|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.09. 21:53 - |
Ez egy különleges hely. Képes a sziget teleportálni. Egyik pillanatban még a Bűvös folyónál van, a másikban pedig már a Tengeren lévő szigetnél. Itt mindig sötét van és senki nem fedezte még fel teljesen. A Mystikus szigeten található még egy sárga fényoszlop. Aki oda belép, elteleportálja, de mindig máshova. Ha nem akarnak elszakadni egymástól a csapatok, akkor ajánlatos egyszerre belépni. A folyókból nem ajánlatos inni, mert higany van benne. Elég sívár a terület, de sok démon megbújik a sziklák között.
|
[291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
-Igazad van.Halálra unnám magam,ha csak egyedül lennék.Meg szeretek versenyezni is.Én se hittem volna,hogy belefognak egy kölyökbe.Még örülhetünk,hogy nem 8as ikreket hoztak össze.Úgy vigyázunk rá,hogy nem vesszük le egy pillanatra se a szemünket róluk.Figyelj arra a kis hüllőre is.Még a szeme se áll jól.*súgja oda Silvernek miközben meredten bámulja Nexust.*
*Leül a sarokba és várja,hogy szülei visszatérjenek.Mára már elég galibát okozott és nem akar többet.Dahaka az ölében aludt és kis idő múltán a fiút is elnyomta az álom.*
*Kicsit liheg mikor utoléri párját,majd viszonzásul ő is átöleli.*Én sem akarom,hogy gonosz legyen.Egyenlőre még kicsit zavaros minden.Össze vannak kuszálódva a dolgok,de idővel találunk megoldást.Mit szólnál,ha kicsit sétálnánk?Silverék tartják a frontot.Úgyis rég voltunk kettesben,hisz minden percünket lekötötte Nexus. |
- Persze koma! Még jó, hogy te vagy meg hogy én is vagyok... mert így egyikünk sincs egyedül a dorbézoló párocska melett... na meg most ez a kölyök is... sose hittem volna, hogy nekik kölykük lesz... *motyogja Morknak, hogy a kölyök és a kis lény meg ne hallja* - Na de... hogy fogunk vigyázni rájuk? mégse vagyunk dadusok.... *teszi még hozzá*
*Kisara mrghallja párja hangját, s bevárja őt, amikor utoléri átöleli és magához szorítja* - Nem akarom, hogy a fiam is megízlelje a gonoszság ízét... ez így nem lesz jó... mit rontottunk el Ahito? Egyetlen szerelmem mi a megoldás? *a többi kérdés már csak magában halmozódott fel* |
*Mikor Silver megrázta a fejét,Mork széttárta szárnyait,hogy egyensúlyozni tudja magát.*-De mit ér az ész egy ilyen remek barát nélkül,mint Te sárkány koma.*mosolyog a varjú,majd ő is szemügyre veszi a sárkányt.*-Te hasonlítasz egy kígyóra,de nem vagy az,mert van lábad.*elemezte az apró teremtményt,majd felkapta a fejét és a távozó Kisara után pillantott,de mikor már nem látta gazdájára emelte tekintetét.*-Ne aggódj,mi vigyázunk a fiadra,Te menj csak utána.*tanácsolta*
*Mikor meghallja párja kétségbeesett hangját ellöki magát a faltól és tekintetét körbefuttatja az összegyűlteken.Már eléggé lehiggadt és igyekszik józan ésszel gondolkozni.*Minden rendbe fog...*kezdett bele mondandójába,mikor szerelme elrohant.Tanácstalanul nézett Morkra,de mikor kijelentette,hogy vigyáznak Nexus-ra párja után rohant.*KISARA!Várj! |
*Silver megrázza fejét, ami lehet hogy egy kis kellemetlenséget okoz Morknak* - Azt hiszem ennyi... bár én nem ngyon értek hozzá... te vagy az ész Mork koma...*néz végig a kölykön, majd a sárkányon* - Te milyen sárkány vagy he? nem olyan mint én... az biztos! *érdeklődik*
- Deát nem élhet egy ilyen kesztyűben! *Kisara egy kicsit elkeseredik* - De azt mondjátok kiválasztott? Mégis kit választ ki egy gonosz kesztyű...? *néz mélyen a fia szemeibe, a nőstény szemeiben elkeseredettség szikrázódik, majd fogja magát s kirohan a helységből, nem tudja meddig megy, de nem akar vissza fordulni, neki is látnia kell azt a helyet, ha a kesztyű gonosz valószínűleg gonoszt farag a kölyökből. hiszen tapasztalta már ezt* |
*Leszáll Silver fejére,majd belekezd.*-A helyzet a következő.A fiatok valami régi barlangban találta a kesztyűt.Ha a feltételezésem helyes akkor valami szertartások és miegyéb dolgokat csinálhattak ott.Nos, nem sok felirat maradt fenn így tudásunk igen csekély.Ezt a kesztyűt sárkányokból hozták létre az akkori szekta vezetői.Csak a kiválasztott viselheti és ha a tárgy megtalálta méltó gazdáját ahhoz ragaszkodik.A készítők úgy vélik,hogy elpusztíthatatlan.Képességeit homály fedi,de idővel megmutatkozik.Valamit kihagytam?*néz le a sárkányra.*
Ez nem túl jó hír.*tekint a fia karján lévő fegyverre,majd párjára,hogy mit szól hozzá.*Most aztán nagy bajban vagy.Van fogalmad róla mit tettél?Lehet,hogy soha többet nem tudod levenni magadról ezt az izét.És ha rád is veszélyes?*szidja le fiát,majd fejét nekitámasztja a barlang falának.Tanácstalanságában rácsapott a falra.*
*Az eddig vidám Nexus maga elé meredt szomorúan,majd a kezét ékesítő tárgyra.*Sajnálom apu.Nem akartam bajt okozni.Ott sétáltam a sárkányok birodalmában,majd egyszercsak egy különös hangot hallottam.Követtem,majd megtaláltam és felvettem.Az a hang mondta.*
-Ne okold a kölyköt.Igazat mond.Én is hallottam erről a dologról.Azt mondják lelke van.Elvégre sárkányokból készült.De ennél többet én se tudok.*kelt Nexus védelmére Dahaka.* |
*Kisara is méregeti a kis lényt, de nem jut düllőre vele kapcsolatban, amikor megjöttek a szárnyasok ő is rájuk figyel* - És végülis mit találtatok?*érdeklődik s minden figyelmével rájuk koncentrál, de azért fiának is válaszol* - Tegnap apád halászott, úgyhogy halat, és maradt egy kis gyümölcs is... *figyel tovább Morkra*
|
Nekem is hihetetlen és fura érzés,elhiheted.*mosolyog Ahito,majd megsimogatja fia fejét.*És hogy is hívják ezt a kis jószágot?*veszi ismét szemügyre,majd felkapja a fejét mikor beröppennek a barlangba kis kedvenceik.*
-Megtaláltuk a helyét.*jelenti be Mork,majd várja,hogy folytatásra utasítsák.*
Igen,tudom és hidd el vigyázok rá.A neve?Ő Dahaka.*húzza ki büszkén magát,majd mikor reggeliről esik szó megkönnyebbül.*Már nagyon éhes vagyok.Mit eszünk? |
- Hát sose hittem volna hogy nekem egyszer kölyköm lesz... *suttogta a fiú fülébe, majd puszit nyom a kandúr arcára, végül amikr fia átöleli, ő karjaiba veszi a kölyköt* - Egy kisállat tartása nagy felelősség, remélem tudod... és... még egy ilyen és tényleg nem lesz reggeli! *utalt arra hogy nem marad éhesen a kölyök*
|
Az régen volt azóta elválaszthatatlan barátok.*mosolyog Ahito visszagondolva a régi időkre,majd mikor párja ismét az újdonsült sárkányról beszélt fiára pillantott.*Rendben.*egyezett bele,majd folytatta.*Megtarthatod ezt a kis lényt,de neked kell róla gondoskodnod.Hogy mi legyen a kesztyűvel?Szerintem várjuk meg Silveréket,hogy mire jutnak.Akkor talán okosabbak leszünk.
*Mikor szülei elvonultak,hogy kidolgozzák a tervet Nexus a karjában lévő Dahakát figyelte szótlanul,majd mikor bevonták ismét a beszélgetésbe még mentségül hozzátette.*Nektek is van állatotok.*de ahogy meghallotta,hogy megtarthatja fülei az égbe meredtek és fülig érő szájjal rohant oda szüleihez,majd átölelte őket.*Vigyázok rá,ígérem. |
- Indulás! *indul meg Mork után az ezüstös sárkány, s pár pillanat múlva mindketten eltűntek a levegőben*
- Hmm nem gy volt még régen, hogy utálják egymást? *viyorgott, hiszen az elején nem nagyon akarta elfogadni egymást a mostanra már két barát* - Amúgy nem is tudom... jó ötlet ez? *suttogta halkan, majd fiára nézett, végül párjára* - Rendben, próbáljuk meg... engedjük meg neki ezt a kis lényt... talán ha a barátja lesz ő is megváltozik... biztos jó fiú lesz... legalábbis nagyon remélem, de a kesztyűvel most mi legyen? |
-Persze,hogy jöhetsz velem pikkelyes barátom.Igyekszünk mindent kideríteni erről az izéről.*bíztatja a szülőket,majd kiröppen a barlangből.*Gyere Silver,itt hamarosan vér fog folyni.
Ne bántsátok.Ő Dahaka.A sárkányok birodalmában találtam rá.Ugye milyen aranyos?Megtarthatom?Azért nem szóltam róla,mert tudtam,hogy dühösek lesztek rám,amiért kiléptem a barlangból.Ha rögtön szóltam volna róla akkor már rég nem lenne itt,mert kihajítottátok volna.*próbálja menteni a menthetőt*
*Odalép a fiúhoz,majd ő is szemügyre veszi a kis lényt.*Hát nem is tudom.Elég érdekesen néz ki.*emeli fel a kis sárkányt,hogy jobban megnézhesse magának.*Mit vártál fiam?Rossz vagy,ráadásul nem hallgatsz ránk.Mit csináljunk veled?*majd beugrik neki egy ötlet.Visszaadja a kis hüllőt fiának,majd ellép tőle.*Lenne egy percet drágám.*megvárja míg párja odalép,majd a fülébe súgja ötletét.*Mit szólnál,ha Silver és Mork vigyázna rá,mikor mi nem látjuk?Olyanok lesznek,mint Nexus árnyékai... |
- Hellooooo! *jelenik meg Silver is* - Mork mehetek veled? *érdeklődik, majd amikor a fiú a sárkányokról beszél elkomorodik* - Én sosem fogok olyan nagy lenni... mennyi idő mire egy sárkány emgnől egyáltalán? *tűnődik el s várja a választ Morktól hogy mehet e vele*
- Élősködő? *jobban szemügyre veszi a kölyköt, s észre is veszi a kis lényt* - Azt hiszem ő kisebb nálad Silver... *próbálja evvel is nyugtatni a kis ezüstöst, s kicsit megböködi a lényt* - Hát te meg kivagy és mit akarsz a fiamtól? *néz most a kölyökre* - Nem... nem fogadsz szót nekünk, vállald a következményeit! Ráadásul idegeneket hozol közénk és egy szót sem szólsz róla... ! |
*Gondolataiba mélyedve hallgatja a szidást,majd mikor csend lett megszólalt.*Mork!Van egy kis feladatom a számodra.*majd hirtelen előtűnt a fekete varjú.*
-Csak nem kerestél?Sárkány barátommal épp a reggelihez készültünk.*reppent Ahito vállára.*Am,tudjátok,hogy a fiatok hátán egy élősködő lappang?Nos mi a feladatom?
Sajnálom Mork,nem szóltam volna,ha nem fontos.Megtennéd,hogy elmész a sárkányok birodalmába és megkeresed azt a helyet ahol Nexus szert tehetett erre a kesztyűre?Tudj meg róla mindent.*majd mikor madara egy élősködőről beszél tekintetét kölykére emeli.*Élősködő?Drágám,megnéznéd?
Tudom...tudom,de ha egyszer olyan izgalmas hely.Annyira sok és különböző sárkányok élnek ott.Nagyobbak a fáknál.*meséli lelkesen,majd mikor a büntetés kerül szóba elhallgat és ismét hatalmas szemekkel néz szüleire,hátha beválik és megenyhül a szívük.* |
- Hmmm... elég veszélyesnek tűnik, próbálja ő is lehúzni* - Kisfiam nem megmondtam neked, hogy ne merészkedj arra a helyre? Megtiltottuk neked! Azt akarod hogy bűntetésben légy? És ne próbáld meg elterelni a figyelmem! Nincs reggeli! Korogjon csak a hasad! Majd megtanulod, hogy mit szabad és mit nem! *csapta hátra füleit, igazából nagyon félt hogy nem jó anya, így próbált mindent megadni fiának, de néha muszáj volt szigorúnak is lennie, ha tekintélyt akart a kölyökkel szemben* |
*Mikor Kisara rápillantott Ahito minden szó nélkül fiához lépett és az eldugott karját megragadva előhúzta azt.Közelebbről szemügyre vette a kesztyűt.*Ezt meg honnan szerezted?Nem megmondtam,hogy ne fogadj el semmit idegenektől?*nézett kérdőn fiára,majd megpróbálta leszedni róla a különös darabot.*Ez nem jön le...*emeli tekintetét párjára,hátha tud valami jó módot az eltávolításához.*
Miért szeretnéd látni a mancsaimat.Már megmostam őket.*majd mikor apja megragadja a karját eltűnik a mosoly a képéről és hatalmas szemekkel néz fel szüleire.*A sárkányok birodalmában jártam.*nyőgi ki végül*Nos mikor eszünk.*próbálja elterelni a témát.*
*Ahogy Ahito megragadta a kezét Dahaka megkapaszkodott Nexus hátán.*-Szorul a hurok kölyök.Ennek nem lesz jó vége,hacsak nem vágod ki magad belőle.*súgta ismét a fiúnak.* |
- Jól ismerlek már kisfiam... (mi is a neved? XD lol bcsi nem hagyhattam ki) tudom ha valami nincs rendben veled, gyerünk mutasd a mancsaid, mindkettőt! *kérte de annyira megnyomta a hangsúlyt hogy parancsnak is hangozhatott, majd párjára nézett, hogy tegyen már ő is valamit* |
*Ahito kérdőn néz csavargó fiára.Nem akarja megzavarni párját,aki szemmel láthatóan kezébe vette az ügyet.Azonban neki is feltűnt,hogy Nexus rejteget valamit.*
Ugyan anyu,nem nagy ügy.Csak szívtam egy kis friss levegőt hisz olyan csodás napunk van.Hogy én?Rejtegetek?Miből gondolod.*bújik ki anyja ölelő karjaiból,majd lekonyult fülekkel,de még mindig kínosan mosolyogva válaszol.*Csináltam bármi rosszat eddigi életemben?
-Jól csinálod kölyök.*szól oda alig hallhatóan Dahaka.* |
- Hova tűntél el kisfiam? Van fogalmad arról, hogy mennyire aggódtam én miattad? *bújik ki párja karjaiból és átöleli a kis gézengúzt, de jól ismeri már fiát, s akövetkező kérdést neki is szegezi* - Hol voltál és mit rejtegetsz? *simogtja meg a fiúcska kobakját* - Remélem nem követtél el megint valami csínyt... apáddal nagyon aggódtunk hogy hol lehetsz! |
*Ahito békésen alszik mikor hirtelen felriad párja kétségbeesett hangjára.Ő is felpattan,de még nem érti miről van szó.Homályos tekintettel körbenéz,majd leesik neki,hogy fiúk nincs a barlangban.*Héy,hallottam a célzást.Ne aggódj,biztos nincs semmi baja.*öleli át párját.*
*Sietve megy szüleihez.Reménykedik benne,hogy előbb hazaér,minthogy ők felébrednek.*Megáll a barlang bejárata mellett,majd megpróbálja leszedni mancsáról a kesztyűt,de nem sikerült.Hallja felébredt szüleit.Behúnyja szemeit,majd vesz egy nagy levegőt.*Ne aggódjatok,itt vagyok.*rejti bal mancsát a háta mögé.*Jól aludtatok?*mosolyog kínosan.* |
*Kisara Ahito karjaiban ébred, lassan nyitja ki szemeit majd körbe kémlel, szeme lassan megszokja a fényt, s felül, de mintha valami hiányozna, pár percny gondolkodás után szinte felugrik* - Ahito! Ahito ébredj eltűnt a kölyök... hova mehetett már megint? Kezdem úgy érezni hogy tiszta apja! *kezdi el keresgélni, s várja mit szól Ahito* |
[291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
