A tigrisről...
2008.07.19. 23:45
Tigris

(Panthera Tiger)
Angol neve: Tiger
Rend: Ragadozó (Carnivora)
Család: Macskafélék (Felidae)
A tigris a legnagyobb macskaféle, 3 m hosszúra nőhet, ennek egyharmada a farka. Mérete nagyon, változékony, a szibériai példányok a legnagyobbak, az indonéziaiak a legkisebbek. Valaha Kis-Ázsia és a Közel-Kelet volt elterjedésének nyugati határa, és a Szovjetunió déli részétől Baliig, Szumátráig, Jáváig, keleten pedig Koreáig és Mandzsúriáig fordult elő. Napjainkban maradványnépességek élnek Indiában, Szibériában, valamint délen Indokínában és a maláj szigetvilágban. Számuk is csak töredéke a korábbinak. A megfogyatkozás jórészt a vadászat és az üldözés eredménye. A gyarmati időkben az ötvenes évekig évente több ezret lőttek ki. Ez a hatalmas testű ragadozó sok társához hasonlóan nemzetközi védelem alatt áll. A nemzetközi törzskönyvi nyilvántartás alapján létrejövő tenyészcserék során megszületendő szaporulatok talán hozzájárulhatnak e faj fennmaradásához is.
A tigris általában magányosan él, és a háborgatás miatt csak éjjel mozog. 105-113 napig tartó vemhessége után áltŕlában 1-4 kölyköt fial (maximum 6-ot). 11 hetes korukig a kicsik szopnak, az ivarérettséget csak negyedik életévükben érik el.
A tigrisek az egyik legnépszerűbb állatkertben bemutatott állatok, és nagyon jól szaporodnak. Egyes nőstények több mint 30 kölyköt fialnak. Tigris eddig fogságban 26 évig élt legtovább.
A kistigrisek, még 3-4 hónapos korukban is jórészt anyjuk tején élnek. Ekkor kezdődik meg az elválasztási időszak. Ilyenkor már elkísérik anyjukat vadászni, de egyelőre még csak figyelnek.
Figyelik, ahogy anyjuk közelebb oson áldozatához - mintegy 20 méterre kell megközelítenie a vadat, mert futásban alul maradna. A tigris ezután elharapja az állat nyakát, ezzel fulladást okozva; vagy kisebb préda esetén bénulást előidézve harapásával eltöri a gerincet. Miután megölte áldozatát, feltépi hasán a bőrt és belsőségekből táplálkozik, a maradékot elvonszolja rejtekhelyére, hogy később fogyassza el. Egy anyatigrisnek átlagosan 5-6 naponta kell zsákmányt ejteni, hogy ne éhezzen a családja.
A kölykök, ahogy nőnek egyre inkább megtanulják a „gyilkolás művészetét”. Segítik anyjukat — felé terelik az áldozatot, vagy épp megakadályozzák a menekülését —, majd később maguk ejtik el a vadat. A decemberben születettek nyárra meg is tanulnak vadászni, azonban önálló zsákmányszerzésre csak másfél éves korukban lesznek képesek. Teljesen önállóvá pedig 3 évesen válnak.
A tigrisek éjjel vadásznak — a zaklatások és nyáron a forróság miatt. Áldozataik általában szarvas, vaddisznó de megesik, hogy vízilovat, orrszarvút, elefántborjút ejtenek.
Ősszel megkezdődik a párzási idény. Mivel a nőstények csak pár napig tüzelnek, a hím ilyenkor gyakrabban jelöli meg territóriuma határait — szagjeleket hagy a földtől 1 méterre, melyek akár 3 hétig is megmaradnak. Szagjelzéseken kívül vizuális jeleket is használnak: megkarmolják a fák törzsét, a kemény földet. Ezt azután vizeletükkel, és az állkapcsuk oldalán levő illatmirigyeik váladékával „megerősítik”. A nőstény területe jóval kisebb, mint a hímé, mely több ilyet is magába foglal. Egy hím a területén, illetve azzal szomszédos területek nőstényeivel párosodik.

Az ivarérettséget 3-4 éves korra érik el. Szagjelekkel, üvöltésekkel talál egymásra a nőstény és a hím. Felfokozott állapotukat felhúzott ínnyel, grimasszal fejezik ki. 2-3 napig maradnak együtt, ez idő alatt van hogy 10-15 percenként is párzanak. Az apatigris magányosan él, nem vesz részt a kölykök felnevelésében. Egy hím másik apától származó csemetéket megöli, hogy párosodni tudjon a nősténnyel, mivel az csak akkor lesz újra termékeny, ha a kölykök elérik a hároméves kort, vagy ha elhullanak.

3 és fél hónapos vemhesség után születnek meg a vak 1 kg-os kölykök. A legtöbb ellés decemberben és májusban történik, barlangban vagy sűrű aljnövényzetből kialakított vacokban. A világra jött 3-4 kölyökből egy vagy kettő elpusztul az elégtelen táplálkozás miatt.
Fehér tigris: a bengáli tigris rendkívül ritka színváltozata, 10ezer születésre jut egy fehér kölyök. Két recesszív allél együttes jelenléte szükséges a fenotípus megjelenéséhez. A bengáli és a szibériai tigris keresztezésével-beltenyésztésével is el lehet érni a színváltozat megjelenését. A természetben a fehér egyek túlélőképessége jóval kisebb, ami szintén magyarázatul szolgál a ritka előfordulására.
A mai állatkertekben élő fehér tigrisek egy közös ősre vezethetők vissza, egy Mohan nevű, 1951-ben kölyökként fogságba esett hímre (az anyját megölték a vadászok). Mohan először egy normál színű tigrissel, Begummal állt párba, az utódaik mind vad színűek voltak. Később az egyik lányától csak fehér színű kölykei születtek. Ezen kölykök közül az egyiket, Mohinit a féltestvérével-nagybátyjával. Sampsonnal párosították. A kölykeik közül kettőt az Egyesült Államokba vitték, ahol a testvérpár frigyéből egy újabb fehér tigris, Kesari született. Ez a három egyed lett az alapítója az amerikai fehér tigris állománynak.
A történet is jól példázza, hogy az állatkertek egyik népszerű látványossága, a fehér tigris milyen mértékű beltenyésztés eredményeként születik. Emiatt, és azért, hogy az állatkertek a tigriskifutóikat védendő, tiszta alfajú, egészséges génállományú tigrisek szaporítására használják, a nemzetközi fajmegmentési programok nem támogatják a fehér tigris tartását és szaporítását.

Arany tigris: szintén csak színváltozat. Az aranyszínű színezet és a halványabb, szabálytalanabb csíkozottsága mellett a mérete is nagyobb a normál tigrisnél. Bár sokan a fehérhez hasonlóan bengáli tigrisnek tartják, a legtöbb állatkertben élő arany tigris őse a szibériai volt. Az tény, hogy vadon csak Indiában figyelték meg ezt a színváltozatot. Egyes feltételezések szerint bizonyos környezetben előnyös is lehet ez a szín a rejtőzködéshez. A mai állatkerti populáció körülbelül 60 egyedből áll.
Az oroszlánt és a tigrist is szokták keresztezni egymással és létrejön a Tigroszlán vagy az Oroszgris.
Tigroszlán: 
Oroszgris: 
Alfajok:
Bali tigris (Panthera tigris balica) - kihalt (1940-es években)
Kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) - kihalt (1970-es években)
Jávai tigris (Panthera tigris sondaica) - kihalt (1980-as években)
Szibériai tigris vagy amúr tigris (Panthera tigris altaica)
Indokínai tigris (Panthera tigris corbetti)
Dél-kínai tigris (Panthera tigris amoyensis)
Szumátrai (maláj) tigris (Panthera tigris sumatrae)
Bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris)
|
Testtömeg (kg)
|
Testhossz (m)
|
Koponyahossz (mm)
|
Alfaj
|
Hím
|
Nőstény
|
Hím
|
Nőstény
|
Hím
|
Nőstény
|
Tigris
|
180-258
|
100-160
|
2.7-3.1
|
2.4-2.65
|
329-378
|
275-311
|
Virgata
|
170-240
|
85-135
|
2.7-2.95
|
2.4-2.6
|
316-369
|
268-305
|
Altaica
|
180-306
|
100-167
|
2.7-3.3
|
2.4-2.75
|
341-383
|
279-318
|
Sondaica
|
100-141
|
75-115
|
2.48-
|
– –
|
306-349
|
270-292
|
Amoyensis
|
130-175
|
100-115
|
2.3-2.65
|
2.2-2.4
|
318-343
|
273-301
|
Balica
|
90-100
|
65- 80
|
2.2-2.3
|
1.9-2.1
|
295-298
|
263-269
|
Sumatrae
|
100-140
|
75-110
|
2.2-2.55
|
2.15-2.3
|
295-335
|
263-294
|
Corbetti
|
150-195
|
100-130
|
2.55-2.85
|
2.3-2.55
|
319-365
|
279-300
|
Gyűjtötte: Kiba
|