|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
- Atsui! - lepődik meg, igazából nem számított rá, hogy szerelme követi, s mikor az megcsókolja, ő is vágyakozva és éhesen kap a fiú szájára. majd lihegve néz a kandúr szemeibe
|
-Öngyilkosság? Meg se fordult a fejemben. Nem lettem volna rá képes. -motyogja a fiúnak. Azzal a többieket kezdi nézni. Atsui tétovázik, de mikor elkapja Yowaiko pillantását és benne az üzenetet, "Rád vár.", elindul felé. Bemászik a kis lyukba, az kellően takarja őket, így minden gátlás nélkül a falnak döntheti szerelmét és követelőzően megcsókolhatja.
 
|
- Igen! Látom az ilyesmit... választhattad volna az öngyilkosságot is, de te nem menekültél a halálba- mondja és most legszívesebben kicsit megölelné a lányt, de tartóztatja amgát, majd mikor Atsui elé áll, nem tud mit tenni, érzelemi erősebbek, így inkább sarkon fordul és a kis üregbe megy, ahol először aludtak együtt, leül és térdeit átkarolja kezével, próbálja kordába tartani érzeémeit
|
-Rendben. -mosolyog Siamra. -Csak ahogy így mögé ugrottál, azt hittem, ismeritek már korábbról egymást. -magyarázza.
-Még jobban? Akkor kicsit megnyugodtam. -mondja szelíden Nantannak. -Erős? Miből látod ezt? -oldalra dönti a fejét. Atsui pedig Nan elé lép, de nem tud mit lépni.
|
- Igen! Lehet, hogy még jobban paráznék... - vörösödik el picit - De rajtad azért látszik, hogy erős lány vagy! - mosolyog rá megint huncutul, majd meglátja a feléjük közelítő Atsuit, nyel egyet, majd várja, hogy mit lép szerelme
|
Siam Hakua nézd.-nem csak találkoztunk!-Mondta elpirulva.
|
-Szia. Atsui vagyok. -köszön Aminak. Most már nyugodtabb kicsit, hogy Yowaiko megnyugodott. Szeretné köszönteni kedvesét, de tudja, hogy nem lehet.
-Ha...? Ha te lennél ilyen helyzetben, te is így viselkednél? -kérdez rá reménykedve. Nem akar őrültnek, bolondnak, rettegő paranoiásnak tűnni, de amint a közelébe kerül egy kandúr, kivetkőzik nyugodtságából és eluralkodik rajta a pánik. Atsui végül megunja a töprengést, feláll és Nantan felé megy. Valamilyen módon érinteni szeretné a fiút, megőrül úgy érzi, ha nem teheti meg.
|
- Nantan csak figyeli a lányt, tudja miért fél, de most ő is elgondolkodik milyen lenne, ha ez vele történt volna meg. - Megértelek Yowaiko, ha ... mindegy nem lényeges... csak... - áll fel és a többiekhez fordul - Sziasztok!
|
 Ami mivel nem kapott választ köszönésére közelebb megy és ismét köszön.-Sziasztok Ami vagyok! |
-Nem, legalábbis nem úgy barátnő, hogy a párom. -feleli kis zavarral Atsui. -Harap? -kérdezi Hakut, mielőtt megsimogatná Benot. -Meg szabad simogatni?
-Nekem nincs barátom! -suttogja Yowaiko. Szégyenlli magát, amiért így ráijesztett a többiekre, de nem volt szándékos. -Bocsánat. -sírva fakad, mire Atsui önkéntelenül is megindul feléje. -Maradj ott! -utasítja rendre a kandúrt, az pedig megáll és felsóhajt.
-Rendben. -leül a homokba. -Ti ismeritek egymást? -kérdezi Siamot és Hakut.
|
Siam kedvesen elmosolyodik majd megijed a robbanásokra és bebújik Haku mögé onnan néz ki bal kezét a fiú vállára téve.
|
-Jó..rendben Yowaiko.-Ő a barátnőd?-Mutat Yowaikora,majd Atsuira néz.-Beno odasétál Atsui-hoz.
|
-Nem... Beno nem félelmetes... annyira. -szipogja reszketve. Félig a vízben toporog. -Maradhatsz... csak ne gyere közel... -megdörgöli szemét.
-Szép lány, igaz? -fordul Haku felé Atsui. Yowaikonak leesik az álla, bár ezt annyira nem látszik rajta.
-Ez nem vicces! -felkiált, azzal megemel egy hatalmas sziklát és Atsui fölé tartja. A macska elsápad, kinyílik szája a döbbenettől. ~Mire akarsz ezzel kilyukadni?~ kérdezi a fiút gondolataiban. Megkapja a választ, s a sziklát eredeti helyére teszi vissza, majd összekuporodik a földön és a homokot kezdi söpörgetni ujjával.
|
-Dyani megjelenik,majd megpróbál bújkálni,de beleesik a vízbe,ami nagy csobbanást hallat.-Oppssyy...-Csúszik ki a száján,majd bocsánatkérő pillantást vet Sarafina felé.-Fina..ne haragudj..-Mondja a macskának.-Semmi baj.-Szólt az állat,aki száraz maradt a parton.Dya felkapja a fejét,majd az ismeretlen arcokra bámul,és közelebb sétál hozzájuk.-Szi...sziasztok!-Köszön a félénk és zárkózott lány több méterről.-A..aa..a nevem..Dyani..-Szól félénk hangján.-S..nek..t..tek??-Kérdi óvatosan.
|
-okok-ok!-Mondja nyugodtan Haku.-Yowaiko..figyelj.-Kezdi óvatosan.-Itt és most ígérem neked hogy nem megyek közel hozzád ha nem szeretnéd..és nem foglak se bántani..se piszkálni.De ha nem akarsz látni..akkor inkább elmegyünk Benoval.Vagy tőle félsz?-Kérdezte a lehető legkedvesebb és legszelídebb hangján,és megtartotta a 3méter vagy több távolságot a lánytól.
|
Yowaiko akkorát sikít, amekkora csak kijön a száján. Hirtelen sok macska veszi körül, s hiába a többség lány, mégis közel ment hozzá egy kandúr. Felrobbant jópár követ, két halat a vízben, majd felugrik és sírós szemmel hátrálni kezd. -Menj innen! Hagyj békén! -kiabálja kétségbe esve.
-Yowaiko! -Atsui apáskodóan ugrik felé. -Kérlek titeket, ne menjeket közel hozzá. -megfogja Haku karját. -Szia Siam, Atsui vagyok. -visszafordul egy pillanatra a lányhoz. -Nem szeretnék felrobbani, kérlek, ne közelítsétek meg. Ha jön, jön, de ti ne menjetek. -kérleli a többieket. Nagyon félti Nant, aki még mindig a lány közelében van. Aggódva pillant a két macskára. -Nincs baj, Yowaiko. -igyekszik nyugtatni, de ő kitartja karjait, idegesen csapkodja farkát, fülei a félelemtől hátra szegeződtek.
|
-Látom nagyon elnyerte a tetszésedet az én kis csibészem!-Fordul Yowaiko-hoz Haku,majd nevet.-Egyébként szép neved van.-Bókol a lánynak,bár csak egy megjegyzés volt.
|
| -Sziasztok az én nevem Ami!-Szólal meg. |
Siam követi Haku-t-Szia Atsui!Én iam Arn vagyok!-Mondta kedvesen integetve.
|
-Haku látja Yowaikon hogy nagyon fél.Közelebb megy hozzá,majd rámosolyog.-NE félj..nem bántlak,és nem rabollak el..enm vagyok zsákos bácsi.-Mondja kedvesen,a húga is ilyen félős volt.-A nevem HAku.-Mondja,majd kedvesen és barátságosan mosolyog egyet,miközben a lányhoz és Nantanhoz sétál Beno,s a lányhoz dörgölőzik.-Beno..jaj Beno..te csibész.-Nevet a fiú.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ami mivel nem kapott választ köszönésére közelebb megy és ismét köszön.-Sziasztok Ami vagyok!
