|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.29. 09:44 - |
A tengeren lévő sziget ahol csend és nyugalom van, éppen egy jó kis kikapcsolódásra való helyszín.
|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
- Szia Amy. - köszön meglepetten a lánynak Mina. - Hát te?
- Megnyugtál? - néz fel a lányra Takumi, mire Mina csa egy pillanatra néz rá, azzal elfordul tőle.
= Sikerült megharagítandod? = dagaszt társába.
- Nem tudom. Meglehet. Mindegy, majd megoldódik. - felül.
 
|
-Nem kell felszívódnod..Már elaludtak.-Mondja Amy Tanpának.-Nubbin ajd csak beileszkedik de mindig s ilyen egyéni lesz.
|
- Tenpa! - kiált a macska után, majd ijedten kirohan és beugrik a vízbe. Mikor a feléig elér a távnak, csodálkozva nézi a szólított macskát Takumi mellkasán. Lassan kievickél, majd megáll előttük. - Jah, már azt hittem, baj van. - lehajol és megsimogatja Tenpat. - De ne mondd el, amit mondtam neked. - kéri.
= Mit mondtál nekem? = néz rá fel értetlen.
- Mina... te miről beszélsz? Tenpa is azt kérdete, hogy mit mondtál neki. - fordítja neki Takumi, majd felül.
- Az előbb... a barlangban...
= Én végig itt voltam. = csodálkozik a kis fekete cica.
- Az valami másik macska lehetett, mert Tenpa végig itt volt.
= Igen, az a félistenem volt. = azzal olvadva mélázik el, míg Mina tökéletesen értetlenül néz Takumira és Tenpara, s a szőke fiú is hasonlóképp náz a lányra.
|
Nantannak csak most esik le mit is mondott a kandúr = jesszus... mibe keveredtem? - gondolja, majd a lányra figyel = Hé! Nekem nincs gazdám, nekem párom van, méghozzzá Atsui... tudod, a bátyád... és képzeld... Samuival megint veszekedtek! Nem bírtam tovább és elszaladtam... szerinted tudnák a bátyád nélkül élni valahol... egyedül? - érez valami furcsa lüktető érzést, mintha hetedik érzék lenne = Ne haragudj Mina! De rosszat érzek... - hírtelen kibújik a lány karjaiból, majd futni kezd, bele veti magát a vízbe = Atsui! - kiabálja, mikor kijön a másik oldalon, persze közben átalakult, csak nem akarta, hogy ezt a többiek is észre vegyék.
 
|
= Na akkor most nem értem. = felhúzza egyik szemöldökét. = Jaaa. Dee! Leesett! = mosolyog. = Szóval kandúr a párod. Ez remek. = feláll és kedvtelve néz végig Nantanon. = Apám... ennyire is csak én lehetek szerencsétlen... belibeg a képernyőbe álmaim kandúrja, benyögi, hogy mint potenciális préda érdekelném, erre szerelmi bánata van és még foglalt is. = elfelejtkezve, hogy értik, mit motyog mondja. Mikor észre veszi magát, farkát az orra elé teszi. = Nem szóltam semmit. = kicsit elhallgat. = Takumiiiii! = odaszalad a vizes macskafiúhoz, majd mellkasára mászik. = Itt volt egy félisten, szóba jöhetnék nála, mint kandúr macska, de foglalt. = lefejeli gazdája mellkasát, mire az megrándul.
- Hát ez pech. Mina meg azt hiszem, többet akar egy egyszeri kalandnál.
- Az is pech.
- Az tuti.
- Jaj macsek. - magához öleli Nantan, persze nem tudja, hogy a fiú az, a kérdését nem is hallja, s csak zokog tovább. - A gazdád egy szívtelen alak... tényleg nem ismeri a szerelmet...
|
= Nem értettél meg... - rázza meg hevesen a fejét = Az a lány a párom huga! És hát ő egy kandúr... - motyogja, de egyszerűen ki kell adnia magából azt amit érez és ehhez az is szükséges, hogy a másik macska értse a felállást. - Egyébként ismerek még egy macskát, a neve Arkon és az egyik barátom társa, mint neked Takumi... kb... de ha most nem haragszol én bemegyek Minához - szalad be, majd a síró lányhoz megy, dorombolni kezd neki és hozzá simul = Miért sírsz Mina? - kérdi, de tudja, hogy a lány nem hallja nyávogását, sőt azt sem tudja ki ő valójában.
|
= Nem, dehogy baj. = rázza szorgosan a fejét Tenpa. = Csak ritkán látni fajtársat. = makog értetlenül a macska. = Na figyelj kölyök. = mancsával közelebb húzza magához Nan fejét. = Sose érdekeljen, ki mit gondol. = mondja neki elmélyülten, majd mikor meghallja, hogy nem kötik le a másik kandúrt a nők, felcsillan a szeme. Elveszi mancsát. = Ezt hogy érted? Jah, értem, van barátnőd és te hűséges vagy hozzá. = bólogat a megállapítás miatt, majd nézi Takumit csobbanni. = Te is ismered Minát? Elég népszerű. Amy is ismeri. = pillant vissza a zöldhajú lányra. = Folyton húzzák egymást Takumival. Ebből a vigyorból biztos vagyok benne, hogy megint sikerrel járt a szemét. = mosolyogva figyeli, ahogy gazdája lassan eléri a partot, kimászik a vízből, majd győztes vigyorral ránéz, majd eldől. = Szemét mázlista. Macskalények birodalmában mondjuk nem nehéz válogatni is... = sóhajt fel. Mina eközben keservesen sír bent a barlangban, s nem tudja, hogy bánja vagy áldja, amiért odaadta magát Takuminak.
|
= Miért? Baj, hogy az vagyok? Egyikünk sem akarja... de van aki igen... - magyarázza = Aranyos fiúnak tűnik! Nők? Engem nem igazán kötnek le... hmm... mondjuk úgy, hogy nekem csak egy van, s ő az igazi - húzza ki magát, majd mmikor Minát látja felkapja fejét = Minako... hogy... hogy kerül ő ide? Upsz... ez viszont nem lehetett kellemes a barátodnak... - mondja mikor Takumi a vízben landol
|
= Ezek szerint foglalt vagy. = motyogósra fogja, de aztán megrázza a bundáját. = El kell hagynod azt, akit a legjobban szeretsz? Miért? Ő akarja? Te akarod? Nem, az utóbbi biztos nem. = lefekszik, majd elnéz a vulkánhegy felé. = Őrá vártam. A társam, Takumi. = nézi a szőke macskát, amint nyújtózkodik. = Elég szeles kandúr, szeret csapongani. A feladatom, hogy vigyázzak rá és kicsit fékezzem. De a vágyainak egyikünk se tud parancsolni. = mosolyogva néz vissza Nantanra. = Mindig csak a nők... = félig nevetve megcsóválja a fejét.
- Jössz? - kérdi Takumi visszanézve a barlangra. Mina hirtelen kirohan és belöki a vízbe.
- Majd megyek. - azzal visszamegy és lefekszik a mohára. Összekuporodik és sírva fakad, míg a kandúr elkezd kiúszni a szigetre.
|
= Szia! - köszön meglepetten, majd megrázza bundáját, amiből még csak most peregnek ki az utolsó cseppek = Nantan vagyok, örülök a találkozásnak! - ül le a macskával szembe = Semmi... nem érdekes... - lapítja le füleit = Csak... lehet, hogy el kell majd hagynom azt akit a legjobban szeretek ezen a földön... - néz a macskára = Te mi járatban vagy erre? - kérdi és kérdőn néz a macskára, fejét kicsit oldalra dönti
|
Tenpa érdeklődve néz a fekete macskára. Felnéz Amyre, majd megered az új jövevény felé. = Egy fajtárs. = megörülve neki szalad felé. Észre sem veszi, hogy Nantan nagyon szomorú. = De jó, még hasonló színed is van, mint nekem! = örvendezik. = A nevem Tenpa. = mutatkozik be büszkén, majd észre veszi a fiú szomorúságát. = Jézus, veled mi történt? = oldalra biccenti fejét és kicsit ijedten méricskéli Nant.
Takumi feláll a felöltözés után, kardját a hátára teszi, majd az üreg kijárata felé lép.
- Ha hagynám... kimennél visszanézés nélkül? - kérdi tőle halkan Mina. Még mindig ül a mohában. - Itt hagynál azok után, hogy megkaptál?
- Minako. - a kandúr visszafordul, majd féltérdre ereszkedik a szólított nőstény előtt. - Én megmondtam, hogy kellesz és azt is, hogy ez mennyit takar. Nincs bennem semmi gátlás, hogy most így kilépjek visszanézés nélkül, ahogy akkor sem volt, mikor megkaptalak. Sajnálom, ha folytatást akarsz, mert én nem akarok. - azzal feláll és kimegy a barlangocskából. Kint nyújtózik és friss levegőt szív.
|
Nantannak végül ide sikerült szaladnia, tappancsai alatt csak úgy porzott a talaj, mikor meglátta a hatalmas vizet egyszerűen nem tudott neki ellen állni, átváltozott és átúszott a szigetre, majd vissza alakult, ilyen formában szinte senki sem ismerte és nem is akart most senkivel sem találkozni, a szigeten csak összekuporodott és gondolkodott, eljátszott avval a ténnyel is, hogy elmegy erről a helyről, el örökre, hogy többé ne lássa a két testvér veszekedését és szerelme fájó arcát...
|
Eltelik az idő, csendben, szótlanul, de tettekkel teli. A hűlés érdekében sokat tett a két macskalény, de csókot Takumi már nem mert adni Minának. Azon is elkezdett gondolkodni a fiú, hogy vajon túllőtt-e a célon, vagy rosszul tett valamit, de semmire nem lelt választ. Belül emésztik a kételyek, a kérdések, a jövőképek, az aggályok, kívül pedig olyan, mint szokott, magabiztos és szenvedélyes. Mina csendes és szeppent, valahogy nem tud mosolyogni, pedig boldog... mégis ott a szomorúság.
- És most? - kérdi megtörve a csendet végül.
- Semmi. Öltözünk. - kiválogatja a ruhákat, majd a nősténynek adja az övéit.
- És azután?
- Semmi. - erőtlen és kínos mosoly jelenik meg Takumi arcán. - Nem tudom, mire akarsz kilyukadni, de ha akarod, maradok egy kicsit a szolgálatodban.
- Igen. Akarom. - motyogja Mina. ~ De nem ezt szeretném a legjobban... dee... kezdetnek jó. ~ belül viszont kicsit mást gondol.
|
- Óh... Sajnálom... Hát akkor menyjünk! - mondja boldogan és már valamennyire közelebb megy Serpenthez
|
Mit szólnál a Színes erdőhöz?Nem.Csak Lilyant és Nimiko-t ismerem.Nimiko a testvérem,de nem éltem vele.És lehet,hogy nem is fogok.Legutóbbi alkalommal letámadt.*majd vesz egy nagy levegőt*
|
- Nekem teljesen mindegy - említi újra s mosolyog - Sokminenkit ismersz a környéken?
|
Végülis veheted annak.Ööö....mármint igen!*kap a fejéhez és korrigálja az előző mondatát.*Mit szeretnél megnézni?Vannak még számomra ismeretlen tájak.
|
- Vegyem meghívásnak? - kérdezi Vomica - Nekem teljesen mindegy. Ahova akarod - majd a fiúhoz megy de a távolságot nagyából tartja :p
|
Hát...Te tudod.Nincs kedved sétálni egyet?Ismerek pár helyet a környéken és nagyon gyönyörűek.Jártam a színes erdőben,a havas hegyvidékeknél,az unikornisoknál és egy folyónál is.
|
- Értem én - mosolyodik a lány - Csak nem igazán akarok most... - mondja és a vízre néz - Vagy majd inkább máshol ^^
|
[448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
