|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.02. 19:23 - |
A Ködös-tó egy félelmetes hely, tele van vizi szörnyekkel és néha a ködtől nem lehet semmit látni.
|
[486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Értem... - bólint Kazu, majd hátrább lép, de megakad háta egy sziklafélében, így neki támaszkodik és így várja, hogy mi történik
|
-Ezt te nem értheted! - lihegi Luna és a testét elfedi az ezüst fény, hogy nem is lehet látni.
-Mondtam hogy Luna két személyiség! Most ébredezik az, akit nagyon szeretek!- vigyorodik el Arisa
|
Kazu felkapja fejét a zajra, majd megpillantja a lányt és végignézi a kis jelenetet - Jól vagy? - nézi kicsit döbbenten a lányt
|
Luna szalad, majd ledermed amikor meglátja a párt. Kicsit elgondolkozik vajon mi lenne a helyes cselekedet. Eszébe ötlik, hogy Asher milyen borzasztóan érezné magát ha ezt látná. Ki rántja holdat. Kéken izó gyönyörű pengéjét, és egy ááááá felkiáltással a párnak ugrik, de mielőtt elérné a szerelmeseket érzi azt a különös érzést, amit minden hold nyugtakor érezni szokost. Nem látszik úgyan a ködtől de bizony a nap már nyitogatja alvó szemeit. Egy pillanat töredéke, neki belasú az idő, megáll a levegőben (legalábbis ő úgy érzi). Pupáli kitágulnak, a lendület megtörik és nagy pufanással esik a szerelmes pár lába elé.
|
Kazu kicsit... sőt nagyon meglepődik, de örömmel csókolja a lányt. - Megvadít ez a két szempár... - lihegi a csók után, majd megfogja a lány csuklóját és magához húzza, újabb csókot adva a gyönyörű boszorkánynak ^^
|
-MIért kaptad, azért mert mosolyogsz, és így olyan kurva helyes vagy... azzal meg csókoja.
Luna rohan.. és már a csókolozó párt látja csak!
|
- Na ezt most miért kaptam? - vigyorodik el, mint a tejbetök - Jó, tényleg bocs... - komolyodnak meg vonásai - Akkor is nagyon jó volt ez a csók, még ha neked nem is...
|
Luna a nagy ordibálásra felriad, és mivel Ashert nem találja sehol maga lohol a hang után.
|
-Pofátlan Fráter!!!!! Még van erőd mosolyogni! - ordibál teljes hangerővel Arisa. -Talán kérsz még egyet? - Csat! - Egyébként én egyáltalán nem csókoltam vissza. Csak képzelődsz! Egy magam fajta úrilány, nem tesz ilyet. Pláne veled! - közbe olyan szinte elpirul, hogy a fehér haja, és tűz vörös arca elég bugyután néz ki egymás kontrasztába.
|
Kazu nagyon meglepődik és megfogja arcát, hiába éget a pofon nyoma ő mégis mosolyog - Vissza csókoltál! - jelenik meg arcán egy vigyor, de mivel fáj neki, ezért aztán mégis vissza fogja magát. - De ha nem lennének háborúk, nem lennének győztesek sem! És ezt nem könyvelhetem vereségként! - kacsint a lányra - Mindenesetre nem bántam meg amit tettem! - vallja be
|
A csók mesebelire sikerült. Arisa is élvezettel viszonoza Kazu érzelmeit. Aztán bevillan neki, hogy ilyen könyen nem szokás adnija magát. Mikor hátra hököl Kazu, éktelen haragra gerjed. Legalábbis csak úgy csinál mint ha annyira haragudna, ha az igazat megvalaná, azt kénne mondanija ez az egész csak műhiszti, a becsületéért. -Ha szimpla sajnálom elég lenne, akkor nem lennének háboruk! - és olyat kever le a fiúnak, hogy az csillagokat lát töle.
|
Kazu végig hallgatja a lányt, kezével megfogja a lányét és magához rántja, ajkuk összeér és Kazu szívesen adja bele minden érzelmét a csókba, majd észhez kap és kicsit hátra hőköl, egyre pirosabb lesz, de ez talán a ködtől nem is látszik - Sajnálom... ne haragudj! - jön zavarba
|
Luna és Asher az elenkező irányba mentek, mint ahova Arishát elhuzta a láthatatlan macska. Éjszakai nyugovó helyet kerestek. Luna már alig birt magával a nagy csönd rá nehezedet gonosz énjére.
-Asher!
-Mit akarsz?
-Mit fogsz teni, ha az a kripli kis korcs elszakit végleg Arisatól?
-Akkor véget vetek szerelmüknek.
-Úgy birlak ilyenkor Asher. Olyan gonosz vagy. Mindig is vonzot ez a makacsságot.
-Aludj Luna! Nem sokára fel kel a nap, és még egy szemernyit sem aludtál. -gondolatba hozzá tette: lehet hogy te vonzotsz hozzám, és én is hozzád, de nem ehhez az arcodhoz.
|
Arisanak a rossz kedvét mintha elfújták volna, majd lelkes magyarázatba, és mentegetőzésekbe kezd: - Áh az a herceg nem volt olyan jó pasi, mint ahogy képzeled, még csak a parföme sem tetszet. - blöföl egy nagyot- Egyépként szerintem nincs olyan ember akinek ne lenne hibái, és mi macskák sem vagyunk ezzel máskép. - kicsi hatásszünetet tart, majd folytatja- Nekem ha valaki a szívét adná, én lennék a legboldogabb ebben az univerzumban, és cserébe én sem adhatnék mást, csak és kizárolag a szívemet.
|
- Mit szólok? Hát nem tudom... de nekem is van egy bátyám valahol. - kezd ő is mesélni - Nagyon jól megvoltunk és mi is "minta testvérek" voltunk... mások szerint... aztán egy nap apám elhagyott minket, anya inni kezdett a bátyám meg drogozni... majdnem én is a szerek áldozata lettem, de megúsztam és sikerült elkeverednem onnan, azóta egyedül járom az utam... az a herceg aki ott volt... ő biztosan tökéletes, mert én tele vagyok hibákkal... jóképű, gazdag és mindent megtud adni, ami csak egy nősténynek kell... én meg... sosem leszek képes rá, csak a szívemet tudom adni... mást nem... - terelődik el kicsit a témától és még csak észre sem veszi, hogy szinte szerelmet vall Arisának.
|
A lány elkomorodik. - Asher a bátyám. - kezdi történetét - Nagyon szeretük egymást régen. Mindent együtt csináltunk. Kettőnk közt nagyon különleges a viszony. Régen azt mondták ránk, hogy minta testvérek vagyunk. De ahogy elkeztünk felnőni, keztünk eltávolodni egymástól. De mi csak egymásnak vagyunk. Nincs másunk egymáson kívül. Ezért ahogy én elkeztem a magam utamat járni Asher megijedt, és mindenképen azt akarja, hogy csak vele foglalkozam, és újra olyan legyen mint rég. De azok az idők már elmultak. - egy könycsepp szívárog a szeme sarkából öszinte sajnálatáról árulkodik. - A másik macska Luna. A leges legjobb barátnőm egész e világon. Ám csak nappal. És nem este. Nappal egészen más mint éjnek éjvadján. Éjjel mindig is a bátyám legjobb barátja. Gyanitom, hogy ők most nagyon közel állnak egymáshoz, ám de nem tekitink egymást testvérnek, ahhogy én lunát tekinetem. Ő aranyos és kedves... de most nem azt az arcát látod. Sajnos. - letörli könyeit, majd leplezve fájdalmát oda fordul Kazuhoz. - Mitszólsz mindehez?
|
- Jól vagy? - kérdi a lányt, majd enged ölelése, észre sem vette, hogy eddig szinte végig magához húzta Arisát. - Bocsi, ne haragudj - pirul el kicsit - Kik voltak ezek? - kérdez rá, hátha választ kap
|
Arisa eltünik a ködbe a láthatatlan alak után.
Asher érthetetlenűl nézzi. Majd mikor úgy ahogy felfogja mi is történt valojába. Elkomorul, és halkan, hogy csak Luna hallja kiszüri a fogaiközöt: Ezt még megbánod te kis korcs!
Luna oda lépdel Asherhez, és a válára teszi a kezét. -Látom nem túl szimpatikus neked a csóka!
-Hogy kedvelhetném! A húgom új kéjence! - mondja Asher.
Sziszen a penge, előhuza Luna a kardját. - Elintézhetem neked egy életre, vagy ketőre.
-Áh ebbe a szószba semmit sem látunk. Majd legközelebb!
|
- Azt hiszed csak neked vannak képességeid? - húzza száját széles vigyorra, majd eltűnik a kandúr szeme elől, megragadja Arisa karját (persze ezt más nem látja :D) és kicsit messzebb húzza, a ködben viszont amúgy is alig látszik valami, remélhetőleg nem veszik észre őket, Kazu láthatóvá válik ismét.
|
Asher nem mutat semmi agreszivitás, úgy véli az érzelmeket nem neki osztota a sors, így ő nem is foglalkozik vele. Még arra sem méltatja hogy kimutatsa öket. - Kandur nem tudod kivel kezdesz! Én vagyok élet és halál ura, ezt jobb ha tiszteletbe tartod!- Azzal kinyujtja hosszú kezeit, és Kazu homlokára teszi tenyerét, és nagy ütemmel elkezdi szívni életenergiáját.
-ASHER! Álítsd le magad! EZ TE NEM TEHETED! NINCS OKOD RÁ! el kezd szaladni a két fiú felé, de valaki elé ugrik.
- Helóka húgocskám! Ne avatkoz a nagy cicák dolgaiba! - nyom el Luna egy gúnyos vigyort.
-Luna! te is itt vagy. És pont sötétben. -hírtelen Arisa elkedvetenik, és félelem költözik a szívébe. Mivel figyelmetlen, ezért kisúgároza a többiekre is. - Elveszet minden!
Asher csak folytatja azt amit elkezdet. Nem törödik semmivel!
|
[486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
