|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:44 - |
Itt a fény megannyi darabra törik a törhetetlen üvegű leveleken. Minden színpompában úszik. Ideális búvóhely is lehet akár, vagy vadászmező, netán romantikus percek okozója.
|
[Későbbi] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
- Delsin... te nem vagy semmi - mondja és a fiúhoz sétál és segít neki - Kész is! Nem kell ehhez szakács! - mondja majd a sajátját is megcsinálja - Jó étvágyat!
|
-Labda? -kezd el nevetni, de annyira, hogy egyik kezét orra elé teszi, másikat meg a hasa elé. -Hát ez nagyon jó! -rázza a nevetés. -Én ahhoz nagyon éhes vagyok. -mondja, majd elvesz egy növényt, amit a lány gyűjtött ízesítésre és bekenegeti vele a madarat. -Ha itt lenne a szakácsunk, ő tudná, hogy kell... de én nem tudom. -nevet újból, már lehorgasztott fülekkel.
|
- Te... szerinted együk meg ezeket? - néz a két megkopasztott madárra - Jók labdának is - kuncog tovább - praktikus kiszerelés. Ebéd és labda egyben!
|
-Igazán. -feleli, majd kuncog, ahogy neki is tetszik, hogy tollázporban úsztathatja Delsint. Ahogy hátraesik és szoknyája felszalad, a leveleket kezdi zavartan fürkészni. Tudja, hogy nem illik bebámulni, de ha csak arra gondol, mi van a szoknya alatt, belevörösödik. -Nem gond. -rezeg mögötte a farka, nála ez a zavartság egyik jele.
|
- Igazán Urficska? - kérdi majd vissza dobja Delsinnek - Neked is jól áll! - nevet rajta olyannyira, hogy hátra esik és szoknyája kicsit felcsúszik, de gyorsan vissza ül és eligazítja magát - Bocsi... - fogja meg fejét, mindig ezt csinálja, ha zavarban van
|
-Hellóka. -nevet fel, ahogy felé fújja a lány a tollat. -Igen, hasonlatos. -dobja a lány fölé a markában lévő sárga pamacsot. -Na. Most már szállnak a tollak. -kuncog. -Jól illik a hajadba.
|
- Én sem - kezdi tépkedni a madár tollait, majd az egyiket Delsinre fújja - Olyan mintha párna csata lett volna itt - kuncog és tépkedi tovább a madár tollait
|
-De-de! Mind jó, csak az az egy nem. -mosolyog a lányra bíztatóan. Meghallja Carth lépteit, oda pillant, de a fiú jól rejtőzik, nem veszi észre. Felveszi a földre tett madarat és belemarkol a tollába, hogy megkopassza. -A tollát nem eszem meg. -mondja nevetve, majd oldalra kidugja nyelvét a műveletbe merülve.
|
- Igen, köszönöm! - veszi el a madarat - Egyik sem jó? - komorodik el picit - Csak ezeket találtam
|
*Carth halk léptekkel megy a színes erdőben,majd hangokra lesz figyelmes.*~Vajon kik lehetnek a hang tulajdonosai?~*gondolja és óvatosan a hang irányába megy,majd mikor közel jár a lényekhez óvatosan kikémlel egy fa mögül.*
|
Delsin megszagolja őket, majd egyet megfog és elvesz.
-Ez gyanúsan illatos. Én ezt nem tenném bele. -dobja a háta mögé. A kezében tartott madarat kinyújtja a lánynak. -Így gondoltad? -kérdi óvatosan.
|
- Pár perc múlva vissza jön a lány és különböző füveket hoz - ezek jó illatúak! Jók lesznek? - kérdi és Delsin felé nyújtja szerzeményeit
|
-Persze. -mondja még a lány után, aztán szájába veszi az egyik madarat és elroppantja a torkát. Azt leteszi a földre, majd a másikkal kezével jár el így. -Én se szeretem, ha sipákolnak. Élve meg nem tudjuk őket megenni. -nevet fel jóízűen.
|
- Megyek szerzek valamit rájuk... Delsin megtennéd, hogy elhallgattaod azt amelyiket nekem szántad? Nem szeretem ha sipákolnak nekem! - mondja és elszalad valami fűszer féléért
|
-Aranyosnak aranyosak, ezt igazolom, de én éhes vagyok és ők igencsak incsiklandozóknak tűnnek. -nyaljogatja végig száját. -S semmi baj. -mosolyog kedvesen. -Nem tudom, hogy mit csináljunk velük... -körülnéz. -Különféle ízesítő növényeket kéne szerezni és azzal bekenni őket. Legalábbis nekem úgy megfelelnének. -pirul bele. -Most nem kellett egyik fáról a másikra ugrani. -mondja a lány utolsó kérdésére.
|
- De arik! - megy oda, de mielőtt még megsimogatná őket eszébe jut, hogy Delsin ezt szánta ebédre vagy valami hasonlóra. - Ó... bocsi... rendben akkor együnk... de mit csináljunk velük? Ja és ügyi vagy, megy ez ha akarod, látod?
|
-Meglehet. Én is éhezem. -mosolyog, majd felugrik a fára ahol kiszemelt két madarat. Elkapja mindkettőt, így teli kézzel érkezik a talpára. -Látod? Tudok én mászni fára. -jelenik meg széles mosoly arcán, majd felmutatja a két csipogó, sárga galambszerű madarat.
|
- Hát fogalmam sincs... lehet, hogy körül néznek a területeken. Biztosan kibékültek már! - mosolyog Delsin felé és megkordul a gyomra - Hupsz... azt hiszem éhes lettem - vakarja meg fejét és kicsit pirosan néz Delsinre
|
-Igen, tudom, hogy elszaladtak. De én nem aggódom értük. -húzza ki magát. -Elég élelmesek és különben is, fiúk. -neveti el magát. -Én inkább arra lennék kíváncsi, miért szaladtak el és mit csinálnak most. -vakargatja állát elgondolkodva.
|
Miakoda Delsin mellé érkezik, majd válaszol is a kérdésre - Nantan és Atsui elszaladtak... a többiek gondolom még alszanak... De azért aggódom a fiúkért, vajon merre lehetnek?
|
[Későbbi] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
