Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:38 - |

Ilyet talán még senki nem látott. Ez a tenger háborog és hullámzik ugyan, mégis olyan hatást kelt, akár egy vízágy. Menni lehet a felszínén, de vigyázni kell az égből előtörő madárrajokkal, mert előszeretettel riogatják az ide tévedőket.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
Oh.*néz maga elé kicsit szomorúan a kandúr.*~Mindig ez a gond.Itt bukuk meg.~A legkomolyabb kapcsolatom 2 hónapos volt.*vallja be Sidnynek,majd várja a reakcióját.*

|
- Volt már komolyabb kapcsolatod? - *kérdezi érdeklődve * -Nekem nem volt... Úgy ,hogy bocs ha vétek!

|
Akkor annak veszem.Minden kérdésre válaszolok.Mi lenne az?Hadd halljam.*válaszol kedvesen és magabiztosan.*

|
-Jól van elnézést.-szeppen meg kicsit,majd elmosolyodik.-Vigyázz mert még leharapom a nyelved.-csattinta össze fagaot vészesen közel Takumi nyelvéhez.-És hova kérsz puszit.-húzza vissza karmait.-De,mostmár biztosra veszem.-né rá kedvesen,majd egy emlék jutt eszébe és kicsit elkomorodik.
|
- Veheted annak is - * msolyog a fiúra nézve * Feltehetné egy kereszt kérdést?

|
Én csak az igazat mondom!Ami a szívemen az a számon.*bókol tovább,majd mikor puszit kap elmosolyodik.*Ezt vegyem igennek?

|
- Hééj. - morran picit a lány felé. - Mi bajod Kororoval? Kicsit fura, kicsit penge nyelvű ő is, kicsit nagyon is határozott véleménye van mindenről, melyet meg is oszt azonnal, amint megfogalmazódik benne, de ettől még nagyon jó barát és macska. - nézi a lányt, amit öltözik, majd felveszi mellényét és megköti derékövét. - Nem köszönöm, ilyen gyógyításra azt hiszem, nem szorulok rá. - ölt nevetve nyelvet újból. - Egy puszit még elfogadtam volna, de a karmaid tartogasd másnak. - kacsint viccelődve. - Igen, akarok. De szerintem ez már jelen van. Vagy nem így látod? - a kandúrra pillant. - Mi járatban mellesleg? - mosolyog Kororora.
Hiwatari hosszú távollét után kerül elő a part egy eldugottabb helyéről. Kicsit sokat változott, tekintete kissé hideg, s kutató, mozgása már nem olyan cserfes kisfiús, mint volt. Elégedettnek tűnik. A tengerre megy, majd hanyagul elfekszik a hullámokon.
 
|
- Köszönöm - *mondja mosolyogva * - Minden lehetséges - *válaszol a kérdésre s meglepő módon puszit nyom a kandúr arcára *

|
Szerintem is,bár a nyomodba sem ér.*bókol a nősténynek.*Sidny lenne egy kérdésem.Van esély,hogy komoly kapcsolat alakuljon ki köztünk?*reménykedve várja a választ*

|
- Elég barátságos helynek látszik! És nagyon szép is! - * mondja D'Jokra nézve Sidny és ugyanúgy karolja a kandúrt *

|
-Remek,látom megtudod válagatni a barátaidat.-mérgelődik és fel kapja a nadrágját.-Jaj,te szegény.-néz rá babusgató arcal.-Meg gyógyithatom.-nőveszti meg ismét körmeit.-És velem?Akarsz barátkozni?-kérdi gyerekesen.
|
A lány elé áll. - Öltözz gyorsan, mert még más is megkíván. - pillant háta mögé vigyorogva. - Ne aggódj, ismerem őt. - suttogja a lánynak. - Szia, pár perc és álljuk a cenzúrát, de most még kiradiroznának minket, így maradj ott, ahol vagy. - szól oda Kororonak. Ugyan neki már csak a fölsője hiányzik, attól még poénkodni szeret. - Egyébként fáj a vállam. Méghozzá mindkettő. - próbál szenvedő képet vágni, hátha a nőstény megsajnálja, de nem nagyon jön össze, az ördögi vigyor erőteljesebben hat rá. - Volt. Bár talán csak egy. - gondolkodik, hogy volt-e olyan nőstény, akivel csak barátkozott.

|
Kyo elmosolyogja magát.-Vigyázzni fogok.-mondja kedvesen.-Háát az nevetséges volt hogy nemtudtad felküzködni magadra a nadrágot.-kuncogja el magát és Takumi elé áll és kedvesen elmosolyog.-Volt olyan lány akivel csak barátkoztál?-kérdi majd mikor oda köszönnek nekik közelebb húzódik Takumihoz,mert még ninc srajta nadrág.-Ki az az degenerált?-mérgelődik.
|
*A fákon villámgyorsan szökkelve haladt át az erdön.Nagyon elgondolkozott az élet értelmén és hogy neki az élet épp miért ezt a képességet adta.Gondolkozott Takumin is és hogy éppen milyen csajt füz ebben a pillanatban.Nemsokára hallot valami neszt a közelbQl és úgy döntött hogy nem lehet belQle baj ha megsasolja.Egy merev kanyart véve az egyik ágon suhant tovább mígnem megpillantott két alakot.Az egyik személyében megpillantotta Takumit.De a másik cicamicusra nem ismert rá.*~Na ez már megint ki futott be a hálójába?~*Lassan és hangtalanul ereszkedett le az egyik fa tövében de csak egy köszönésfélét nyögött oda a többieknek hogy észrevegyék.*
|
- Nem, semmi rossz. - feleli csendesen. - Az már más tészta, hogy én nem szerelemből adtam oda azt, amit nőstényeknél kincsként kezelek. - kibukik belőle a mondat. Belül picit bánja, visszaszívni ám már nem tudja. Inkább áttér egy másik témára, mivel ábrázatán is láthatóvá válik egy pillanatra, kellemetlen téma számra az ő első élménye. Vagy legalábbis szeretné elkerülni a benső információk megosztását. - Légy is segítő. Hasznos tulajdonság. Viszont arra vigyázz, hogy vissza ne éljenek vele. - figyelmezteti már szelíd mosollyal Kyot. - Rajtam? Nevetséges volnék? - háta mögött nézi a nőstényt, már amennyire fejét tudja felé fordítani. - Egy jel. A halhatatlanság jele. Egy boszorkától kaptam jópár évvel ezelőtt, amiért csak be tudtam őt is fűzni, bármennyire ellenállt. - kuncogni kezd, ahogy visszaemlékszik az eseményre. - Elég szép asszony volt. Fiatalos, lendületes, rejtélyes és tartozkodó. Meg akartak lincselni a faluban, s felajánlott egy alkut, miszerint ha befűzöm, megment és vele együtt megkapom a jelet. S naná, hogy sikerült, hisz nem csak ő kellett, de az életem is. - kacsint cseppnyi kihívó jelleggel. - Jelképezi az erőt, a szellemet és a harcot jelképezi.

|
Kyo bologat.-És tán abban van valami rossz?-kérdi,majd elmosolyodik.-rendben,csak tudod én olyan segítő tipus vagyok,hogy min?Hát rajtad.-kuncogja elmagát.-Egyébként mi ez a hátadon?-kérdi és ovatosan hozzá ér és végíg húz ujjaival a háton,és közelebb lép hozzá.
|
- Szerintem a csajok kilencvenkilenc százaléka a szerelmével képzeli el az elsőt és úgy is teszi meg. - mondja kijelentően. Kicsit bénázik még, aztán csak magára küzdi a gatyáját. - Köszi, kedves tőled, de már nem szeretném, ha öltöztetnének. - cserfesen hátra néz Kyora, s nyelvet ölt neki. - Min kuncogtál? - felveszi karvédőit is.

|
-Én,mindig is úgy terveztem az elsőt,hogy azzal töltsem akit ismerek és szeretek.-és ő is elkezd öltözködni,majd mikor látja Takumi hátán az ábrát tanulmányozni kezdi majd elkuncogja magát a kandúr ügyetlenkedésén.-Ha...gondolod,...segíthetek.-ajálja fel óvatosan.
|
- Nem... legalábbis reménykedtem benne, hogy nem. - lassan a holmiaikért nyúl, majd szétosztja őket. - De amint a jelet látod, volt olyan nőstény, amelyik megtette. - félig hátat fordít a lánynak öltözés közben, így a tigris is látszódhat számára a hátán. - Nem lesz gond. Még sosem volt. - szenved kicsit a nadrágjával, mivel jobb karja még fáj egy kicsit és Kyo fogazata is tekintélyes nyomot hagyott bal vállán. No meg nem akarja elsietni a dolgot, nem kell kapkodni.

|
Kyo a kabdúr arcát fürkészi és nemtudj amire vélje ezt a ahirtelen hangulat váltás,amdj elmosolyodik és megcsoválja a fejét.-Nem,szerinted oda adtam volna magam olyannaka akit nem is ismerek?-kérdi és Takumira néz.-Akor jó,remélem jó ápolonéni volta.-mondja kedvesen és megcsókolja a vállát.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|