|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:31 - |
Az örök hó birodalma ez, ahol néha fogvacogtatóan hideg van, hol zord szél, de olyan is előfordul, hogy minden csendes és békés.
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
- De Kowaku... már akkor megvettem neked a gyűrűt... *vett elő egy kicsit már megviselt tartót* - Ott hagytam neked, a fogadóban, de csak évekkel később láttam meg a nő ujján, aki elszállásolt minket, nem tudtam, hogy nem tudod... hogy nem jövök vissza... *magyarázta* - Az a nő azt mondta úgy elviharzottál, hogy ideje sem volt oda adni neked, így hát hogy ne vesszen el *mondta tovább* - Persze én... megértem ha nem akarsz a jegyesem lenni, de kérlek tartsd meg! *nézett nagy, kérő szemekkel Kowakura*
|
*Kowaku csak halgatta a kandúr szavait s mikor az megölelte csak állt kezeit lógatva,most volt az hogyt ényleg nem tudja mit tegyen.*~Rossz apa...hát inkább nem mondok semmi!Rossz pár...erre se mondanék semmit ha nem muszály!~*Mosolyodott el ördögien,miután a kérdés eljutott a fülébe meglepődött rendesen.*-Ez azért kicsit gyors volt nem gondolod?Először is,véleményem szerint még egyáltalán nincs itt az idelye hogy házasodjak mert én téged már olyan szinten nem szeretlek!Másodszor,régen az ócska kis húzásaiddal loptad be magad a szívembe,de az akkor volt!*Mondta gyorsan és talán ötletet is adott a kandúrnak.*
|
- Rád Kowaku... és Yorura, mindketten fontosak vagytok nekem nagyon, tudom hogy eddig nem tudtam megmutatni, de most meg akarom... *tette a nőstény vállaira kezeit, majd lassan átölelte* - Tudom hogy rossz apa vagyok és rossz pár... de szeretnék ezen változtatni... gyere hozzám feleségül!
|
*Kowaku nem tudta mit tegyen,az érzést egyre nehezebb volt legyűrni és bármennyit próbálkozott nem ment de állarcát sem veheti le,ilyennek kell maradnia egyenlőre.Ilyen ridegnek a kandúrral szemben.*-Ránk?Mi ez a többes szám?*Kérdezte.*
|
- Mert ismertelek, tudtam ha elmondom csak veszélybe sodorlak téged és a kicsit is *érintette órát ismét a nőstényéhez* - És ismerlek most is, tudom, hogy akarsz érezni, ha így van akkor ne lökj el... Tudod a múltat már nem lehet visszahozni, nem is akarom, Yoru veled biztonságban volt... de most szeretném ha vigyázhatnék rátok
|
-A tűz nem veszett el ez tény és való...De honnan vezsed hogy biztos mentem volna?Akkora már azért megjött az eszem!Mivel egyedül voltam kénytelen nevelni a lányomat!*Válaszolta durcásan.Ujjával eltolta a kandúr orrát.*-Azért a biztonságod érdekében tartsd be a távolságot...*Utalt a közeledésre bár legbelül nem volt ellenére a dolog.*
|
*Nama szemében furcsa fény csilogott* - Na csak ne mondd... mindig is tüzes voltál, nem hiszem hogy ez a tűz kiveszett volna belőled, így bíztos vagyok benne, hogy utánam jöttél volna, akkor is ha megtiltom, mert te ilyen vagy! És ha már itt tartunk... *hajolt közelebb és orrát a nőstényéhez érintette* - Én nem felejtettelek el Kowa... Sose tudtalak volna... |
-Ezt nagyon jól eltaláltad,annak tartalak!*Mosolyodott el gúnyosan.*-És bármennyire makacs vagyok nem mentem volna utánadh a Yorunak is baja eshetett volna!*Mondta karbatett kézzel,farkával kicsit idegesen csapkodott.Lehet lányának igaza volt,hogy még most is szereti a kandúrt,de ő mereven próbálja magában legyűrni ezt az érzést.*
|
- Tudom mit tettem, de ha elmesélem.. olyan makacs vagy hogy utánam jössz, és bármi történhetett volna, jobb volt ez így, még akkor is ha ez miatt egy bunkó szemétládának tartasz! * nyomta meg egy kicsit hangosabban a végét*
|
-Persze hogy neked akartam esni mert semmit nem mondtál el a betegségről és ha lelépsz még akkor is megértettem volna de így 1 szó nélkül...nagy bunkóság volt!*Morogta hátracsapva a füleit,felfogta mit mondott és belül rosszul is érezte magát de most Nama viselkedését akarta kicsit "megbeszélni".*
|
- Leléptem.. mert ha nem teszem utánam jössz és a kicsinek is baja eshetett volna, gúnyolódtam mert szinte meg sem hallgattál csak nekem akartál esni, nem engedtem vissza mert szüksége volt orvosságra, értsd meg ha nem kezelem ki belőle, pár nap és belehal!
|
*Kowaku morcosan sóhajtott mikor Nama magához ölelte lányát,nem szivesen ment el vele kicsit távolabb de muszály volt ha választ akart.*-Te még felteszel ilyen kérdést azok után hogy 1 szó nélkül leléptél,a multkor egy frankót gúnyolódtál rajtam és nem engedted el Yorut?*Kérdezett vissza válasz helyett,véleménye szerint lerítt róla hogy most nincs jó kedvében.*
|
- Nama... *mondta apjára, mert azért apunak nem hívta, valahogy nem állt a szájára*
- Itt vagyok, nyugodj meg... *ölelte magához, majd Kowakuhoz fordult, és elinvitálta egy távolabbi helyre* - Volt régen egy betegségem... sikerült túljutnom rajta, de az utódaim örökölhették, és sokkal súlyosabban, sőt még a halál is fenyegeti őket... amikor ott hagytalak Kowaku az azért volt mert kerestem az ellenszert, úgy éreztem tartozom neked ennyivel, de veszélyes lett volna téged is magaddal vinni, inkább leléptem... megtudsz nekem valaha bocsájtani? *nézett a nőstény sárga szemeibe*
|
*Kowaku meglepetten figyelte a fehér macskát de lányát továbbra is hatalmas aggódással szemlélte.Mikor kikapták a kezéből morogva nézte a három lényt.Bizalmatlanul nézte a macskát hogy mit művel Yoruval de az amikor felkelt ismét elmosolyodott.*~Hála az égnek,de mi történt valyon?~*Kérdezte magában.*
|
*A fehér cica hírtelen eltűnt a semmibe, pár percig oda is volt, amíg meg nem jelent egy fekete nősténycicával az oldalán, majd felbukkant egy fehérhajú, két lábon járó kandúr is, amint oda értek Kowakuhoz és Yoruhoz, a fehér macska kikapta anyja kezéből a lányt és egy tűn keresztül valami zöld anyagot juttatott a lány testébe, ami okán nemsokára jobban lett és kinyitotta szemeit*
|
-Téged szeretlek!*Válaszolta.*-De az nem függ össze apáddal,nekem őt nem kell szeretnem!Már nem...*Sóhajtott fel.*-Téged szeretni foglak mindig is de apádat nem kérheted hogy szeressem!*Makacskodott.*-Yoru!*Térdelt le ájult lánya mellé és karjaiba vette.*-Téged meg mi lelte,te jó ég...?*Kérdezte hangosan a lányt pedig tudtah ogy nem fog már válaszolni.*
|
- Rendben... engem szeretsz anya? *kérdezte, szemei egyenesen anyjáéba vetültek, nem látszott semmi a külső tükrön, nem volt meg a régi csillogás, inkább mint egy halvány fakult tükörkép* - Ha szeretsz akkor adsz még egy esélyt apunak... mert... *nem tudta tovább mondani, összerogyott és eszméletét vesztette*
|
-Szeret az apád engem?Jó vicc...körülbelül szerintem úgy szeret mint kutya a macskát!*Válaszolta.*-Neked mondhat amit akar de én tudom hogy ő milyen valójában,ha én nem voltam ahoz kölyök hogy téged világra hozzalak és felneveljelek szerintem ő se volt haoz túl fiatal hogy apa legyen!*Változott emberré.*-Nem adok apádnak még egy esélyt,és hogy te adtál nekem egy esélyt az rajtad múlt mert te szerettél engem de én apádat egy hangyányit sem szeretem már!*Válaszolta karbatett kézzel.*
|
- És miért nem próbáljátok meg mégis mégegyszer? Apa azt mondta hogy ő még mindig szeret téged, csak nagyon kölyöknek érezte magát, nekem ezt mondta... amikor ott hagyott téged, már nagyon bánta, aztán keresett de nem talált meg minket.... *motyogta * - Szerintem adnod kéne neki mégegy esélyt... hiszen... énis adtam neked... *célzott arra, hogy sosem viselkedett lányával valami szépen a nőstény*
|
-Én nem szeretem apádat már nagyon rég óta!*Ugrott ki lánya kezéből.*-Téged azért fogadtalak el mert a lányom vagy nem pedig azért mert szeretem azt a mocskot!De ez nem véletlen hiba hogy direkt ott hagy valaki miután megtudja hogy gyereked lessz tőle!El direktből tette nem pedig véletlenből!*Ült le és farkával dühösen csapkodott ide-oda.*
|
[880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
