|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.02. 19:23 - |
A Ködös-tó egy félelmetes hely, tele van vizi szörnyekkel és néha a ködtől nem lehet semmit látni.
|
[486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
-Shirei!NEkem te vagy az igazi!És nem hagylak itt!Megolvasztom jég szívedet..hidd el!-Nézett rá,majd óvatosan megcsókolta a fiút,és kezét Shirei szívére rakta.-Tudom hogy jég van ott bent,de a jég mögött egy meleg világ van..amit csak fel kell fedezni..hidd el nekem..érzem..!!-Szólt gyengéden a fiúhoz,és elhatározta,nem adja fel!.
|
Shirei nagyon meglepődik, hogy a fiú így talált rá, szeméhez kap, ahol megérzi könnyeit, letörli őket, majd eltolja magától a fiút - lehetetlent kérsz... - mondja nyugodt hangon - Az én szívem nem képes szeretni, csak játszani mások érzéseivel, a szívem egy darab jég, melyet Yowaiko képes csak félig és senki sem képes teljesen felolvasztani... ilyen vagyok...talán ilyen is maradok... megértem, hogy így érzel, de ez csak hírtelen felindulás, az érzelmeid nem igazak, még csak két napja ismerjük egymást - próbálja lebeszélni a fiút és magát is, nem akar több fájdalmat, nem akar több szenvedést a szerelem miatt és abban sem hisz igazán, hogy őt képes legyen valaki elfogadni, netán szeretni, végighúz a fiú arcán - Menj... hagyj itt ~ ahogy mindenki más - Élj boldogan... találd meg az igazit!
|
-Shirei!-Látta meg a síró fiút,majd felébresztette.-Shirei..mi a baj?-nézett a fiú szemébeőszintén.-NEm szeretném ha játszanánk egymással,úgyhogy most őszintén beszéljünk.-Mondta határozottan,és érzete,hogy bizsereg ott belül.-Azt akarom hogy őszintén szeress,ne a testemet akard,ne játssz velem..szeress..mert én azthiszem szeretlek..és nem akalak elveszíteni.Nem azért akarok veled lenni,és szerelmesnek lenni,hogy csak a testemet akard.Én az egész lényedet akarom...érted??Édesmindegy hogy mikor történik meg,mert bízom benned,de az nem jó hogy átesünk rajta hipp-hopp,és csak játszol..érted?Őszintén válaszoloj légyszives.-Tudnál önmagamért szeretni?-Nézett őszintén a fiú szemébe,és kicsordult könnye.
|
Eközben Shireit is elnyomta az álom, de ő magától aludt el és pár képet látott a múltból, szemében önkívületi állapotban is hullani kezdenek az apró könnyek, újra érzi a pofonokat, a megaláztatásokat, a nevetéseket, majd elcsitul és Arkon nyávogását hallja, újra látja ahogy megtalálta a kis macskát egy kis patakban hánykolódni és kihalászta onnan, kicsit elmosolyodik, majd ismét könnyezni kezd a szeretett férfi miatt aki csak játszott vele, végül megfogadta, hogy nem lesz többé szerelmes és csakis a vágy kedvéért fekszik le valakivel. Kezeit össze szorítja, lábait maga alá húzza és könnyel áztatott szemekkel alszik tovább
|
-Mikor felébredt 2 nap telt el.-dremas volt az..ő volt..és Dremas soha nem hazudna nekem..-Suttogta magában.-Szeret engem Shirei,de meg kell győződnöm róla hogy így van.-Mondta a bátor fiú,majd felállt,és elment a fiú illata után.
|
-Hekaku később lemegy egy szikla völgyébe.-Csak a testemért kellek neki..csak ezért!!-Mérgelődik.-Soha nem fog másért szeretni..de..talán ha én akarom..hogy magamért szeressen..be kell bizonyítanom neki,hogy nem vagyok marionett bábu,akit csak úgy rángathatnak..-Mondta magabiztosan,majd érzete,hogy valami erőt vesz rajta.-Áhhh-Ásítozott,majd határozottan elaludt.Álmában halott bátyja jelent meg,akit nagyon szeretett,és sokra tartott.Amikor az meghalt,elszökött otthonról.-Helaku..-Szólította meg Dremas árnyképe.-Helaku..öcsi..ugye nem akarsz elveszíteni egy fontos lényt számodra..itt a lehetőség..szeret téged..és nem csak a testedért..hidd el!Amit ma tett veled azt csakis tudatán kívül tette..tudom.Onann fentről mindent látok..és benned élek..örökre.Higgy nekem,menj el hozzá,és bizonyíttasd be vele,hogy nem csak atestedért szeret..hanem önmagadért..cselekdj..cselekedj..-Mondta végül az árny,és eltűnt,Helaku pedig aludt tovább.
|
- Miért nem? Vágytunk... vagyunk a másikra és a test szomjasságát csillapítani kell - böki ki, majd a fiú után néz ~ Egyszer még úgyis az enyém leszel... emlékszel? Örökkön örökké... - nézi a távolodó fiút
|
-Szia..-Köszön neki savanyúan,majd szembe fordul vele.-Shirei..nem lett volna szabad ezt tennünk..ugy tudod?-Néz a fiúra,majd így szól.-Sajnálom..de most szeretnék egyedül lenni,és szeretném átgondolni hogy mi lessz ezután..-Fordul el tőle,majd megfogja kezét.-Érzem a bizsergést amikor veled vagyok,de ez nem elég..nekem..-Néz rá szomorúan,amjd elengedi kezét,és eltűnik a ködben.
|
- Hát itt vagy... - jelenik meg Shirei a fiú mögött és leül mellé - Nem néz ki túl bíztatónak ez a hely... - próbál oldódni - Nagyon megijesztettelek? - kérdi kicsit később
|
-Helaku idefut.-Mit tettem..mit tettem..-Kérdi magában,majd kacsázó kavicsokat dobál a tóba.-Nem lehet..először meg kell ismernem..-Mondja hangosabban.-nem kellett volona így bele mennem a játékba.Akárhogy kívánom Shireit,még nem tehetjük ezt..-Gondolta.-De..majd jobban megismerem..oylan helyes és kedves fiú..-Mosolygott halványan,majd eldobott újra egy követ.
|
- Majd meg kapod a magadéd Trial! - mondta mérgesen és elment ahol senki sem látta
|
*Füleit hátracsapja mikor a fiú közeledik felé,de nem moccan,sapkáját szorongatja.*-Nem vagyok ügyetlen....*Mondja,de valahogy elszálla kedve a dicsekvéstől,hangja fokozatosan elhalkul,mintha félálomban beszélne.*-Héjj!*Reagálja le,mikor felemelik,füleit még mindig hátracsapva tartja,sunyít^^.Természetesen nem kapálózik,csak azért szólt hozzá a dologhoz,mert a jobb oldala kicsit megnyomódott ahogy a fiú felvette,s bár a ruhától nem látszik,de szépen belilult szinte az egész oldala a sziklába csapódástól.Látszik rajta,hogy el van csigázva,ám szemeiben mégis elszánt és kitartó fény csillog.*
|
Kokoro nem felel, csak oda megy és végigméri a sebet - Szépen kaptál mondhatom... és úgy látom elég ügyetlen is vagy... - jegyzi meg, majd felkapja a lányt - Elviszlek egy nyugisabb helyre és ne kapálózz! - teszi hozzá
|
*Már kezdi azt hinni,hogy meghibban ebben a némaságban,mikor Kokoro hangja töri mega csöndet.A hirtelen hangra úgy megijed,hogy felsikkant és lecsusszan a szikláról,az alatta levőre,mellyel azt éri el,hogy mégjobban felhorzsolja térdét,felszisszen.*-Csudába,hogy csúszik ez a szikla..*Fogja a csúszósságra saját ügyetlenségét,majd színlelt bátor-érges tekintettel néz a fiúra.*-Kirara vagyok,hibbant.Köszönni nem tudsz?*Húzza fel orrát,de felszisszen,vállába belenyilall a vállába,s egy kis csíkban csordogál a nyíl okozta sebből a vére.*
|
Kokoro erre jár, még látja a harc nyomait és megpilantja Kirarat is - Te meg ki vagy? - kérdi köszönés nélkül
|
*A tóvozók után néz.Legszívesebben utánuk szaladna,de ehez most túlságosan fáj a lába meg fáradt is,úgyhogy inkább ül a sziklán és szorong.Büszkesége nem engedi utánukkiáltani.Bár most aztán be van tojva.Itt ül egy tó előtt,ami fölöt kísérteties köd gomolyog,ráadásul fáj mindene,és úgy hallotta ebben a tóban szörnyek is vannak...annyira megszeppen a hirtelen ránehezedő csöndtől,hogy már szipogni is abbahagy,mert ebbe a nyomasztó némaságban még az is visszahngzani tűnik.~Valaki van itt?~Néz körbe,s fel se tűnik neki,hogy nem mondta ki a mondatot,csak gondolta.És az se tűnik fel neki,hogy egész testében remeg a félelemtől,sosem volt még ilyen kísérteties helyen teljesen egyedül.Csoda,hogy fogai nem koccannak egymáshoz:)*
|
Nem törődik tovább semmivel, elteszi kardját és felkapja Halonát. - Nyugi, én vagyok. - suttog neki, hogy ne rémissze halálra, majd eltűnik a ködös tótól.
|
*Kissé vicsorogva,morogva néz Trialt,amint kiáltozik rá.Ó,hogyne tudná hogy le tudja Trial őt győzni...bár kívül nem hajlandó elfogadni,de belül tudja,hogy gyorsasága ellenére is le tudná csapni,mint egy legyet,és most még sérült meg össze-vissza csapkodott is.Mikor a sárkány elkapja fúj rá és karmolni próbálja,azt hiszi ez Tral egy újabb varázslata.A nyilat nincs szükség már kiszedni belőle,mivel az esés után magától kitolódott,kis lukat hagyva Kirara vállában.Mikor a sárkány letűnt,döbbenten marad a földön,majd a távolodó Trial után néz.*-DE IGENIS ÓCSKAVAS VAGY!*Kiabál utána teli torokból,majd kitör belőle a zokogás,csak most érzi hogy mennyire fája válla,a háta,és mindene,mivel a sziklába csapódott.Mérges magára.Utál sírni.Saját maga ellen harcol,a könnyei ellen küzd,sikerül is elállítani a sírást,de a torkában fájó gombóc dagad.Vicsorogva néz körül,hogy hol a sárkány,de közben legszívesebben fülét-farkát behúzva menne el onnét...minden esetre biztosra veszi,hogy mindennap le fog önni ide,meg fogja nézni itt van-e Trial,ha itt vana fejéhez dob egy sértést,aztán sipirc:PÍgy akarja majd elűzni erről a területről.Ezt a fejébe vette és senki nem tudja eltántorítani tőle.Továbbra is a sziklán ül.Csak most veszi észre,hogy a térde fel van horzsolva és a jobb oldala pokolian sajog.*
|
És nem vagyok ócskavas!*kiáltja Kirara után,majd diadalittas mosoly jelenik meg meg arcán.*Azt hiszed nem tudlak legyőzni?Nehogy azt hidd,csak tudod szeretem mikor az áldozat szenved!*mondja gúnyosan,majd mérgesen Renjire néz.*Beleköpsz a levesembe?*kérdezi ingerülten,de inkább hagyja.Fénysebesen elszáll a Secret Islandra.*
|
- Renji! - kiállt utána és nem megy tovább, az érzései olyanok, mint az igazi Halonának, nem moccan arról a helyről ahova Renji tette
|
[486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
