|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:38 - |
Ilyet talán még senki nem látott. Ez a tenger háborog és hullámzik ugyan, mégis olyan hatást kelt, akár egy vízágy. Menni lehet a felszínén, de vigyázni kell az égből előtörő madárrajokkal, mert előszeretettel riogatják az ide tévedőket.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
Nos?Mit szólsz ehhez?*kérdezi kedvesen és egy csibészi mosoly van jelen arcán,majd végigsimít a lány haján.*
|
* Sidny kicsit meglepődik a cselekedeten de viszont eléggé nyuktató is számára, a kandúrt finoman megcsókolja és közben egy picit elpirul *
|
Hát ha mondjuk nem szeretnéd,ha így átöleljelek vagy valami kínos számodra vagy mondjuk...*majd odahajol a lányhoz és megcsókolja.:P*
|
* Rendben - * válaszol és a tengerre én * - Milyen szép... és milyen nyugodt... - * mondja s mkor D'Jokra figyel és utolsó mondatára vissza kérdez* - Miért? - * kérdezi kedvesen nyugodt hangon *
|
Oh...rendben,menjünk.*majd derekánál átöleli a lányt.*Szólj,ha valami nem tetszik.*szól kedvesen a nősténynek és elindul a tenger partján.*Nem hittem volna,hogy ilyen tökéletes lesz ez a nap...
|
- Én itt a környékre értem - * mondja majd egy kicsit kuncog és egy kicsit de finoman hozzá dörgölődik a kandúrhoz *
|
Indulni?Hova?*kérdezi a nőstényt,majd körülnéz.*Sok helyen jártam már...
|
- Nincs mit, ez az igazság - *teszi hozzá * - Indulunk? - *kérdezi viccesen a válaszra várva *
|
Köszi.*mosolyog kedvesen.*Nagyon szeretem ezt a csengőt.Már kiskorom óta megvan,de nem tudom,hogy kitől kaptam.
|
- Részemről rendben -* mondja mosolygósan és meghalja a csengőt *- Jaj de ari! - * kicsit kuncog s megfogja D'Jok kezét *
|
Kyo elmosolyodik Takumin és bólint.-A tanulsága megvan,és lassan túl is lépek.-mondja kedvesen és a másik válára is ad egy puszit,majd Takumira néz.-És lessz harmadik lépés is?-érdeklődik és ő is át karólja a kandúrt.
|
- A rossz emlékek tanuságul vannak, nem azért, hogy örökre őrizd őket és nyomják a lelked. - átfogja a lány derekát. - Tessék túllépni rajta, mert csak szomorúvá tesz. Márpedig az nem jó. Egy nőstény akkor szép, ha virul. Akkor virul, ha mosolyog. És akkor mosolyog, ha boldog vagy örül. - magyarázza lassan, tagoltan, poénos mimikákkal spékelve. - Lesz hát. - vigyorog. - Ide is kérek. - tartja a másik vállát szemtelen vigyorral.
|
Köszönöm.Mit szólnál ha sétálnánk?*érdeklődik a kandúr,majd mikor fülét megmozdítja a fülébe akasztott kis gyengő édesen csilingel.*
|
-Jaj,semmi csak egy emlék,...egy nem kellemes emlék a rám erőlettem barátságró.de mindegy.-mosolyodik el,de szeme nem ezt tükrőzi.-Értettem,akkor nem húzom fel.-bólint,majd egy ovatos puszit lehel a kandúr válára.-Tessék.-néz rá kedvesen.-Első lépés?Miért lessz második is?
|
- Tieid is! - * mondja kicsit kuncogva s farka ide oda cikázik * - Mit szeretnél csinálni?
|
| Nem nem zavar.Sőt kifejezetten élvezem.*belenéz a lány gyönyörű szemeibe és mosolyog.*Csodásak a szemeid.*kezdi az unalmas és szokásos szöveget.*ű
|
- Rendben! - * mosolyog a lány és átöleli majd elpirul * -Remélem nem zavar?
|
Hát nem.*fülei lekönyultak és vesz egy mély levegőt,majd mikor Sidny elé áll a szemébe néz.*Tudom,hogy mit akarsz mondani.Kalap kabát azt indíts.*mondja,majd mikor meghallja a lány válaszát tátva maradt a szája,majd örülni kezdett.Fülét is előre csapta.*Persze,hogy szeretném!*mondja,majd egy puszit nyom a lány arcára.*
|
- Az nem sok - *mondja mosolygósan és D'Jokkal szemben áll * -Remélem a mi kapcsolatunk de csak ha egyáltalán szeretnéd, tovább tartana.
|
- Kicsit hirtelen haragú figura, tehát jobb vigyázni vele. - figyelmezteti Kyot. - Nem problémázik, szeret harcolni. Forróvérű kandúr. - kuncogja el magát. - Leharapod? És akkor mivel fogok én nyalakodni? - gyorsan visszahúzza és ártatlan képet vágva néz a nőstényre. Újra kinyújtja a nyelvét. - Szüskégem van rá. - mondja kölyöki ártatlansággal, majd megjelenik a már megszokott és jól ismert, ravasz mosoly. - Háát... hova is kérjek? - megdörgöli állát. - Ide. - a lány felé mutatja bal vállát, ahol még látszanak a fogazata nyomai. - Első lépésben. - vigyorog. - Mi baj? - lefagy arcáról a vigyor és komolyság költözik rá. Kezébe veszi a lány arcát, s választ várón néz rá.
|
[499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
