludj jól Zauka..alud jól.-Mondja még fáradtan a fiú,majd lefekszik Zauka mellé,és kezét a lány kezén hagyja,majd pár perc múlva már el is nyomja az álom.

|
*Hagyja magát idáig elhozni.Valahogy sejti,hogy a harcnak már úgyis vége,s hogy még egy démon sem bír annyi macskalénnyel,mint ők.vállán a seb csúnyán vérzik és a széle olyanok,mintha megégették volna.Szinte acsontig hatolt a kard,de szerencsére nem ennyire vészes a helyzet.Zaukán viszont látni,hogy fáradt.Csak most érzi igazán,hogy mennyire.A lények mikor a szüleinek adták ki magukat,rengeteg szenvedést és régi rossz emléket csalak elő belőle,melyekből amég ők lakmároztak,Zaukát egyre legyengítették.És ráadásul még ez a seb is...Heloqan köszönetére csak halványan mosolyogva bólint egyet,majd mikor a fiú keze az övére csúszik,egy pillanatra eláll a lélegzete.ránéz a kezükre,bár nem feltűnően,de nem szól...valószínűleg ha akarna se jönne hang a torkára...aztán szemei lassan lecsukódnak.Úgy néz ki mintha elaludt volna,mert izmai is elernyedtek.*

|
-Heloqan rohanva idehozza Zaukát,majd óvatosan leül,és lefekteti karjaiba a lányt.-Zauka..jól vagy?-Kérdi a fiú,amjd a sebet nézi amit a bestia ejtett Zauka testére.-Zauka..keresnünk kell egy gyógyítót...-Szól a fiú,amjd rámosolyog a lányra.-Köszönöm neked hogy megmentetted az életemet.-Mondja,majd akaratlanul,de a lány kezébe csusszan az ő keze is.

|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|