Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |

Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
- Óóó... értem - vörösödik el - Kérdezhetsz nyugodtan! - mondja majd lehunyja szemét - Olyan csendesnek tűnik minden....
- He? - néz rá kédőn, majd elmosolyodik - Rendben, tégy próbát! - kuncog és közben megcsókolja a kandúrt
 
|
-Mióta csak az eszem tudom, látom és hallom őket. Kicsi koromban volt is belőle gond. Egyszer beszélgettem velük a sarokban, mire mindenki azt hitte, skizó vagy bolond vagyok. -ő is elnyúlik a homokban. -Nantanék? -kuncogni kezd. -Nincs semmi bajuk. Most hagyjuk őket. -mosolyog. -Kérdezhetek rólad vagy inkább ne?
A kandúr elismerően néz párjára. Titokban azt szeretné elérni, hogy bátorodjon fel és kényeztesse őt. Elmosolyodik, majd pókként kezd mászkálni egyik mancsával a fiú hátán, másik mancsával pedig végigcirógat Nan combán egészen a térdéig, onnan pedig egy huncut mosollyal kezd felfele haladni finoman meg-megszorongatva a lábát. -Hét fogás. Kíváncsi vagyok, meddig bírod. -csinálja meg az elsőt.
 
|
- Igen, érti. Macskanyelv, már kiskorom óta értem! - fekszik el háttal - Te mióta látod a szellemeket? Tényleg, Nantanék eltűntek kabátért nem? - néz körbe - Remélem nem történt bajuk...
Nantan óvatosan nyitja ki szemeit és egy hírtelen ötlettől vezérelve lassan végignyal Atsui nyakán, majd állától méglassabban halad a fiú szájáig, de nem csókolja meg
 
|
-Köszönöm. -megsimogatja Shirei haját, majd nyújtózni kezd, hogy Arkont is elérje. -Látom őket, hallom és fizikailag is kapcsolódunk. Arkon érti, amit mondok? -kérdi a fiút. -Én nem értem, amit mond, de örülök, hogy te igen.
Másik kezét is Nan fenekére teszi és közel húzza magához. Annyira, hogy testük összesimuljon teljesen. Korábban ott lévő kezével megtámasztja a fiú hátát, majd becsukja szemeit és hátradöntni fejét egy halk sóhaj közben.
 
|
- Akkor melletted maradok! - nyújt nyelvet ő is, amerre Yowaiko - Ha neked nem baj persze... - dönti oldalra fejét kisfiúsan
= Én nem látok senkit! - értetlenkedik Arkon = Te miért láthatod?
- Nem látom, de Yowaiko igen!
- Nantan felnyög a mozdulattól, szólni nem tud, most kicsit megint elkezd félni, Atsuira bízza magát, szemeit is lehunyja
 
|
-Ott van. -lebegő sziklára mutat. -Azon ül, de úgy nem jön ide, hogy valaki a közelemben van. Tőled pedig fél. -kuncogni kezd. -Kicsit nagyon homofób. -nyelvet ölt a szikla felé.
-Nem? -egy pillanatig ijedten és értetlen liheg a fiú eltolása miatt, majd mikor visszahúzza magához, megnyugszik. -Én sem. -mosolyogva csókot lehet a fiú orrára. -Az együttlét örömei kölcsönösek. -megcsókolja szerelmét, lent lévő kezével még lejjebb csúszik, egészen rá fenekére.
 
|
- Akkor rendben... A bátyád? Most is itt van? - néz körbe, de nem lát senkit - Majd én megvédelek tőle! - mosolyog a lányra - Ha vannak körülötted akkor is támad rád?
- Nem... -nyögi és eltolja a kandúrt, vár egy kicsit majd magához húzza - Nem akarom, hogy ezeknek a pillanatoknak vége legyen... Nem... akarom... - lihegi és most mindkét kezével Atsui hajába túr - Annyira jó melletted lenni... - súgja fülébe
 
|
Mina álmatagosan felébred és körbenéz. Amyt semerre se látja, de Hanityt észre veszi. Integetni kezd neki, hátha felfigyel rá.
-Tudom, hogy baráti. -mosolyogva öleli a fiút Yowaiko. -Nem akarok örömet szerezni nekik... de itt vannak... a bátyám sokszor van itt... figyel... és neki egyre megy, milyen a kedvem. Megtámadott... -borzongva mondja Shireinek. -Tudod... nem bírom elviselni, ha valaki hozzám ér... de te, Nantan és Atsui kivételek vagytok. -mosolyog halványan a fiúra.
Mosolyogva fogadja a csókot és hevesen viszonozza is. -Én is égek. -suttogja kéjes hangon a fiúnak, majd két mancsa külön utakra téved. Egyik végighúz Nan gerincén, egészen le a farka tövéig, másik pedig oldalán cirógat végig, hogy felsiklást nyerjen a felsőtestére. Végigcsókol szerelme kulcscsontjain.
  
|
Hanity ideugrál a fák után majd leszaltózik róluk és kicsit sétálgat a parton.

|
Várj!-Kiállt a lány után és utána fut.Mikor már lassítja a víz futását úszni kezd.-Várj!-kiálltja ismét.-

|

-Itt már én voltam.-Mondta Ami és a szeme megakadt egy szigeten.-Nézd Sapphire menjünk át a szigetre én birtokolom a szelet áttudom magam repíteni.Segítsek?
-Nem kell én is birtokolom menjünk.-Mondta és eliddult Amival a szigetre. |
-Amy felébred.Látja,hogy Mina még alszik.Nem zavarja,hanem elmegy a tengerbe megmosakodni.Utána visszamegy helyére,és a múltján gondolkodik.Hiányzanak neki szülei és testvérei.Bár hugát elfelejtette,mert 2 év telt el,hogy megszületett és Amy vándorolni kezdett.A tengerparton ülve végignézte a napfelkeltét.-

|
~ Hát... akkor én inkább megyek is... ~ gondolta Lilyan és egy kicsit távolabb /pár m-rel odébb/ ment majd a vízbe sétált mikor varázs íjjára gondolt majd felemelte fejét és ezt mondta /hangosan/ - KAKAZU YUMI!!! - ekkor a kezében megjelent az íja és a tengerfelé célzott, amikor kilőtte a nyilat akkor a víz kettévált s a lány elindult. Minden lépés után a víz visszakerült ugyanoda ahol eddig is volt.

|
- Yowaiko... - öleli át a lányt - Van bennünk közös... úgy látom nagyon sok... - próbálja törölgetni a lány könneit - Mindenesetre ne zárkózz el a világtól, mosolyogj annyit amennyit tudsz, ne add meg nekik azt az örömet, hogy miattuk sírsz... - nyom puszit a lány homlokára - Ez csak baráti... - teszi hozzá, nehogy a lány félre értse
- Atsui! - remeg meg teste a lágy érintésektól - Annyira... - szorítja meg a kandúr füleit - égek... porrá égek... - engedi el fülét és kezeivel felfedező útra indul lassan és óvatosan, de egyre jobban égeti a belső tűz, így újabb hosszú és forró csókot ad szerelmének
 
|
Minako észrevétlenül elalszik a parton.
-Egy szót se. -megöleli a fiút. -Velem is tettek olyat... nem egyszer, nem kétszer... a mostohaapám és a mostohabátyám... meg idegenek... Megvertek, mindent nekem kellett csinálni, mint a cselédnek és olyat tettek... A legutolsó alkalommal felrobbantottam őket... két szomszéd is ott volt... anyám pedig hajtóvadászatot indított utánam. -hatalmasat nyel. Elsírta magát már mikor bevallotta, hogy vele is fajtalankodott pár kandúr. -Én nem tudtam szeretni... bármit csináltak, az rossz volt, kellemetlen és fájdalmas. -szipogja és még szorosabban bújik sorstársához.
-Miért ne lenne a megfelelő alkalom? -kérdi és végigsimít szerelme arcán, majd puha csókot ad ajkaira. -Vigyázok majd rád és úgy csinálom, hogy lehető legkevésbé fájjon. -igyekszik megnyugtatni úgy a fiút, hogy közben igazat is mondjon. -Tudom a módját. Bár nem vagyok gyakorlott. -nem kertel, megmondja az igazat a fiúnak. Oldaláról átkúszik hátára mindkét mancsa és körözni kezd a finom bőrön, majd egy masszírozó mozdulatot végez a lapockán, s ujjbegyeit kicsit belemélyesztve végighúz a hátán.
  
|
- Én... szóval... amikor elkaptak engem kiabáltam Nantan után, de ő akkor ott hagyott engem... rosszul esett és fájt, a jussomat is megkaptam érte... - ül le - Érted mit értek ez alatt? - nyel hatalmasat - Na nem lényeg... én bele szerettem abba aki... itt megint csak érted a lényeget... de ő kihasznált és csak az esti kalandokra voltam jó... - mondja, de nem néz a lányra - Yowaiko... erről másnak egy szót se, rendben?
- Hát... igen... - kuncogja el magát a fiú, főleg ahogy Atsui vörös lesz - Atsui... tudom, hogy nem alegmegfelelőbb alkalom, de nagyon fog fájni? - néz a fiúra és ő is vörös lesz, de végighúzza ujját a kandúr száján, majd füleivel kezd játékot
 
|
-Igen, én is remélem. -ő is kimegy a vízből. Nézi picit a lányt, majd elfekszik a parton. -Nem baj, aludj csak. -súgja már, mikor Amy alszik.
-Hijj! -a lány összerezzen, ahogy Shirei elkapja a kezét. Gyorsan leguggol és védekezőn fejére teszi kezeit, majd észbe kap, hogy a fiú nem bántja őt. -Ezt így... még sosem mondtam... senkinek... -suttogja. -Atsui és Nantan tud róla... egy keveset... de senki más. -elhaló hangon folytatja csak. -Én is a kandúrok miatt lettem olyan... amilyen. S te már tudod... ez nálam miért és hogyan értendő... de... én... nálad veled kapcsolatban... nem értem egészen. -piroslik arca, ahogy feláll.
-Rajtam hát. Ki máson? -körbenéz egy vigyorral, majd fogai érintésével kezd játszani Nan ajkain. Kezét bátran végigfuttatja a fiú testén, először fel, gyorsan, majd le kínzó lassúsággal. -Ömm... -egy pillanatra megáll, mikor végigsimít hasán. -Bocs... de ezt muszáj, mert meghalok. -azzal kigombolja nadrágját és a cibzárt is lehúzza. -Már nem konkrétan azért... -úgy elvörösödik, ahogy csak kell. -Csak nem szeretném, ha kiszakadna a jókis gatyóm... vagy megfulladna odabent. -visz poént a zavaró helyzetbe.
  
|
- Yowaiko - áll fel és elkapja a lány kezét - Nincs baj oké? - mosolyog rá, majd elengedi - Persze ha menni akarsz én nem akarlak visszatartani...
- Nem valakin... rajtad! - susogja a fülébe és megszabadítja magát felsőjétől, majd Atsuihoz simul, ujját végighúzza a sebhely mellett, közben ismét belekap a fiú hajába és puszit ad szájára, de csak kicsit és finoman
 
|
Nem sokára visszaáll.Most nyűgösebb időszaka van.De hamarosan elmúlik.-Mondja Amy.-Fárasztó volt az út.Korán lefekszem.Ne haragudj.-Mondja és nagyot ásít,majd lefekszik a parton,és hamar elnyomja az álom.-

|
-A bátyó jó dolog, csak akkor nem, mikor marják egymást. Vigyáznak rád, alhatsz mellettük, megvédnek, besegítenek kikosarazni a fiúkat, megverik a pofátlanokat, legalábbis nekem voltak ilyesmik. Irtó sokat köszönhetek Atsuinak és Samuinak. Nem is ismerek Samuira. Ő teljesen kifordult magából. -mondja kicsit elkomorodva, de aztán inkább kijjebb megy és leül a vízbe. -De majd valahogy visszazökkentjük a rendes kerékvágásba.
-Semmi baj. Te nem fogsz örömlánynak kezelni. -csuszik ki száján, de amint rájön, hogy kimondott valamit, amit nem akart, amit nem kellett volna, gyorsan feláll és megpróbál lelépni.
-Szükséged volt rám, hogy kiélhesd valakin magad, igaz? -pimaszkodik széles mosollyal Atsui. Élvezettel fogadja a szépen kivitelezett csókot. Nem tétovázik Nantant az ölébe vezényelni csípőjénél fogva.
  
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|