|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.06. 18:31 - |
Ez a hely a Varázslovakról híres. Minden szépet és jót mesélnek e helyről, amely igaz. De viszont valamikor nagyon kegyetlen lények jelenhetnek meg, amelyek akár ölni is képesek! Innen a lovak nem tudnak elvándorolni.
|
[892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
*Yume kijött a szobájából és bekopogott Sarasahoz, majd benyitott* - Bejöhetek Sarasa? *nézettt végig a lányon, a mosoly és a vigyor most nem jellemezte az arcát, kérdésére meg se várva a választ, bement és leült az ágyra*
|
*Sarasa nem haza ment hanem csak ki az erdő szélére és leszállt hatalmas nagymakcsa hátárólLeült a fűbe és csak nézte az eget,egy könnycsepp hagyta el szeme sarkát és csordogált végig az arcán.*-Miért cisnáltad ezt?Szügségem van rád még mindig...*Beszélt az ég felé mintha apjához szólt volna aztán maga elé meredt.Hosszú haját egy röpke szellő mozgatta meg aztán felállt és hazament Juki hátán.Ő is bement szobájába és lefeküdt ágyára,volt 1 párnája amin apja illata mindig is rajta volt.Emlékszik még tisztán arra napra amikor befogadta,milyen boldog volt.Most pedig a szöges ellentéte,teljesen összetört volt és üres.*
 
|
*Shikyo hírtelen leugrott Jukiról, a földre esett, belül nagy szomorúságot érzett, tudta hogy ezért most ő a felelős, mégsem értette, hogy hogyan változhatott emg mindez ilyen rövid idő alatt, leült és csak ézett maga elé. Chimei mellé állt és lehajtotta hozzá a fejét, hogy vígasztalja, a lány arcán könnyek csurogtak, teljesen össze volt zavarodva, Yume egyenesen haz ment és bezárkózott a szobájába, ezt most emésztenie kellett*
  
|
-De miatta áldozta fel magát és vesztettük el!*Nézett maga elé Sarasa dühösen.Juki elviselte Shikyot a hátán bár szivesen levetette volna,eléggé felborzolta az ő idegeit is a dolog nem csak a gazdáját és Yume-t.*~Ha se Natane sem pedig Szelecske nincs akkor apa még mindig él...akivel még rádaásul egy házban is élek...~*Fortyogott magában,fülei teljesen fejéhez simultak.*
|
- Hé megállj Sarasa! *patant fel Juki hátára Shikyo* - Félre érted.. Natane isak áldozat volt, nem miatta volt... emlékszel arra a napra amikor Szelecske... a másik ikrem oda került? Emlékszel mennyire kerültem őt? Azért tettem mert aki ezt... ezt előidézte az Forgószelecske volt... igaz az sem igazából az ő hibája, de Narane-é biztosan nem! *Chimei és Yume követték őket, bár Yume eléggé magába volt zárkózva*
|
*Sarasa fájdalmasan sóhajtott fel.*-Natane...ha ő nincs Nan még mindig él...*Mondta fájdalmas dühvel de még csak végig sem gondolta mit mond.Első haragból végülis mindig mond olyat az ember amit nem gondol végig.Elfordult Shikyotól és visszasétált Jukiékhoz,dühös volt.Nem akarta most látni Natanét főleg ezek után nem,hogy miatta nincs már többé az apja.Egy szónélkül felült a hatalmas macska hátára.Juki lassú léptekkel indult el.*
|
- A legnagyobb vesztesek igen ti vagytok... értem én, de ott van Natane is... azóta szinte nem is láttuk, nagyon magába fordult... kézeld neki milyen rossz lehetett... érte halt meg, s azóta is magányban él, jó lenne ha felkeresnétek szerintem... bár nem tudom... a ti döntésetek... amúgy ezek csak formalitások... amíg a szívedben van, megölel, befogad, cirógat... nem muszáj ezért a testet ölelned, a lelke benned él...
|
*Sarasa elengedte Jukit és Shikyoval ment,csöndesen halgatta.Néha,néha még szipogott egy keveset aztán nagy szemeket meresztett Shikyora.*-Értem én de nem érinthetem megé s nem is öllhetem meg!*Nézett maga elé szomorúan.Úgy érezte belül most teljesen kiüresedett.Juki a fiúra nézett tanácstalanul hogy ezek után mi lessz,kedvesen megbökte.*
|
- Gyere velem! *ragadta meg Shikyo Sarasa kezét és elindult vele egy kicsit távlabb, majd amikor senki sem hallotta őket megállt* - Megértem,h ogy dühös vagy, de senki sem akarta Nan halálát... viszont tudnod kéne annyira ismerned apád, hogy mindenkiért kész volt bármire, neki nem számított semmi más... még a saját élete sem. viszont valami megmaradt... ami Nantané volt... és az az emléke... amíg benned ő, Nan nem lesz halott! Megértetted?
|
*Sarasa kibújt Yume öleléséből és dühös szemekkel meredt Shikyora.*-És ettől érezzük jobban magunkat?Hogy feláldozta magát,hogy egy hős?Hogy valaki tovább él és ő meghalt?Hát én egyáltalán nem érzem jobban magam tőle!*KIabálta hisztérikusan Shikyonak,nagyon fájt neki hogy apja meghalt.*
=Jobb hogy így mondta mintha sosem tudta volna meg vagy ha lassan magyarázzátok el neki!*Morogta barátjának aztán Yumehoz és Sarasahoz sétált.*
*Sarasa átölelte Juki nyakát és ott sírt tovább,számára máris unalmasabb és színtelenebb lett a világ.*
|
= Így láttuk helyesnek... és... van itt még valaki akit z érint, nem akartuk őt veszélybe sodorni, nem akartuk hogy meggyűlöljétek érte... ezért nem szóltunk... de Yume... miért mondta el ilyen hírtelen... nem értem...
- Az apukátok igazi hős volt... ne sírj Sarasa... *simított végig a lány buksiján* - Ha most szólhatna ey szót, biztosan azt mondá, hogy nagyon szeret titeket és hogy ne sírjatok miatta...
- De mégis... mit érünk avvl, hogy hős? Haegyszer meghalt már nem tudjuk vissza hozni...
|
*Sarasa csöndesen halgatta hogy mi is történt valójában az apjukkal,ahogy elért az agyáig és megértette meglepetten meredt a semmibe.Pár másodperc múlva tört fel belőle a sírás.Egész testét rázta a sírás,úgy érezte hogy most teljesen összetört legbelül.Azt még megértette hogy elment és ott hagyta őket de ezt már nem tudta elviselni.Juki is meglepetten nézte gazdáját és báttyját aztán lenézett Chimeire.*=Te ezt tudtad igaz,miért nem mondtátok előbb meg?*Kérdezte morogva.*
|
- Sarasa figyelj... Nantan... az apukánk... *állt le egy kis időre és megölelte Sarasa-t* - ő... felment a mennybe... az angyalok közé Sarasa... ugye tudod hogy ez mit jelent? *kérdezte, de érezte h Sarasa már szinte azeejétől fogva sejtett amint szóba került Nan neve*
- De... *lépett melléjük Shikyo* - A jó érdekében tette... feáldozta magát, csakhogy Natane tovább élhessen... a testét nem találtuk meg valószínüleg felrobbant... Ukiyo nem tudta vissza hozni... *Chimei bólintott*
|
*Sarasa csendesen leszállt Juki hátáról és Yumehoz sétált.Juki odasétált Chimei és Shikyo mellé,füleit hegyezte hogy mi fog történni,Yume mit akar mondani de elég rossz érzése volt.Sarasa odavonszolta magát báttyja mellé és megállt.*~Éreztem hogy baj van...~*Mondta magában szomorúan és várta a rossz hírt.*
|
*Yume gyorsan megtörölte szemeit, hogy Sarasa ne lássa, de ő úgy gondolta, hogy Sarasanak tudnia kell az igazságról* - Sarasa.. kérlek gyere ide mellém... mondanom kell valamit, de... meg kell igérned, hogy nem roskadsz magadba ez miatt rendben?
*Shikyo aggódva nézte a jelenete, Chimeihez simult és megsimogatta*
|
-Kiváncsian várom,nem hinném hogy megjavul!*Válaszolta.Meglepődött a kérdésen és csak nemet intett a fejével.*-Nem sajnálom!Inkább örülök hogy végre nem kell attól félni hogy mikor töri ránk megint az ajtót!*Mosolyodott el.*
*Sarasa megállította Jukit és a hang irányába ment vele.Mikor odaért elmosolyodott,hisz ő még semmit sem tudott.*-Itt vagytok?AZt hittem haza mentetek!*Nézett Shikyora aztán bátyjára nézett és nem értette mi történt.*~Valami baj történt...~*Állapította meg magában,Yume nem szokott ilyen lenni megállapítása szerint.*
|
- Nem tudom... a testére vigyázok... hátha abban az üvegcsében megjavul... *motyogta* - Miért érdekel ez téged annyira? Netán sajnálod?
*Shikyo meghallotta Juki lépteinek hangos zaját és megállt, majd felkiálltott* - Sarasa...itt vagytok? *kiálltott, de ekkor Yume is előlépett, szemeiből néhány halvány könnysepp csillogott*
- Hallottam mindent... Shikyo
- Mi???? De... hogyan?
= A te hangodat halják Shikyo...
- A fenébe ezt el is felejtettem...
 |
*Akuma mosolyogva tette kezét fia fejére aztán felvette.*-Mi is szeretünk téged!*Mosolyogta aztán besétált vele a szobájába és lefektette.*-Doragonnal mi legyen?*Sétált vissza Hakuronhoz kiváncsian.Elég furán érintette hogy meghalt nemrégiben de maga sem tudja miért.*
*Sarasa mit sem tudva a hírről az apjával kapcsolatban "száguldozott" tigrise hátán az erdőbe.Juki megállt és beleszimatolt a lvegőbe,megérezte hogy Shikyoék a közelben vannak aztán tovább dobogott.*
|
- Igaz... nos tehát Chikara... Istn hozott a családban....
- Igen ezaz! *ugrándozott Inferno* - Majd a hugaim is játszhatnak vele jó? megengedem nekik!
- Szerintem inkább először nőljenek meg és majd utána! *mosolygott Hakuron*
- Oké... rendben! *bújt Akumához* - Sueretlek titeket... *aludt el ebben a testhelyzetben*
- Chimei... nem tartom helyes dolognak, hogy elhalgatjuk az igazat... ez... olyan rossz érzést kelt bennem
= De ha Sarasa és Yume megtudná... biztosan nagyon bánatosak lennének... ezért nem mondhatunk semmit...
- Igen tudom... de Nan meghalt... tudniuk kéne az igazat...
= Nem hiszenm, hogy neked kéne ez ügyben döntened
- Igazad van...
~ Mi....? nem... nem lehet.... apa halott?
 |
*Sarasa még egy fél óráig elvolt Infernoval aztán visszament Akumáék házához és letette a kisfiút.*-Noss akkor én megyek a többiek után!*Intett neki aztán Jukira nézett aki ismét elszaladt a többiek után.*
*Akuma integetett nekik aztán Hakuronra nézett és elmosolyodott.*-Szerintem tartsuk meg,Inferno biztos örülne neki!*Válaszolta a férjének utána sétálva.*-És ha megnő még ránk is vigyázhat veled együtt!*Gondolkodott hangosan.*
|
[892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
