Témaindító hozzászólás
|
2006.09.09. 20:35 - |

Egy fákkal szegélyezett út. Ha valaki erre jár, olyan mintha álmodna, amit elképzel, az lehet, hogy a következő pillanatban szembe jön vele. Itt senki se sérülhet meg, de vigyázni kell, nehogy halálra rémüljön. Az ösvénynek a be- és a kijárata szinte bárhol van, minden területről el lehet ide jutni és ha lelépsz az ösvényről, oda jutsz, ahova akarsz. Ez a közlekedés legkönnyebb módja.
|
[198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
- Mondtam, hogy ez a hely rossz! - Nayong szélsebesen rohan Kaze felé. Földöntúli erőt álmod magának, így egy rúgással félresöpör három vadállatot, majd kezét nyújtja a nősténynek. - Képzelj virágokat.
- Rám ezek nem hatnak. - motyogja Amai. - Egyszerűen nem tudom megjeleníteni, amit szeretnék. - döbbenten nézi a fiút.
 
|
Kaze az álmok ösvényén repked a szél erejével. Legyezői most is ki vannak nyitva. Teljesen elfelejtette hogy találkozott valaha is Darkal és arra se emlékszik hogy miként került ide. Érezte hogy valami nincs itt rendjén de nem tudta mi. Eszébe jut az a macskalény akihez szülei hozzá akarták adni. Róla sokszor voltak rémálmai. És néhány pillanat múlva hirtelen egy sötét alak jön vele szembe. Alig hisz a szemének: ez az a személy akire az előbb gondolt. Hirteln megáll és kezét a kandúr felé nyújtja-Ne merj közelebb jönni! Azt mondtam maradj ott! Akkor se vihetsz vissza! TŰNJ INNen!-És ekkor a kandúr egy vadállattá változik és nyálát csorgatva felé fut. Kaze egy nagy villámot idét is elpusztítja vele a szörnyet. De akkor megtízszereződik és mindegyik vadállat körülötte áll és rá támad. Ekkor Kaze egy nagy forgószelet kavar amitől ők meg se hatódtak. Ez volt rémálmaiban is: bármit csinál nem tudja őt legyőzni. Egy nagyot sikolt-SEGÍTSÉÉÉG!

|
- Milyen érdekes terület. - sétál erre Amai. Vidáman nézelődik, majd furcsállva néz Nayongra. - Nem ismerős ez a terület, nem emlékszem, hogy lett volna ilyen a jövőben.
- Én igen. Ez az én jövőmben is létezett. Az Álmok ösvényén taposunk. - néz végig az úton. - Itt vigyázni kell az álmokkal, mert akár teljesülhetnek is. Ha megálmodsz egy szörnyet, megjelenik. Ha teázni szeretnél a farkassal, még azt is lehet.
- Ez nagyon vicces. - kuncog. - Mit álmodjak neked?
- Inkább semmit. Rossz emlékek fűznek ehhez a területhez.
 
|
Akkor irány oda! - szólalt meg, és a következő pillanaban már látta is a folyót.

|
- De... ehetünk... ha gondolod... van itt valahol egy bűvös folyó, Kiraraval ott ismerkedtem meg! Nagyon szép hely és sok hal van!

|
-Te.. én éhes vagyok... nincs kedved enni? - nézett kérdőn a fiúra, miközben elgondolkodott... gyorsan megkedveltem ezt a srácot.. szimpinek tűnik... remélem nem akar rosszat..

|
- I...igen! - kiálltotta a lány után, majd utána szaladt és igyekezett tartani a tempót.

|
a hegyekből jöttem. Na gyere, induljunk. - azzal hátat forditott és futásnak eredt

|
- Persze... tudok... - mondja halkan - Merről jöttél egyébként? - kérdi, de nem akar tolakodó lenni

|
Gyere, nyugodtan... de remélem tudsz gyorsan futni... egyébként, én azért bemutatkozom, Tora Kowai vagyok.. és épp kifele tartok. mi lenne ha visszafele mennénk? mármint amerről én jöttem..

|
- Sajnos nem tudom hol vagyunk, én is csak most csöppentem ide... sajnálom az igazi nevem titok... és engem nem zavar a Zokni, a második legfontosabb személy adta nekem - mondja és mosolyog - Nem mehetnék veled? igérem nem leszek a terhedre...

(István a király 4EVER! :D) |
Na kössz a bemutatkozást.. meg a segitségek. Megtudnád mondani hol vagyok? Kedves... öö.. Zokni... najó eza Zoknizás nekem nem megy... amint válaszolsz, húzok is tovább, igérem..

|
- Őőő... vagyok aki vagyok, teszek amit teszek... - mondja a bemutatkozó szlogent - Hívhatsz úgy, ahogy szeretnél nem mondhatom meg a valódi nevem... Kirara például Zokninak hív... de ha gondolod te is hívhatsz úgy, nem zavar!

|
Á, semmi, jól vagyok. de ez az ág az előbb nem volt ott.. hitetlen... egyébként kössz. Te ki vagy? - kérdezte, majd megfogta az illető kezét, és felállt.

|
Kokoro felkapta fejét a zajra és óvatosan megközelítette a macskát - Nem esett bajod? - kérdezte, majd kezet nyújtott felé, hogy felsegítse

|
Eközben valaki a fákon ugrálva közlekedett. A gyors sebesség miatt nem lehetett hallani, csak látni hogy a lomboksuhannak. Az illető hirtelen nekiment egy faágnak, és fejét beverve hátrazuhant, egyenesen a földre.

|
- Mester ne! - kiállt és kezét Osoreru felé nyújtja, de mire észbe kap már itt van, ilyedten néz körbe, ezt a területet még sosem látta. - vajon hol vagyok? - méri fel a terepet, majd térdre rogy - Elűzött.... talán soha többé nem akar már látni? - néz maga elé

|

Egy fákkal szegélyezett út. Ha valaki erre jár, olyan mintha álmodna, amit elképzel, az lehet, hogy a következő pillanatban szembe jön vele. Itt senki se sérülhet meg, de vigyázni kell, nehogy halálra rémüljön. Az ösvénynek a be- és a kijárata szinte bárhol van, minden területről el lehet ide jutni és ha lelépsz az ösvényről, oda jutsz, ahova akarsz. Ez a közlekedés legkönnyebb módja.
|
[198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|