|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 14:36 - |
Különös hely ez. Lebegő kövekkel tarkított part, fel-felcsapó tengervíz, melyben ehető vizilények találhatók. Egy holdja és egy kicsi aszteroidája van, melyeknek köszönhető az apály és dagály váltakozása.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
-Jaaa. - megnyugodva megöleli Shireit. - Azt hittem, Miláról van szó. - sóhatja megkönnyebbülten. - Nekem is fontos vagy. - puszit nyom fejére. - Mila aranyos és gondos lány. A táskájában biztosan egy ruharaktár van. - kuncogja el magát. - Ne szomorkodj, te is tégy lakatot a múltra. - kacsint bátyjára. - Most már együtt vagytok Nantannal. Többé kevésbé. - nevetni kezd és a pár barlangja felé néz. - A bátyám nem tudom, miért fél tőled vagy miért nem jön ide, de örülök, hogy téged nem bánt. Ha megpróbálná, felrobbantanám. Mivel képes vagyok egy fizikális síkon mozogni vele, így a lelkét meg tudom ölni. Csak... nem merem. - suttogja a tincsekbe. - Meg akarod ismerni Milát, ugye?
(Még mindig él a 18-as karika! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
-Gyönyörű... és életveszélyes. - kacsint ravasz tekintettel. - Halálos. - mellkasára nyom csókot, pont oda, ahol szíve dobog. - Kívánlak. - mondja a szemeibe nézve, mert megbizonyosodott benne, hogy szabad lépdelnie, így kezébe veszi és simogatni kezdi a szöveten keresztül Nan forróságát. Csókokkal, nyalogatásokkal halmozva hasát halad lejjebb, majd az utolsó, elérő csók előtt felnéz mosolyogva.
 
|
- Te mondtad, hogy bántott... - térdel le a lány előtt - Azt is mondtad, hogy az én közelembe nem merészkedik. - néz szemeibe - Meg szeretnélek védeni, mert fontos vagy nekem, érted? - túr bele kicsit saját hajába - Ha melletted maradok akkor szerintem nem lesz baj és azért nem ismerem Milát, mert engem elkaptak akkor, amikor Nantannak sikerült meglógnia! - lesz kicsit szomorú a pillantása - Valószínű akkor ismerhette meg Milát, erről nem tudok többet
(Még mindig él a 18-as karika! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
- gyönyörű... - mondja halkan és Atsui fülét kezdi simogatni - Nem akarok megállni, akarom... vágyok rá - susogja halkan és kicsit bele is pirul mondataiba
 
|
-Hm? - furcsállja a fiú szavait. Megfogja Shirei kezét és vele is meg, de a gondolatmenet nem hagyja nyugodni. - Nem egészen értelek szerintem. - motyogja. - Beszélj világosan és érthetően. - megállítja bátyját és elé áll. - Fél tőled? És mi van akkor, ha magamra hagysz? Mi az, hogy félsz? - kezd egyre jobban aggódni. - Te tudsz valamit? - megmarkolja Shirei ruháját. - Mit tudok, ami mindegy? Mondd meg! - félelem csillan szemében, hogy valamire figyelmezteti őt a fiú, de nem érti, mire.
(Még mindig él a 18-as karika! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
-Ennyire forró? Ennyire közvetlen? Ennyire ölelő és szenvedélyes? Ennyire halálos és borzongató? - tesz fel pár kérdést, ami a fiú megkezdett mondatának befejezése lehetne. - Mindig van megállj. - mondja és megcsókolja szerelmét. Mancsával végigsimít karján, farkával finoman megszorítja kedveséét.
|
- Én inkább melleted maradok, majd te megmondod Milának! - mondja és a lányra néz - Ha veled vagyok nem mer ide jönni, viszont félek ha magadra hagylak akkor... - simogatja meg a lány fejét - Szóval ha nem bánod... - kerít egy nagyobb levelet - Akkor majd inkább te mondd meg neki! A kérdésedre nem tudom a választ de nekem kicsit annak tűnik és nem ismerem... tudod... na mindegy.... gyere - nyúl hátra a lány kezéért - Keressünk egy üreget neked!
(Még mindig él a 18-as karika! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
- Semmin... csak úgy... - mondja és zihálni kezd, amikor Atsui csókjai elborítják - Sosem... hittem volna, hogy... a szerelem... ennyire... - nem tudja befejezni a mondatot, mert ismét vörössé válik Atsui mozzanataitól és megszorítja párja farkát sajátjával.
|
-Nem kell... nem te voltál... - próbál megnyugodni és a lányt is jobb kedvre deríteni, eloszlatni, hogy hibáztassa magát, de láthatólag nem sikerül. - Tényleg nem azért... csak... - megöleli bátyját. - Próbálom... de mindig feljön... és néha még a bátyám is itt teng-leng. Zavar és felkavar. Szeretném, hogy elmenjen. - körülnéz és megint megpillantja a fiút, amint egy kaján és féltékeny vigyorral nézi, ahogy öleli új bátyját. - Most is figyel minket... zavarja, hogy melletted jól érzem magam. - csillan szeme, majd felrobbantja magát a levegő a szellem mellett, így az eliszkol. - Jó. Tetszik az ötlet. - vidul picit. - S míg öltözöm, megmondod Milának, hogy nincs semmi baj, nem az ő hibája? - kérdi, majd felfigyel erre a "Mila eléggé fura" mondatra. - Nantan egykori barátja ő is. Nem is ismeritek egymást? Azt hittem. - elgondolkodik. - Ő adta a ruháimat is, meg a nyakláncot, amit még nem tudom, hogy mire jó, de tetszik. - mutatja bátyjának. - Miért tartod furának?
(Még mindig él a 18-as karika! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
Végignéz szerelmén, farka elég erőteljesen összecsavarodott maga mögött, mint valami ágyrugó, de amikor megpillantja, hogy Nan keresi azt sajátjával, rátekeri. - Min mosolyogsz? - kérdi rekedtes hangon. Szinte nem jut levegőhöz, nem zihál, de nem is olyan nyugodtak a lélegzetvételei, mint szokásosan. Csókokkal halmozza egy a fiú ajkait, egy csókba nem mer belekezdeni, mert azzal csak elvenné a levegővétel lehetőségét. Legalábbis így véli hirtelenjébe. Egy kérdő pillantást vet, majd egy picit lehajol, hogy tudja a fiú, körülbelül mire gondol. Felnéz mellkasa magasságából és körbenyalja száját, hgoy még egyértelműbbé tegye, mire szeretne kilyukadni.
|
- Én nem tudtam... sajnálom... - mondja halkan, majd táskájából elővesz egy türülközőt, ruháit bele pakolja, majd a kis csomag eltűnik, Mila pedig az egyik sziklára megy, leteríti, majd ráül, nézi a tengert, mely morajlik, a többi lényt ahogy fürdenek, végül hátra dől és egyenesen az égre mered és felé nyújtja egyik kezét - Azt mondta nem miattam... mégis olyan rossz érzésem támadt. - suttogja maga elé, majd megakad szeme az egyik felhőn és azon kezd gondolkodni, hogy vajon hasonlít e valamilyen állatra, netán tárgyra
- Semmi baj! - törli le a lány könnyeit - De mondok neked valamit hugi! Ne nézz vissza mindig a múltba rendben? Zárd le, bár tudom, hogy nehéz! - mondja nyugodt hangon és evvel nem szeretné megbántani a lányt - Ha gondolod kereshetünk egy olyan kis zugot, mint Nanék és kinevezhetnénk öltözőnek! - mondja már vidámabban a fiú - Mit szólsz hozzá? Tehetnénk elé kis függönyt is, meg foglalt feliratot! - próbálja vidítani a lányt - Egyébként Mila eléggé fura nem? Mintha készült volna erre... rózsaszín bikini, pedig ahogy látom ő inkább a sárgát kedveli, mi erről a véleményed? - kezd töprengeni
(Még mindig él a 18-as karika! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
- Atsui - nyögi a fiú nevét, majd lehunyja szemeit, átadva magát ennek a furcsa érzésnek, kicsit zavarba is jön és nem meri kinyitni szemeit, nehogy mégjobban bele vörösödjön, keze Atsui haját kezdi keresni, majd amikor megtalálja beletúr, közben farka is más utakra téved, keresve Atsui farkát. Bátorságot vesz magán, majd kinyitja szemeit és egyenesen a szempárba néz, halványan elmosolyodik
|
-Te se tudnál csak így öltözni, ha... ha... - elcsuklik hangja. -Engem bántottak... úgy... - gyorsan kinyögi, azzal elrohan, de nem figyel orra elé és egyenesen belerohan bátyjába. Átöleli és elpityergi magát. - Nem akartam sírni... - motyogja és visszanéz Milára. - Nem miattad... a múlt miatt.
(azt hiszem, megérett a téma, hogy 18-as karikát tegyek fel! Atsui és Nan válaszát CSAK saját felelősségre olvashatjátok, nem vállalok felelősséget, ha megáll a szívetek vagy megtörik a lelketek)
Megnyugszik, hogy félelmet nem lel, ellenben vágyat, szeretet, szerelmet és bizalmat igen. Felbátorodva nyúl a hosszúnadrág alá, de nem fog azonnal rá szerelme forróságára, csupán finoman kiszabadítja a nadrág alól, majd azt lejjebb tornássza picit, hogy combához is hozzáférjen. Míg elér, onnantól kezd felfele simítani, majd végig a rúdon.
|
- Semmi gond! - teszi a lány vállára kezét Mila - Nem nézlek annak. Te egy kedves lány vagy különleges képességekkel! - mondja mosolyogva, majd leveszi ruháját, ami alatt egy sárga bikini díszeleg - Na ne légy ilyen szégyenlős! - mondja és táskájából egy köpenyfélét vesz elő - vedd fel, ez alatt tudsz vetkőzni, még a szellemek sem látnak át rajta - mondja majd ő is elfordul - Remélem így rendben lesz!
- Yowaiko - megy oda Shirei - Semmi baj? - kérdi kicsit félve, mert még kicsit látja a lány ilyedtségét
- Atsui... - fürkészi ő is a szemeit, szerelmet lát benne és vágyakozást. Kicsit elmosolyodik, sóhajt egyet halkan és birtokba veszi Atsui nyakát.
|
Figyeli Tamit és Sioant. ~ Valahogy közbe kéne avatkozni. ~ gondolja, hogy megkönnyítse a fiú dolgát. ~~ Sioan. ~~ hívja a fiút gondolataiban. ~~ Csak akkor mond el neki a titkod, ha megbízol benne. ~~ üzeni a fiúnak, majd rajzolgatni kezd a félig vizes homokba.
|
-Sioan egy kicsit bizonytalan amikor a lány megfogja kezét.-Jajj..hogy mondjam el neki hogy én..én nem a lányokat szeretem..-Mondja magában,majd amikor a lány a víz felé fut vele,rámosolyog Tamira.-Kedves vagy.Nevet rá,majd lenyomja a víz alá,és aztán felengedi.-Aranyos vagy..-Néz szemébe,de csak barátságból.
|
Tami elmosolyodik.-Inkább úzsni!-Levetkőzik és előbukkan fürdőruhája.Megfogja a fiú kezét és a víz felé futva beleugrik.
|
-Örülök a találkozásnak.-Mosolygott Tamira,és egy kicsit elmerengett.-AVn kedved sétálni egyet?:AVgy úszni?-Kérdezte barátságosan a kedves TAmit.
|
-Ööö... - a lány tökéletesen lefagy a mondatra. - Azta... te vagy a negyedik. - kuncogni kezd, majd lassan feláll. - De vigyázz ezzel, nem mindenki fogadja ám el. - figyelmezteti a fiút. - Én igen, mert... mert és kész. - próbál mosolyogni, de nem sikerül. Elfogadja, hogy a fiú meleg, de megmagyarázni vagy a múltjáról beszélni nem tud vagy nem akar.
|
-Sioan odalép Yowaikohoz,és megnyugtatja.-Figyelj..én nem leszek szerelmes beléd,mert a másik nemhez vonzódom..komálod?-Suttogta Yowaikonak.
|
Tami megáll Sioan előtt majd megfogja a fiú kezét.-Szia!A nevem Tamara de szólíts Taminak!-Mondta mosolyogva a fiúnak.
|
Yowaiko felsikít, ahogy Sioan odalép hozzá. Hátra ugrik, majd elvágódik a homokban. Most pont úgy fekszik ott, mint valami rémült hülyegyerek, a kezeiben magasra tartja a bikinit. Lassan feltápászkodik és nézi bátyját, majd felnéz Milára. - Én itt tuti nem öltözöm át. - suttogja a lánynak.
|
-Sioan a táncoló Tamit figyelte a vízből.-Kiúszott,és odament a lányhoz.-Szia!A nevem Sioan.-Nyújt kezet a lánynak.-S neked?-Kérdi barátságosan a vidám fiú.
|
Tami a parton táncolva énekelget de persze kicsit halkan végül amikor sokat pörög elszédülve a fenekére ül a parton.-Béna vagyok!Kéne még gyakorolnom ha jól akarom csinálni!-Mondta magának majd újra kezdte a táncot.
|
Sioan nevet egyet,majd Shireire néz.Akkor mire várunk?!MEnjünk!-Kiált vidáman,majd fejest ugrik a hűsítő vízbe.-Áhh.ez jó..-Mondja,majd Yowaikohoz is odalép.-Szia!A nevem Sioan.-Msolyog,majd belerántja Shireit a vízbe.
-Természetesen..-Mondja Fina,majd elindul Arkonnal az oldalán.
|
Mikor előkerül az új bikini, égő vörös lesz Yowaiko arca. Nem tudná megmondani, mikor égne jobban, ha Shirei nyújtaná át, vagy Mila, de azt tudja, hogy most nagyon kínos a helyzet számára. Alig meri elvenni, majd csak áll és néz. - Kö... köszönöm. - végre ki tudja mondani a szót, ami már percek óta a száján van, de még mozdulni nem nagyon tud. Mikor visszazökken egy cseppet is a régi, rendes kerékvágásba, kicsit megnyugszik. - Látom, hallom, érzem őket. Nem jó... még a halál se szabadított meg a bátyámtól... - beleborzong mondatába, majd körül is néz, hogy az emlegetett macskalény, nem portyázik-e körülötte. Meg kell állapítania, az most is egy kaján mosollyal figyel egy lebegő sziklán. Ijedtében felrobbantja azt, így a szellem eltűnik, de Yowaiko összekuporodik a földön. - Nem jó... nem szeretem... gyagyásnak néznek miatta, meg paranoiásnak... s bántanak is... - suttogja már-már sírva.
-Ez... ez annyira... - suttogja, a fiú nyögései teljesen lázba hozzák, s még inkább forrósítják amúgy sem hideg testét. Szabad mancsával magához öleli a fiút, a falnak támaszkodik, így kicsit felszabadultabb. Csókokkal halmozza fültövét, halántékát, állkapcsát, s nyakát, majd újra elmélyül a smarad szemekben, hogy a félelem legapróbb szikrája után nézzen.
|
[Későbbi] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
