|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Zoy a legerősebb támadást veti be hogy leszedje párjáról Atsui-t.-HAGYD ŐT BÉKÉN!-Üvölti mérgesen majd újra képes lenne a támadásra nagy nehezen végül mérgesen néz a foltos macskára.
|
Atsui nem törődik a vízsugárral, ami képen vágja, morogva tépik egymást meg testvérével. Most egyikük se használ semmilyen erőt, felállnak és ököllel folytatják a harcot.
-Ne! Hagyjátok abba! -kiabálja a húguk. -Valaki! Állítsa le őket! Testvérek! A bátyáim! -sír, de a két fiú meg se hallja. Megpróbál közéjük rontani, de Yowaiko az ereje segítségével megakadályozza.
-Őrültség! -suttogja és a földről felemelve húzza magafelé a lányt. -Nem szabad megvetni őket. Amit csinálnak, az jó és szép. -pillant a földnön ülő fiúra Yowaiko, majd csak akkor esik le neki, hogy a közelében van. Egy pillantara megijed és magához szorítja Minakot, de aztán elengedi.
   
|
Stello a tengerpart felé repül sebesen. Már kilóméterekről megérezte a jelenlétét. És még érez mellette több másik macsekot is. Egyre csak közeledik. Most majdnem telihiold van tehát ez pont kedvező az ő erejének. Aztán megpillantja Samuit, Atsuit, Yowaiko-t és a másik két lányt. Odarepül Zoy mellé-Ezeket meg mi lelte?-Néz rá a lányra és Yowaikora.
|
- Atsui! - kiálltja Nantan, de a lány oda rohan hozzá így csak áll - Atsui! Samui! ELÉG MÁR! - üvölti amilyen hangosan csak tudja
- Nantan... - nézi megrökönyödve barátját, sosem látta még ilyennek a fiút, mintha démon szállta volna meg, a szemeivel ölni tudna - Nyugodj le...
- Ne szólj bele Shirei! Atsui a párom és..
- Párod? - vág közbe Shirei, furcsa pillantásokat vetve a fiúra, de az nem törődik most vele
- Igen, az! És nem érdekel, ha megvetsz azért amiért ilyen vagyok! - Shirei nem válaszol, csak némán nézi tovább a fiút, majd a földre huppan
 
|
Zoy használja kasztanyettáját és meglövi Atsui-t.Majd készenlétben áll ha kell.-Hagyjátok már békén!
|
Atsui morogva áll be Zoy elé. -Szerintem az öcsém nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba.
-Had tudjam én. -villan Samui szeme bátyjára. Újból összecsapja fogait, mire a foltos macska térdre rogyik ismét a fájdalomtól.
-Atsui! -odarohan hozzá Mina, Yowaiko pedig ijedtében elejti a morgolódó feketemacskát, aki puhán puffan a füldön. Mindkét kandúr egyszerre néz fel a másikra, majd mielőtt bárki bármit mondhatna, egymásnak esnek. -Neee! -sikolt fel a kishúguk, Yowaiko pedig Nantanhoz rohan és sírva hozzábújik.
-Nem akarom! Nem akarom! Hagyják abba... -suttogja remegve a fiúnak a rózsaszín hajú leányzó.
|
Zoy mérgesen néz Yowaikora amiért bántják a párját,hirtelen kapja elő kasztanyettáit.-Tedd le most rögtön Samuit!Nem kérem többször!-Mondta mérgesen Zoy és közelebb lépdel Yowaikohoz a kasztanyettáit csattogtatva.-Ne akard hogy használjam!-Mondta a kasztanyettákat a lány felé tartva.
|
- Őőő... nem fontos... - mondja a Blackys kérdésre, de barátja annál szívesebben kezd bele a mesébe.
- Khm... szóval Nantan mindig is sírós fiú volt...
- Mi? Foggd be! - próbál hadakozni, de annyira, hogy feldönti a fiút és ráesik
- Szállj le rólam... - mondja, mire Nantan felpattan és dühösen néz rá
- Na szóval, amikor...
- Shirei... - néz rá szinte könyörgő szemekkel a fiú
- Ne nézz így rám... na jó, nem mondom el - adja be a derekát
- Kössz... - mondja majd figyeli a történteket - Én szeretném, ha kibékülnének... - teszi hozzá, amikor kérdezik
|
-Miért is lettél te Blacky? -kérdi ravasz mosollyal párját Atsui. Yowaiko a háta mögé bújik kicsit, de azért integet az új fiúnak.
-Nagyon örülök, hogy... -itt befogja Zoy a száját, így nem tudja Nannak végigmondani. Elmosolyodik, majd leemeli a lány kezét. -Nyugi, nem lesz baj. -kacsint hátra.
-Hugi... -terem ott dühös pillantással a fekete fiú, de amint közelebb megy, felrobban mellette valami. Ijedten ugrik hátra, s még Atsui is megijed. Mina Zoyt védi testével, bár a por kavarágás kívül nem történt semmi komoly.
-Bocsánat. -mondja a foltos fiú, majd a félős lány felé fordul. -Ne aggódj, nem fog senki bántani. De ha nem engeded, hogy három méter távolságba kerüljenek, csak kiabálva tudunk beszélgetni. Maradj a hátam mögött, ha félsz. -suttogja Yowaikonak, aki sírós szemmel bólogat neki. -Szóval ő a régi barát. -méri fel mosolyogva Shireit.
-Közelebb jöhettek. -szipogja Nantannak és Shireinek. -Igérem, többet nem csinálom ezt. Csak... megijedtem. Ő félelmetes. -mutat Samuira, aki láthatólag megsértődik.
-Szerencséd Atsui, hogy ilyen palyzsot találtál. Bár a jég ellen gondolom, tehetetlen. -gonosz vigyorral jégfolyamot indít bátyja felé, de Minako úgy fejbe kólintja, hogy megszédül.
-Szégyeld magad!
-Hugocska! -pislog a legidősebb testvér. -Igen, az öcsém szereti ezt a látszatot kelteni és piszkálódni is. Illetve ezt az utóbbi idő tapasztalata. -szúrósan néz a fekete fiúra, aki fejét simogatja.
-Megérdemelted! -mondja Minako, mielőtt még Samui megszólalhatna. A fiú tajtékzó dühvel néz rá, majd jégbe fagyasztja ökleit. -Héj! A fejeden töröm szét!
-Az ujjaid kockáztatod vele. -teszi karba a kezeit. -Nem tűröm, hogy a húgom kénye kedvére ezt tegye. Megnevellek, ha még nem tanultál jómodort.
-Samui, ezt hagyd abba! -rárivall bátyja.
-Csak maradj csendben. -összekoccintja fogait, mira Atsui összerogyik a mellkasába nyilaló fájdalomtól. -A markomban vagy. -azzal kihúzza magát és elindul a hegyek felé.
-Mit műveltél velem? -nyeldekel az idős fiú. Mina és Yowaiko értetlen állnak a dolog előtt.
-Emlékszel arra a helyes kis jégszilánkra a hó alatt? Bármikor megölhetlek.
-Samui ez... ez... -nem érdekli, hogy mit mondott neki bátyja, odaszalad és megfagyasztott ökleivel ütni kezdi annak mellkasát. -Miért vagy ennyire gonosz? Hol van a szíved?
-Megmondtam, hogy nem békülök. -azzal ellöki a síró lányt.
-Engedd el Atsuit. -megered Yowaiko hangja. Samui rápillant. -Szüntesd meg a varázst!
-Jé, neked van hangod is, nem csak felrobbantasz dolgokat. A varázs két esetben szűnhet meg, ha megölöm. Gondolom, ezt nem szeretnéd. Vagy ha megbocsátok neki és elfogadom, mint bátyám. Ez meg lehetetlen.
-Mi olyan megbocsáthatatlan, amivel sakkban tartod a saját bátyád? -kérdi a rózsaszín hajú lány. Meglepi Atsuit, eddid csendes, visszahúzódó és félénk volt, most pedig akár támadni is képes lenne.
-Pont az. -hagyja rá. Nem izgatja különösebben, hogy mindenki elkönyveli egy hidegvérű szemétládának, de menni akar már innen. Nem akarja látni a bátyját, ahogy ölelik egymást a húgával, vagy egymásnak esnek Nantannal. Nem kíváncsi senkire, el akar vonulni minden macska elől. Mire észbekap, már a levegőben lóg fejjel lefelé.
-Addig lógsz így, amíg jobb belátásra nem térsz. És nem ajánlom, hogy megpróbálj megfagyasztani, mert még a végén fejre ejtelek. -támad Yowaiko hangjában a fenyegetés apró szikrája. Atsui hálásan néz rá, s lassan feltápászkodik. Mina pedig büszke a lányra, legszívesebben arcon csókolná.
-Nos... Yowaiko békét akar köztetek, én békét akarok. Atsui? -mosolyog büszkén a lány.
-Szívesen visszakapnám az öcsém. Ez a szörnyeteg már régen nem az. -feleli mélyen a fekete szemeibe nézve, aki erre elfordul.
-Zoy? Nan? -kérdi még a két érintettet Minako. Dyáékat és Shireiéket is megkérdezné szíve szerint, de ők csak most ismerték meg a testvérpárt, nem tudnak róluk semmit, s a szavuk nem is számítana igazán sokat.
|
Zoy amint meghallotta hogy Mina elmondja Atsuinak hogy Samui párja kifut a vízből és befogja a lány száját.-Ehe...Ez a mi titkunk!-Súgta a lány fülébe.
|
- Ne haragudjon hölgyem, de nekünk most vissza kell mennünk! - hajol meg és Nantanhoz megy - Nantan mi bajod? Furcsán viselkedsz! - mondja majd Atsuira néz, mire Nantan elmosolyodik - Hahó! Van odabennt valaki? - kopogtatja meg a fiú fejét
- Mi? Ja... semmi, gyere bemutatlak - ragadja meg a fiút a karjánál, de mikor megpillantja Yowaikot megállítja - Yowaikko fél a kandúroktól, bocsi...
- Óó... értem! - borzolja meg haját és oda szól - Nos aki még nem ismerne, Shirei vagyok, ő meg a macskám, Arkon!
- Nantan vagyok - fordul Minakohoz - Te ha jól látom Minako vagy ugye? Atsui mesélt rólad... egy kicsit... én meg már meséltem neked Shireiről Atsui, csak a nevét nem említettem... - pirul el
- Mi? Nem említetted a nevem? És mit meséltél rólam? És...
- nem mondom meg! -vág a kandúr szavába
- Blacky ne csináld!
- Nem vagy Blacky! - fordul el durcásan
- Dehogynem! - mondja vigyorogva
|
Yowaiko amint meglátja a kandúrt, s vele a macskáját, gyorsan befut Atsuihoz. Becsukja szemeit és végignézi, ahogy Myrian szerelmét keresi, de nem vesz bátorságot, hogy kimenjen hozzá. A szellem, ami segítségével látta a lányt elmegy, s nem követi tovább Myriant, így Yowaiko sem látja őt többet.
Minako nevetve megy Zoy után a vízbe, miután levette ruháit, s fürdőruháját meg nem igazgatta. -Hát nem, nem hagyok neki túl sok választási lehetőséget, de ha hagynék, sosem békülne meg. -mondja a lánynak.
Atsui gyorsan kidugja a fejét. ~Shirei? Samui?!~ mikor meglátja öccsét, kimegy elé. Szikrázik köztük a levegő, villámlanak szemeik. A foltos macska párjára is vet egy pillantást, majd Dyara és Shireire, azzal vissza Samuira. -Hát te? -kérdi tőle kicsit barátságtalannak hatóan, de a macska csak biccent fejével a vízbe. -Úr Isten... Nem hiszem el... -mindent feledve indul meg Minako fel. -Kislány! -int neki széles mosollyal. Egymás felé kezdenek rohanni, majd összeölelkeznek a levegőben, s Atsuira borul a lány. Susmutolni kezdenek, mindkettejük kicsattan az örömtől, majd felállnak és végignéznek a másikon. -Annyira örülök neked! -öleli újra meg Minakot. -Ő Nantan, a párom. -néz szívszerelmére.
-Helyes és aranyos fiú. -dícsérő pillantásokat vet bátyjára. -Az a lány pedig Zoy, Samui barátnője. -súgja meg a foltos fiúnak, aki kerek szemekkel figyeli öccsét, aki leül a tengerpartra és nézi kedvesét.
-Ez elég hihetetlen...
-Nem, nem az. S én rángattam el ide. Ki kell békülnötök. Részemről nem sok akadálya.
-Mégis van valami.
-Megtámadott minket, szerintem semmi csoda nincs ebben. -mérges pillantást vet öccsére, majd a barlangra néz. -Van valaki, akire vigyáznunk kell.
-Ki?
-Egy különleges lány. Fél a kandúroktól, de Nantannal mi elnyertük a bizalmát.
-Ott van bent?
-Igen, az a mi kis zugunk. -erősen nézi az üreget, melyből pár perc lefolytával kidugja fejecskéjét a félénk lány. Atsui felé nyújtja jobbját, ő pedig gondolkodás nélkül odarohan hozzá. -Ő a húgom, Minako. -húz végig a fekete fülű lány karján. -Mina, ő pedig Yowaiko.
-Japán lány lehetsz. Szép neved van. Örvendek. -a kitörő öröm, mellyel fordul felé, megnyugtatja Yowaikot.
-Ő az öcsém. -mutat a parton ülő Samuira. -Samuinak hívják és elég rossz természete van.
-Nem is. Látnod kellett volna, hogy örült nekem és milyen Zoyjal. -örömködik a hosszúhajú lány.
-Nézd... nem tud elfogadni, párszor már megtámadott, ne várd, hogy bízom benne.
-Nem is, de lehetne annyi benned, hogy a bátyjaként viselkedsz.
-Megpróbáltam.
-Nem érzem gonosznak. -szólal meg a rózsaszín hajú.
-Persze, hogy nem az! -örül neki Mina. Atsui és Samui tekintete találkozik, de csak újabb villámot küldenek egymás felé, azzal mindketten valaki másra emelik tekintetük. Samui figyeli Zoyt, Atsui pedig Nantant. A két lány meg elgondolkodó pillantásokat vált egymással.
|
Zoy beleugrik ismét a vízbe majd csinál egy nagyobb hullámot,feláll rá és szörfözni kezdett majd amikor befejezte beleugrott a vízbe ismételten.
|
- Igen, mindig is tudtam, hogy különleges vagyok! - vigyorog még mindig a lányra - Hát mert a legjobb barátom... és mivel nem volt más dolgom... hát gondoltam megkeresem!
= Látod? Nekem is puha és finom szőröm van - kezd dorombolni = Üdv, a nevem Arkon - megy a fehér macskalányhoz és körözni kezd körülötte = Nagyon örülök a találkozásnak kisasszony, kegyed nagyon bájos
- ARKON! - szól rá a macskára és felkapja - Nyughass!
|
-Dyani nagyot envet a fiún,rég enmn nevetett iylen jót.-Hát te aztán érdekes figura vagy..s miért kerested Nantant?-Kérdezi érdeklődően Dya,majd megsimogatja Arkon fejét.-Neki is puha szőre van..igaz te kis aranyos?-Mondja a cicának,majd mgecsikizi.
Közben Serafina is felbátorodik,és hozzászól a kandúrhoz.-Szai..a nevem Serafina.De csak Fina.-Mosolyog Arkonra,majd leül azzal szemben.
|
- Shirei... és nyugodtan hívhatsz Shireinek! - mondta kuncogva - Nem a szél hozott, hanem a lábaim és azért hoztak, mert Nantant kerestük - fordul a fiú felé, majd vissza a lányra - Na ez a kis rosszaság meg Arkon, a társam! - mondja és a fehér cicára néz - ő a te társad? - kérdi és megsimogatja a fehér pamacsot - Arkon neked miért nem ilyen puha a szőröd? - kérdi de csak azért, hogy ezzel is felhúzza Arkont
|
-Dyani aranyosan fogadta a cicát,majd Serafinát ébresztgette,miközben Arkont simogatta.-Serafina kinyitotta szemét,majd meglátta Arkont,és elmoslyodott,de egyenlőre maradt gazdája mellett.-Szia!%-Állt föl Shireihez Dya.-A nevem Dyani,de csak DYa inkább.-Mosolygott kedvesen a lány.-S te?Mi szél hozott erre?-Kérdezte,majd bemutatta cicáját.-Jah..ő itt Serafina.-Muatatott a fehér állatra,majd intett Nantannak is,és reélte hogy a bemutatkozást ő is hallotta.
|
= Nézd Shirei, egy másik macska! - mondta Arkon és már ott is termett az új jövevények előtt, de leginkább a fehér cica keltette fel az érdeklődését
- Arkon! Hova mész? - fut a macska után, felveszi, majd kicsit pirultan a lányra néz - Ne haragudj, nem igazán tanult jómodort! - mondja fülig érő szájjal
- Sziasztok! - köszön az összes érkezőnek és tekintete végigfut Samuin ~ Remélem most nem akar megtámadni minket... - néz végig a lányokon is, Zoyt már futólag ismerte, de Minakot még nem - Nantan vagyok, örülök a találkozásnak.
|
-Dyani erre sétált,majd Finára nézett.-Nah..fürödjünk egyet?-Kérdezte vioccesen,mire macskája sértődötten csapta fel farkát.-Háhh..persze.-Mondta a kedves hangú Fina.-Jó,jó nem úgy értettem..tudod..csak vicceltem,mondta,majd leült a parton,és a cicát az ölébe vette,aki elaludt.
|
Zoy amikor ideért lehuppant a homokba levette ruháját és előbukkant sovány alkatán egy szép fürdőruha.Majd delindult a víz felé és beleugrott utána feltünt a víz felszínén és csilogó haját megrázta.-Jössz Mina?-Kérdi a vízből integetve.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
