|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:44 - |
Itt a fény megannyi darabra törik a törhetetlen üvegű leveleken. Minden színpompában úszik. Ideális búvóhely is lehet akár, vagy vadászmező, netán romantikus percek okozója.
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
*Mauszu korán ébred, körbe kémlel a helyen, unatkozik egyedül ezért megbökdösi Kirarát* - Hééé meddig akarsz még aludni? Fogjunk reggelit! Gyere!*próbálja meg keltegetni* |
- Mauszu! Jaj annyira aggódtam,jól vagy? Nem én mentettelek meg vagyis én de képzeld jött egy másik fehér kandúr szinte olyan volt mintha ikertesók lettek volna és összeverekedtek és mindketten kámforrá váltak és a fehér odaadta a méreg ellenszerét! *Szakad fel belőle a szóáradat.Nagyon megörül kis barátja javulásának,ám az,amilyen fáradt,valószínűleg a felét se hallotta annak,amit Kirara itt összehordott.Elmosolyodik és hagyja aludni kis barátják,aztán kényelembe helyezkedik,és eltökéli,hogy márpedig ő most őrködni fog,amíg a lány alszik.Sokáig bírja is,ám ahogy az ég csillagokba öltözik,lassan az ő szeme is lecsukódik.Túlvilági szellő legyinti meg Kirara arcát,ahogy az idő tavához vezető kapu lelkében feltárul...*
|
*Válasz nem érkezik a kiálltásra viszont Mauszu lassan köhögni kezd, majd kinyitja szemeit* - Kirara... *susogja halkan* - Azt hittem meghalok... megmentettél engem? Hálás vagyok neked... *hunyja le szemeit, a méreg hatása elmúlt de legyengítette Mauszu szervezetét így most úgy alszik mint a punda* |
*Amikor Mauszut a földhöz vágják,ő is fenemód beugurl.Szemeiben a virágos vérvörös színt öltenek.Karmait kiereszti,fogait kivicsorítja,hátát támadásra készen begörbíti...alighanem nekiugrik a nálánál jóval nagyobb macskalénynek,ha akkor az ismeretlen ki nem ront a bokrok közül.Meglepődve szökken hátra,és tágra nyílt szemekkel figyeli a jelenetet.* - Igen...kösz...jó..de..várj! Ki a bolharágta nyavaja vagy te? *Kiabál utána miután felrezzent első zavarából.Mindenesetre ha kap választ,ha nem,észbe kap,és sietve Mauszuhoz szalad.Letérdel,a lány fejét az ölébe veszi,majd óvatosan a szájába csurgat egy keveset a léből.Apránként adagolja be neki,nehogy félrenyeljen.Magában fohászkodik.*
|
*A férfi feldühödik és egy mozdulattal lecsapja Mauszut a földre, az nagyot nyekken, de ekkor két szempár csillan meg a lombok között, s egy hosszú fehér hajú macska ugrik a másiknak* - Te szemét! *üvölti, s ahogy a szemüveges macska meglátja hírtelen ledermed*
- Te... mit keresel itt?
- Add neki oda az ellenszert vagy én szerzem meg tőled de abba bele halsz! *vicsorog, a szemüveges nem tehet semmit, reszketve kapja elő az üvegcsét, s a fehérnek dobja, majd hírtelen eltűnik a semmiben, mintha ott sem lett volna, a fehér most Kirarahoz fordul* - Itasd ezt meg vele... és kerüljétek a Kirával való találkozást a közeljövőben... *adja át a folyadékot* - Most pedig viszlát! *tűnik el ő is olyan hírtelen, amilyen hírtelen megjelent* |
*Elkerekednek a szemei,és hátrakapja a fejét.* - Normális vagy?! Nem tudom neked adni azt a nyomorult pocsoját,mert nincs nálam! Melyik zsebemben keressem te ostoba pápaszemű dilidoki?! *Kiabál magából kikelve.* - Vidd innét a mancsod! A szemeim nekem is kellenek! Gyógyítsd meg a barátodat,különben egy tappodtat sem moccanok innét!! *Toporzékol kétségbeesett dühében.*
|
*A kandúr elvigyorodik* - Add ki a tavat, add nekem az erejét, ha ezt megteszed azonnal meggyógyítom! *kapja ki a macskalány kezéből mauszut, s várja, hogy mit fog tenni* - Még csak velem sem kell jönnöd, ha nekem adod... add nekem a szemeidet! *kap Kirara arca felé* - Mit döntesz? Had halljam! |
*Tehetetlenül néz a kandúr után. Csak tátogni tud,de hang nem jön ki a torkán.Úgy néz ki,alulbecsülte. Könny szökik ismét a szemeibe,amikor visszanéz barátnőjére. Haldoklik,és az ő kezében van az élete. Hogy tehetné hát meg,hogy sorsára hagyja,amikor pont az ő jelenléte miatt került ekkora bajba? A tó úgy tűnik helyesen választott,ha tiszta lelket keresett. Kirara egy talpraesett,vásott,pimasz hazudozó,de a szíve a helyén van.* - Vá..várj! Várjál már! *Nem kis erőlködésébe kerül,de ölbe kapja Mauszut,és a kandúr után szalad.Még így is gyorsabb,mint amire a kandúr esetleg számított,csak éppen nem menekül most,hanem közeledik.* - Jól van, veled megyek,de gyógyítsd meg! Légyszives! *Esdve néz fel rá,ami nála nagy szó. Valószínűleg még Zokni se látta őt soha ilyen elesett állapotban.* |
- ebben az esetben, sajnos nem tehetek semmit... *fordul meg, s elindul a maga útján, ha a lány nem jön utána, hát majd megkeresi máskor, de reméli, hogy mégiscsak beadja a derekát, s utána megy, hogy mentse meg kis barátját, s ha már a laborban lesznek, többé nem ereszti onnan amíg a titkát el nem lesi, amíg ki nem préseli belőle azt az átkozott tavat cseppenként is akár* |
- Labor? *Fintorog. * Az meg mi a jó nyavaja? Nem hangzik valami túl jól! És különben is.Addig nem megyek sehova,amég meg nem gyógyítod a barátomat! *Ezzel dacosan Mauszu mellé áll,s közben nagyban rimánkodik,hogy a kandúr elfogadja az ajánlatát.terve már készen áll: Amint a kandúr beadja a kislánynak az ellenszert,ő nyomban a hátára kapja Maut,és gyorsaságában bízva futásnak fog eredni...igaz,a súly majd lelassítja,de nem hiszi,hogy túl sokat nyomna a latban. Egyelőre azonban hevesen kalapáló szívvel,de egy megrögzött hazudozó begyakorolt semmit se sejtető arcával várakozik.* |
- És nem gondolod, hogy ha mindneki ezzel jön akkor van valami igazság alapja? *nézi végig a kis jelenetet és már teljesen biztos benne, hogy ez a lány az akit keresett.* - Nézz csak magadra... hát nem nyilvánvaló? Érdekes, hogy nem tdusz magadról semmit... vagy csak jól játszod a szerepedet.... *morfondírozott, s Mauszura nézett* - Ha eljössz velem a laborba és megvizsgálhatlak, akkor megmentem a kis barátod... *ajánlotta fel* |
- Mau! *Pattan újdonsült barátnőjéhez,és azon nyomban le is térdel. Riadtan nézi a lány sápadt arcát,és mivel jobb ötlete nincs,kicsit megpofozza,hogy jobb színben legyen.Miután ez sem segít,előbb finoman,majd kicsit erősebben megrázza a lányt.* - Mau! Mau ébredj fel,keljél már fel,Mau! Hallod? Menjünk már innen! Mauu! Mauu! *Óbégat,így nem is hallja meg rögtön a gyálöletes idegent. "...meghal a kis barátod,ha nem kap ellenszert" Innentől jut csak el hozzá a kandúr szövege. Feláll tarkóján és farkán a szőr a hangjára,s úgy pördül meg a tengelye körül,mint aki madzagon rángatnak.Könnyáztatta szemei sajátos csillogást adnak annak a virágnak,amelyik épp a bal szemében kezdi kinyitni citromsárga és ezüst szín szirmait.* - M..mi? *Dadogja,aztán a düh megoldja nyelvét.* - Fogalmam sincs,milyen világról hablatyolsz te itt! *Szökken talpra kölbe szorított kezekkel. Mindkét szemében egyszeriben vérvörösre váltanak a virágok,ahogy Kirara minden porcikáját átjárja a düh,és a kétségbeesés. Finom szellő kavarog körülötte,mely az idő tavát is borzolni szokta.Mindenből a lány semmit se vesz észre,és ez talán még veszélyesebbé is teszi,hisz ez úton teljesen kiszámíthatatlan.Arcán ébenfekete könny folyik le,szürke csíkot húzva a macskalény bőrére.* - MINDENKI EZZEL JÖN! A tóval,meg a világgal! NEM VAGYOK VILÁG,SEM TÓ! Úszni se tudok rendesen,utálom a vizet,szóval tavat aztán biztos nem tartok magamnál! Minden miattad és a hülye felnőttek miatt van,minden a hülye képzelgéseik miatt! *Fakad ki,és egész testében remeg.Mauszura pillant,s ekkor haragja kétségbeeséssé változik.* - Segíts rajta! *Nyökögi.* |
*Mauszu lép először a földön elterített mérgező bogáncsba, s amint átszúrja cipőjét, s böréhez ér, végig járja testáét a méreg, szinte Kirara előtt haldoklik, arca sápadt lesz és fakó* - Ez vasbogáncs... méreggel... hamarosan meghal a kis barátod ha nem kap ellenszert.... azt viszont csak én adhatom neked, tehát add a világod éd megmentheted ezt a szúkeséget...persze el is fzthatsz de akkor neki annyi... *lépdel közelebb és közelebb Kirarahoz
|
*Ő is végre szabadjára engedi köhögőrohamát,könnyei patakokban folynak * - Me..me..menjünk innen,úgy hallom elment...ez a gáz ki-ké-szít! *Fuldokolva a barlang bejáratához,és amilyen gyorsan csak tud,kipréseli magát a bejáraton.Mélyeket szív a levegőből,nem is néz a lába elé.Utat enged Mauszunak is.* |
*Mauszu is szenved, s habár Kirara halk hangot ad ki, a kandúr szája vigyorra áll* ~ Tehát megvan a búvóhelyetek *gondolja magában, s úgytesz mintha távozni, de egy apró csapdát hátra hagy, amint elmegy a kandúr Mauszu égtelenül köhögni és fulladozni kezd, verejtékezik homloka is* - Na ilyet soha többé nem akarok... *sutyorogja* |
*A fojtogató füst csípi a szemét és kaparja a torkát.Úgy érzi egyszerűen muszály köhögnie.Nagyokat nyel,és próbál uralkodni magán.Most meg tüsszentenie kell.Nagy levegőt vesz ész....a tüsszentés nagyon halk,mivel elfolytották.Kis jóindulattal huzatnak is lehet mondani.Kirara bosszúsan a pólójába burkolja az arcát,és gombolyaggá kucorodik,de még így is erős köhöghetnékje van.* |
*Mauszu is megijed, s ő is betapasztaj saját száját, majd ahogy csak tud Kirarához húzódik, a mélységbe, szerencsétlenségükre a kandúr füle nincs botból, s ismét a feketeségbe tekint, lehajol s jobban körülnéz, nem lát semmit, de nem akar óvatlan lenni, így hát újabb fiola kerül ki a zsebéből és bedobja azt, amint leesik füstöt bocsájt ki, ha most a lányok köhögni kezdenek vagy csak tüsszentenek egyet, könnyen lehet, hogy a végzetükbe szaladnak* |
- Ha megtalálna sem hiszem,hogy itt bánthatna minket *Suttog vissza.* - Én se akarok megnőni! ezek egytől egyig buggyant agyúak. *A sok kérdés azonban óvatlanná teszi. * - Váárj máár! *Ez picit hangosabb volt a kelleténél,és össze is rezzen.Szája elé kapja a két kezét,majd lelapul,a sötétségre bízve magát.Szíve a torkában dobog és közben szidja magát,mint a bokrot.* |
*És a várva várt kandúr megejelenik, végignéz minden egyes bokrot és fát, a barlang sem kerüli el figyelmét, de bennt korom sötét van így elrejti a lányokat, főleg hogy ilyen apró a bejárat* - Talán ide enm si fértek volna be... *gondolkodik hangosan majd messzebb sétál, Mauszu még vissza súg társának*
- Ne is törődj velük, felnőttek... a felnőttek igen furcsa teremtmények, nem is akarok megnőlni! *árulja el* - Az a tó milyen volt? Azon kívül hogy fekete? mennyit voltál benne? nem volt légszomjad? *tett volna fel ezer kérdést, ha meg nem hallja ismét elhaladni a léptek zaját* - Remélem nem talál meg minket...
|
- Én se tudom. Egyszer beleestem egy fekete tóba,azóta ilyenek a szemeim. És azóta mindenki valami tó után kajtat,ami szerintük BENNEM van! Hát nekik van tó az agyuk helyén. Hugy-tó! Hugyagyúak! Ez is ilyen hülye! Fogalmam sincs honnét veszi ezt a badarságot! *Suttog vissza,aztán kikukucskál.Reméli,hogy a nyomaik,amerre csörtettek,nem árulja el őket.Szemével a kandúrt keresi.* |
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
