|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:38 - |
Ilyet talán még senki nem látott. Ez a tenger háborog és hullámzik ugyan, mégis olyan hatást kelt, akár egy vízágy. Menni lehet a felszínén, de vigyázni kell az égből előtörő madárrajokkal, mert előszeretettel riogatják az ide tévedőket.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
-Megértelek..semmi baj.Vége van.-Mondja a lánynak,majd merengve néz a távolba.-Tudod..szerintem ugyanúgy érzel ahogy én,csak enm mered kimutatni,mert félsz hogy az,aki benned van,akitől félsz,ezért megtámadna téged..és megölne.-Hajtja le a fejét a fiú.-De nem kell félned.-Fordítja Zauka fejét az ő feje felé,majd belenéz a lány szemébe.-Mert rám mindig számíthatsz,még ha nem is vagyok mellettedakkor is.-Mpondja mostmár magabiztosan a lánynak,és megsimítja Zauka arcát.
|
*Mikor meglátja,hogy Heloqan felé közeledék elfojt egy sziszegést és rámosolyog,majd elhajít mégegy kavicsot,de az mindössze csak kettőt pattog a vizen utána pedig elmerül.*-Igen,én jól vagyok..csak egy kicsit fáj a karom..de nem vészes...jobban van a lábad?*Közben szoknyáját meglobogtatja a szél,így meg lehet figyelni honnan tépte ki Zauka a darabot,mellyel Heloqan lábát kötötte be.Leül a fiú mellé és elmerengve néz a tengerre.Mikor a fiú megfogja a kezét fél fülét felé irányítja,de nem néz rá.*-Sosem szerette ha irányítom.Mindig háborgó természetű volt...hiba volt arra kényszerítenem,hogy az egyik hullámával eresszen bele a vizébe.Valahogy sosem tudtam kijönni a tengerrel...bocsánat...az én hibám...
|
-Heloqan felébred,és hátába hasít a fájdalom,de a lábában már nem érzi azt.-Zauka..-Suttogja a lány nevét,majd körülnéz,s egy percre megrémül,majd amikor meglátja a kacsázó kavicsokat dobáló lányt,halvány köszönöm mosoly ragyog fel arcán,és felnéz az égre,majd lassan odasétál Zaukához,és leül mellé.-Jól vagy?-Kérdi,majd rámosolyog.-Köszönöm hogy megállítottad a hullámot.-Fogja meg kicsit félénken Zauka kezét.
|
*Bár nem moccan,nem szól,a szeme résnyire nyitva van és lélegzik,lát hall érez,de egyéb életjelet nem mutat.Látja mit össze küszköd a fiú csak azért,hogy őt biztonságba helyezze.De a tenger nem adja fel.Őrjöng.Egy hatalas hullámmal kergeti Heloqant.Zauka egy pillanatra erőteljesen tenyérrel felfelé a hullám felé csap,mintha azt mutatná:"STOP!",s ekkor a hullám mintha láthatatlan falba ütközne áll meg majd kanyarodik vissza.Mikor partot ér kifáradva fekszik le,aztán mikor megfogják a kezét visszatekint Heloqanra.Ahogy a fiú elájul,ő is elalszik.Órák telnek el.Végül ő tér magához először.Felül,bár egy kicsit felszisszen,fáj az oldala.Talpra küzdi magát és elindul a part mentén.A vizet kémleli.Már nem háborog a tenger,elcsitulva szunyókál medrében.Zauka végül felfedezi amit keresett.Benyúl a vízbe és letépi a furcsa növényeket,amiket keresett.Ezekkel a kezében visszasiet Heloqanhoz.Mire a fiú felébred,azt tapasztalhatja,hogy lábában elállt a fájdalom.Ha megnézi mitől,láthatja hogy lába be van kötözve,a kötés alatt egy fura növény van,annak a hatására múlt el a fájdalom.A kötés anyaga Zauka szoknyájából van.Ha körülnéz hol a lány,elsőre nem találhatja,aztán kicsit odébb láthatja amint kavicsokat dobál a víz felszínére.Kacsázik,bár néha kicsit öszerándul a zúzódások miatti fájdalomra.Ámde igyekszik nem tudomást venni róluk.*
|
-Zauka!!-Kiált Heloqan,majd amikor a víz elnyeli a lányt,a hullámokba vetődik,és amikor a gonosz és hatalmas hullámok a sziklának csapják a lányt,Heloqan azonnal ugrik,és megfogja a lányt,miközben beleáll a lábába egy szikla,ami teljesen belevág a fiú lábába.Nagyon vérzik neki,de most nem törődik ezzel,és küzd a hatlamas árral,majd talál egy bütykös sziklát,felmászik rajta,és kiteszi a lányt a partra,de ő vissza zuhan,és ráesik háttal az egyik sziklára,majd a vízbe zuhan,de nem adja fel,és tovább küzd,majd újra felmászik a falon,ezúttal sikerrel,és amikor feljut megfogja Zauka kezét,kedvesen ránéz,majd elájul.
|
*Látja amint Heloqan felé úszik és annyira meglepődik,hogy nem figyel egy kicsit a tengerre.Egy tarajos hullám át is csap a feje fölött és elnyeli.Eltűnik a habok között,ezután már csak a tenger diadalittas morajlása hallatszik,mint egy vérszomlyas fenevadé,aki végre megszerezhette magának zsákmányát.Hullámaival még erőteljesebben csapkodja a sziklákat.Az egyik hullám pedig ki is veti magából Zaukát,durván a sziklához csapja,hogy a lány csakúgy nyekken.De nem moccan.Farka lelóg a szikláról,füle is bágyadtan csüng csakúgy a fején,ahol a sziklához csapódott csúf zúzódások keletkeztek.De ez a tengernek nem elég.Bosszúért kiált,amiért a lány uralkodni tud a víz felett.Hullámait az égig dobálja vad haragjában,s egyre csak ostoromolja azt a sziklát,ahol a lány fekszik...*
|
-Heloqan úgy dönt,a lány után úszik,és egyből beleveti magát a hűvös vízbe.-hm..ez jó.-Mondhja,majd Zaukához úszik.-Haragszol rám?-Kérdi aranyos arccal,majd a lányra néz,és óvatosan odamegy hozzá,és szemébe néz.
|
*Hátában érzi a fiú pillantását,de kényszeríti magát rá,hogy ne nézzen hátra.Feláll,majd egyszercsak elrugaszkodik a sziklától,le a mélybe.Heloqan akár hiheti azt is öngyilkos lett,hiszen alatta csupa szikla minden és a tenger vadul hullámzik.Ám ekkor haja lobogni kezd,karjait széttárja ahogy hassal lefelé zuhan,mire hatalmas hullám csap fel és mint valami Szörfdeszka,Zauka hasa alá tódul,majd segíti be a mélyebb vízbe.Ott aztán egy fejessel eltűnik.Mikor felbukkan hátrasimítja vizes haját,majd nagy levegőt veszi és fejestugrik egy tarajos hullámba.Egy kicsit nyugisabb hely felé kezd úszni.Ahoz képest,hogy macskalény úgytűnik nagyon szereti a vizet,sőt,uralja azt.*
|
-Heloqan visszafordul,majd letörli könnyeit,és elkezd futni,majd felmászik az egyik magas sziklra,és onnan éz szét,meglátja Zaukát,de nem bírja levenni a szemét a lányról,így szomorú szemekkel,aranyosan nézi,s közben folyik a könny szeméből.
|
*Meredten néz maga elé,minthacsak valami nagyon érdekes lenne ott.Ő valójában nem ül,hanem guggol.Mikor Heloqan elmegy utánanyúl és szóra nyitná száját,de hang nem jön ki rajta.Visszahúzza a kezét és lehajtja a fejét,így arcát teljesen eltakarja a haja.*-Sajnálom...*Heloqan már csak azt láthatja,hogy Zauka néz le a szikláról maga elé,nézi ahogy a hullámok vadul hömpölyögve csapódnak neki a szikláknak és szakadnak ezer meg ezer részre.*
|
-Zauka..én azthsiezm..most mennem kell..-Konyul le a fiú füle,és búcsőzóul ad egy puszit a lány arcára.-Hát..szia.-Mondja,majd lassan elballag,miközben egy könnycsepp jelenik meg,és legurul arcán,ekkor visszafordul,ránéz Zaukára,és ballag tovább szomorúan,lekonyult fülekkel.
|
*Szipog egyet,majd füleit hátracsapja ahogy a távolba réved.*-Nem...nem te vagy az oka...hanem itt..*Teszi a szívére tenyerét.*-Fáj.*Engedi magát átkarolni,majd átölelni,de ő nem viszonozza ezt.*-Heloqan...örülök,hogy így érzel..de...én..*Lekonyítja fejét,mire hajzuhataga eltarakrja arcát ahogy eléomlik.*-Én nem tudlak másképp szeretni,mint egy barátot...*~Talán még úgy sem...tudok-e egyáltalán szeretni?~Merül fel benne az őrült gondolat,aztán enyhén megrázza a fejét.*-Sajnálom...
|
-Zauka..mi a baj...valami rosszat mondtam..ha nem szeretsz nem baj..nem kényszer ez.Csak..tudom hogy min mentél eddig keresztül..-Törli le gyengéden a lány arcáról a könnyeket.-Szeretném ha mosolyognál.Szeretem ha mosolyogsz..tudod.-Mondja a fiú,majd odaül Zauka mellé,és átkarolja a lányt,majd megöleli.
|
*Igencsak megdöbben a fiú szavait hallva.Kicsit félrebillenti fejét.*-Nagyon furcsákat beszélsz...biztos a sebektől vannak...*Neki még soha nem mondtak ilyet,ezért nem is tudja elhinni,hogy ezt mondta.De aztán mégis elmosolyogja magát.*-Nagyon örülök neki,hogy így érzel...*Szemei egy pillanatra elnedvesednek,de gyorsan elkapja tekintetét Heloqannról és egy fúcsomót tép le a szikláról.A sziklán egy másik kővel préseli ki a levét,melyet tenyerében gyűjt össze.*-Ez csípni fog.*Oldalra fordítja a fiút,majd a sebekre keni a nyúlós löttyöt.Pokolian csíp,de csak egy kicsit.Utána hűsítő,bizsergető hatású és elmúlik tőle a fájdalom.*-Ez majd segít...*Aztán újra a távolba mered.Hosszan néz el így,mígnem egyszercsak arcán egy könnycsepp gördül végig újra.Bár kívül békésnek látszik,belül pokoli kínokat él át,melynek csak az ad hangot,hogy egy könnycseppet nem tudott visszafogni...*
|
-Zauka..-Kezd pislogni a fiú.Zauka..tényleg te vagy?-Kérdi mdolyogva,bár nagyon fáj a sebe.-ffffáááúúú..nagyon fáj..-Mondja,majd most veszi csak észre hogy a feje Zauka ölében van,majd rácsusszantja kezét a Zaukáéra.-Zauka..én azthiszem..beléd..szerettem.Szedi össze szavait a szíve mélyéről.-Teljes szívemből.-Néz kedvesen csillogó sezmével a lány szemébe.
|
*Gondolataiba révedve néz a távolba.Vállán még mindig ott a seb,de már kezd gyógyulni.Múltjain merengve egy könny csordul le arcán.Aztán egyszercsak leesik elé Heloqan.Először megdöbben.Aztán ijedten kap a fiú után,mielőtt még leesne a szikláról a biztos halálba.*-Heloqan!*A fiú fejét az ölébe hajtja és kisimítja arcából a hajtincseket.Szemügyre veszi a sebét,majd finoman ébresztgetni kezdi.*
|
-Heloqan megérzi valahogy Zauka illatát,és elindul futva,majd már közel érzi a lányt magához,amikor egy fekete valami jön elő az egyik fa mögül,és hatlamasat karmol Heloqan hátába,amiből elkezd csordogálnia vér.A fiú megyengül,de elindul,amjd háttal nekiütközik Zaukának,és elájul a lány előtt.
|
-Futás! -invitálja nevetve Milixet és Felixet. Pár lépés után futásba is kezd, persze figyelve Halonára.
|
- INDULÁS! - kiálltja nevetve és mégjobban a fiúba kapaszkodik - Fussunk! - simít végig Renji fülein
|
 -Csak kövessetek, gyere Felix te is! |
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Csak kövessetek, gyere Felix te is!