|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:44 - |
Itt a fény megannyi darabra törik a törhetetlen üvegű leveleken. Minden színpompában úszik. Ideális búvóhely is lehet akár, vagy vadászmező, netán romantikus percek okozója.
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
*Nantan meg sem hallotta amit Sarasa mondd, a kandúr közelebb és közelebb jött hozzá, majd tőle kb 1 méterre megállt, kinyújtotta kezét, hogy elérja Nan arcát, végig húzott rajta, Nantan megremegett, erős akart lenni mégis nagyon félt, Yama letérdelt előtte* - Sajnálom, kérlek bocsáss meg...
- Tessék? *nézett rá Nantan, félelme egy kicsit csillapodott de még nem teljesen, Natanet erősen szorította*
- Ismersz rég Nantan... egészen kis korunk óta, üldöztelek de sosem bántottalak... jól tudod te is, aki pár napja azt tette veled... *akadtak el egy rövid időre szavai* - Az nem én voltam.. irányítottak, higyj nekem! *Nantanon végig futott a hideg*
- Mégis mit vársz? Puszit és pacsit? *nézett le a macskalényre* - Vagy mit akarsz tőlem?
- A szolgád leszek... mindenért amit tettem, meg akarok bűnhődni, kérlek had lehessek a szolgád
|
-Nem fog bántani!*Szólalt meg Sarasa.*-Ő hozott vissza,te is láttad!*Törölte meg a szemeit a kislány de nem akart beszélni a laborban történtekről.Tudta hogy nem tud sokat apja multjáról és hogy neki milyen tapasztalatai vannak vele kapcsolatban,neki sincs ínyére a kandúr de ha most őt nme bántotta akor őket miért bántaná...*
|
-Sarasa... *ölelte a lányt apja* - Mi történt... mondd el... *kérlelte majd észrevette Jukit* - Ki ő? *mutatott a csíkos kis tigrisre*
- A neve Juki, Sarasa nevezte el, Shikyo... ő a laborban maradt, őt nem tudtam kihozni... *Nantan felnézett és csak most pillantotta meg Yamat, teste remegni kezdett a félelemtől, de a dühtől is, Natanet magához szorította*
- Nem! Tűnj innen! Menj innen! Nem bánthatsz itt több ártatlan macskát! Natane-t pedig nem kapod vissza!
- Natane... hmm... a szóvívő lánya... ezt jelenti, angyon frappáns
- MI? *gondolkodott el* - Ne térj ki minden elől! *nézett rá* - Tűnj innen, semmi keresnivalód köztünk!
- Valóban? *lépett közelebb a kandúrhoz, Nantan ledermedt, nem tudott moccanni, remegett, nagyon félt*
- ne gyere közelebb *üvöltötte, de Yama nem állt meg*
 |
*Sarasa vidáman mosolyogva fogadta az örömkitöréseket.Natane hajhúzása sem érdekelt örült testvérének és vidáman ölelt egyik kezével apját a másikkal pedig Natanet.Ukiyo kérdésére csak elkomorodott és nem mert a lány szemébe nézni,egy kis idő után aztán apja ruhájába bújt és sírni kezdett.*
*Juki értetlenül nézte a dolgokat amikor pedig hallotta hogy Sarasa sír kicsiny karmaival húzogatni kezdte Nantan nadrágját hogy mi a baja kis gazdájának.*
|
*Mindenki felemelte ekintetét aki hallotta a kiálltást, Yume, Sohno, Ukiyo és Nantan is rohanni kezdett a hang irányába, Halona nem hallotta mert a házban volt. *
- Sarasa! *kiáltották mindannyian, Nantan észre sem vette Yamat, csak oda ment Sarasahoz és átölelte, Natane erre kinyitotta szemeit és boldogan húzta meg a lány hajfürtjeit, mindenki nagyon örült és ölelték a lányt, de Ukiyo nem... kereste a testvérét*
- Sarasa... hol van a testvérem? Ő miért nincs veled? *kérdezte sápadtan*
  
|
*Sarasa mosolyogva nézett körbe a mostmár ismerős helyen,már nem fájt a kis seb az arcán úgyhogy el is felejtette.Amikor meglátta a házat felkiáltott.*-Yume!Sohno!*Harsant fel egy ismerős hang és remélte hogy meghallották.*
*Juki a két barátja lábai közelében sétált mert ezen a helyen már nem volt annyira ismerős,valahol itt született ő is de már nem tudja hol.*
|
- Köszönöm a segítséget... *konyulnak fülei* - Mindenkire szükségünk van aki tud segíteni, tényleg nagyon szépen köszönöm! *hajolt meg Nan*
|
-Tudok segíteni valamit? Úgyis itt jövök-megyek a területen, résen leszek és ha megtudok valamit azonnal szólok. *Ajánlotta fel segítségét*
|
*Nantan elkomorodik, magához szorítja lányát* - Pár napja eltűnt a lányom, és a hugom egyik gyermeke... nem tudjuk hol lehetnek, nem tudunk nekik segíteni, nem tudunk róluk tényleg semmit... *magyarázta*
|
-Igen. *Válaszolta mosolyogva.*-Őőő... Nem akarok indiszkrét lenni és kérlek szólj ha semmi közöm az egészhez... de mi ez a búskomor feszült hangulat? *néz szét a jelen levőkön.*
|
*Yume kinnt ült a ház előtti lépcsőn, Sohno mellette feküdt, Ukiyo pedig rá támaszkodva sírt... így ment ez már jópár napja, amikor is Shikyot és Sarasat elrabolták, Yume magát hibáztatta és Sohno is, Ukiyo pedig nagyon magányos volt ikertestvére nélkül. Halona nagyon maga alatt volt, amióta lánya eltűnt nem evett, nem aludt jól és szinte ki sem jött a szobájából. Nantan próbált beléjük lelket verni de nem ment neki, s ő is magát hibáztatta egy kicsit, amikor a kölykök berontottak lélekszakadva a házba, Atsuival abba kellett hagynia az erotikus pillanatokat, és a jó érzést hírtelen rossz váltotta fel. Natane mindebből nagyon semmit sem fogott fel, de lassan kezdett már egy egy szót kimondogatni, amikor Nantan meglátta a kóborló nőstényt közelebb ment hozzá, Natane békésen szunyókál mancsaiban.* - Szia! Vissza tértél? *édeklődött*
|
*Egy újabb kódorgásból tér vissza Amy. Új arcok... Új ismeretlenek. Kellemetlenül érzi magát, nem tudja a körülötte lévők nevét. Amúgy se jó semmilyen memóriája se... És most sok új arc és sok új név, amiket még nem is igen tud. Kicsit feszengve van a többiek közelében.*
|
*Sarasa vidáman szedegedte a virágokat aztán Shikyora nézett.*-Igaz!Sohnonak is lehet kéne csinálni valamit!*Mosolygott,amikor a kislány átváltozott elvigyorodott.*-Mit meg nem adnék azért hogyha én is áttudnék változni!Bár mondjuk nekem még erőm sincs!*Sóhajtott fel mert még nem tudott arróla képeségéről hogy a földet irányítja.Amikor az indák körbetekerték akkor megijedt mert tudta ki ez és csak remélte hogy nem kell neki azokat átélnie,nem értette hogy Shikyot miért kell belekeverni.Csak remélte hogy legalább barátjával nem fognak semmi rosszat vagy fájdalmasat csinálni.*
|
- Igaz, a virágot tényleg nem eszem meg! *nevetett* - Szerintem Yumehoz a fehéren kívül minden jól mutatna, mert hogy neki fehér a haja és Sohno bundája is az! EZért minden más jól áll neki! *jelentette ki, eközben Ukiyo teste fényleni kezdett és egyszercsak egy kis oroszlán állt a helyén.
=Jaj ne.. ezt utálom! *zsörtölődött magában*
- Ukiyo nem tudja még kezelni az erejét, így néha átváltozik... *magyarázta ikertestvére, eközben valaki megérkezett a lányokhoz közeli bokorba, valaki figyeli őket és várja a megfelelő pillanatot, igaz az átváltozásról lekésett, de nem a lányok kihallgatása vagy megfigyelése volt a célja, hanem hogy ismét magával vigye Sarasat, de most volt még egy kiszemelt lány, akit úgy gondolt, hasznos lehet, mivel Ukiyonak ilyenkor jobb a hallása hátrébb húzódott*
= Shikyo... Sarasa valaki van itt! *de hiába beszélt, az oroszlánlány csak morgást adott ki magából*
- Jó napot hölgyeim! *ugrott elő hírtelen a "semmiből", Ukiyo nagyon megijedt, moccanni sem tudott, Shikyo el akart szaladni, de indák csavarodtak köréje, Sarasa is ugyanezt az élményt élhette át... ismét... a férfi felkapta őket, magával vitte, Ukiyo döbbenten nézett még egy darabig, majd észbe kapott és szaladt a többiekhez, hogy mindent elmondjon nekik, azonban mire odaért lihegve és kapkodva a levegőt, jártányi ereje sem maradt és szinte össze esett a többi lény előtt, ők gondolták, hogy baj van, átfésültek minden bokrot de a lányokat nem találták...
|
-Rendben!*Fordult meg aztán gyorsan vissza a kislány.Sarasa elnevette magát.*-Nemhinném hogy a virág ízlik neked!*Vett fel egy szép szálat és egy másik szép keresésére indult a fák között.Sok színű volt,sárga,piros,lila,kék és ezt mind egy koszorúba akarta fonni amit Yuma és Sohno buksijára tehet.*-Szerintetek neki milyen színű állna jól?*Emelkedett fel Sarasa.*
|
- De aztán vigyázzatok egymásra! Ezt üzeni Yume! *kiáltott utánuk a fehér róka*
- Vigyázunk! *kurjantottak vissza az ikrek egyszerre, Natane jó szorosan Yume ingébe kapaszkodott*
- Sarasa... milyen meglepit akarsz nekik? Mert azt érte, hogy készítünk valamit, de mit? Meg lehet majd enni? *Kérdezte Shikyo*
- Te folyton a hasadra gondolsz! *jegyezte meg Ukiyo*
|
-Rendben!*Kuncogott Sarasa,aztán az ikrekre nézett és elmosolyodott.*-Persze,nektek majd máskor hozok meglepit!És ti is segíthetnétek Yume és Sohno meglepijében!*Sétált oda a lányokhoz aztán intett nekik.*-Gyertek erre!*Indult csak úgy el a fák közé.*
|
*Sohno megrázta fejét* - nem, ha meglepi lesz akkor nekem is legyen meglepi! *Ült le, farkát ide oda rángatta* - De siess ám vele! *vigyorgott, Natane mocorogni kezdett Yume kezében, ő pedig ringatni kezdte és a kislány hamarosan álomba merült*
- Mi veled mehetünk Sarasa? *érdeklődött Shikyo, Ukiyo inkább a háttérbe szorult, de ő is szeretett volna menni*
|
*Sarasa mosolyogva nézte Sohnot.*-Ha nagyon akarod eljöhetsz velem és megnézheted!Nem valami nagy dolog lessz de remélem örülni fogtok neki!*Gondolkodott el a kislány aztán az ikrekre nézett.*
|
*Sohno ismét megrázta magát* - Fel én! *nevetett, majd a lányhoz dörgölőzött* - Kiváncsi vagyok, hogy mi is lehet az a nagy meglepetés amit tartogatsz a számunkra! *jelentette ki*
*Yume még mindig tartotta Natane-t a kezében, a kislány csodálkozva nézte a két ikerlányt, akik körülötte ugrándoztak, nevettették és bújócskáztak Yume mögött*
|
[1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
