Témaindító hozzászólás
|
2006.09.05. 21:14 - |
Gyönyörű a tó és a levegő enyhén meleg, de főképpen akkor a legszebb, mikor telihold van és a vízen csillámlik a tükörképe. De ezen a területen mindig éjszaka van! A Hold hatása itt mindig érvényesül, hisz ha nem is látszik, újholdként jelen van.
|
[199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Én vagyok az. Illetve... Ő Seneka... - s ezzel visszaalakul. - Képességem van rá, hogy felvegyek bizonyos alakokat. Őt Senekának hívom, arról a lányról neveztem el, akiről beszéltem. - mondja csendesen. - A fületek... a nézésetek... a lelketek... s vele is elbánt egy szemét... Ő volt az első, aki megmozgatott bennem valamit és leszálltam a földre. - motyogja. - Segítettem neki. Úgy, ahogy neked akar... akarok. - mondja határozottan a végét a szónak, hogy nem csak akart, még most is akar.
 
|
-Kheera elámul.-Hogy...hogyan lehetséges ez??-Mézi a lányt..vagyis a fiút.-Sakae hova tűntél?-Nézi a lányt méregetve.Nem érti mi a hasonlóság.-És mi a hasonlóság?-Kérdi bátrabban,de még mindig nincs valami jó kedve.

|
Nem hagyja magát lerázni. Valami azt súgja belül a kandúrnak, nem szabad hagynia elszaladni Kheerát és segítenie is kell neki. Utána rohan, majd elkapja karját, s hátulról átöleli. - Ne menekülj el. Valamit mondanom kell még. - mondja csendesen. - Csak nézz meg, jól, pár perc múlva... Hasonlítotok. - maga felé fordítja a lányt, majd hátrálni kezd. - Én... Ő... - makogja, majd átalakul Senekává.
 
|
-Hirtelen mintha a világ forogna egyet,minden más lesz Kheera számára,és sötétségbe borul előtte minden,majd feleszmél.-Sajnálom,én..azthiszem most megyek...-Mondja,azzal utoljára,őszintén bele néz a kandúr szemeibe,és hátra fordul,majd a könnyek lassan kezdenek szemébe szökni,és potyogni a földre.Először sietni kezd,majd furni,végül rohan és rohan a semmibe.

|
- Nem ez a bibi. Tudom, hogy aranyos vagyok. - próbálja rávezetni a lányt a dolgokra. - Tudom, mi a szeretet. Én... nem érdekes. A lényeg, hogy tudom, hogy képtelen vagyok megadni neked, amire vágysz. - mondja a megkezdett mondat helyett. - Nem, nem lesz több. Én tudom. - motyogja a barlangban még. - Én... - kezd bele újból, de Kheera elragadja és ide hozza. - Szép hely. De te nem értesz meg engem. Kheera. - mindkét vállát megfogja, szembe állítja magával és komolyan néz a nőstény szemébe. - Én szeretek valakit. Régóta. S nem tudom kiverni a fejemből, a szívemből... hiába akarom... hiába nincs mellettem... hiába nem is él már... hiába akarom megbosszulni... hiába jön sokezer lány... nekem csak ő kell. - vallja meg mindezt komoran.

|
/18-as karika! Csak a saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk érted semmit!/
- Nem kell semmit sem vissza venned, csak én nem vagyok veled tisztességes! - mosolyodik el - Köszi... - mondja és elpirul és újra egy kicsit felnyög

|
18-as karika!Csak a saját felelősségedre olvasd el!
Melyik része nem tisztességes?Visszvegyek valamit?*mosolyog.*Gyönyörű teremtmény vagy.*majd megcsókolja és megy egyre lejjebb közben kezével simogatja a lány belső combját.*

|
/18-as karika! Csak a saját felelőségeddel olvasd el! Mi nem válalunk érted semmit!/
Vomica halkan felnyög egyet - Várj! Ez így nem tusztességes! :p - mondja a lány viccesen és ami alul van mindent levesz

|
18-as karika!Csak a saját felelősségedre olvasd el!
Nah jó,hogy egálba legyünk leveszem a nadrágom.Nem tartom fernek,hogy egy szál alsóban itt fekszel én pedig hosszúnadrágban vagyok melletted.*magyarázza a kandúr és leveszi a maradék ruháit és meztelenül visszafekszik Vomica mellé,majd simogatni kezdi a lány belső combját.*

|
- Menyjünk - válaszol egy kicsit félve de viszont tudja ,hogy Serpent a közelében van és a félelme nagyából elpárolog majd Vomica odahajol Serpenthez és megcsókolja

|
*Serpent a lány érintésére kicsit dorombolós hangot ad és nagyon élvezi.Farka ide-oda jár.*Nos menjünk tovább?

|
- Rendben - válaszol, Vomica is megcsókolja végig simítja a fiút és egyszer kétszer felszuszan

|
Jah szólj,ha valamit nem szeretnél.Rögtön abbahagyom ha szólsz.*szólal meg Serpent,majd kezével végigsimít Vomica vonalain és közben ismét megcsókolja.*

|
- Igaz :) - válaszol s mikor Serpent elkezdi csókolgatni libabőrös lesz de viszont egy kis melegséget érez és újra elpirul

|
Ne legyünk nagyratörőek!Kezdjük a cipővel.A pólóm már úgysincs rajtam.*nevet Serpent,majd lerúgja cipőit,majd megcsókolja Vomicát és halad lejjebb.Pár csókkal később már a hasánál jár.*

|
- Örülök, hogy ezt mondod. De nem muszáj semmit sem leveni! - vigyorodik el - Mit szeretnél? - kérdezi

|
Nekem tökéletes.Nem kell zavarban lenned.Gyönyörű vagy és ne aggódj nem jár erre senki,ha mégis amit kétlek akkor féltékeny lesz,hogy ilyen gyönyörű párom van.De ha szeretnéd akkor én is levetek magamról valamit,de akkor mond meg,hogy mit!

|
- Ha neked jó akor nekem is :) Bár kicsit zavarban vagyok... - mondja mosolyogva s elpirulva és megcsókolja - Szeretlek... - suttogja a lány

|
*Serpent élvezi Vomica érintését,majd megcsókolja a lányt.*Nem baj,majd megtalálod.*bíztatja a lányt,majd mikor látja,hogy lejjebb húzza a ruháját mosolyogva nézi.*Gyönyörű vagy!Várj,majd segítek.*és leveszi a lány felsőjét.*Így nem jobb,mert nekem igen.

|
Vomica Serpent hátát kezdi cirógatni s fentebb megy és vállát megcsókolja majd teljesen visszamegy az eredeti helyére - Nem találom azt a pontot! -mondja kicsit csalódottan és mosolyogva s a lány azon kezd töprengeni vajon levegye-e a felsőjét vagy ne. De végül úgydönt ,hogy kicsit lentebb tolja de a felsőböl már alig - alig maradt valami.

|
[199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|