Az oroszlánról...
2008.07.19. 23:41
Oroszlán


(Panthera Leo)
Angol neve: Lion
Rend: Ragadozók (Carnivores)
Család: Macskafélék (Felidae)
A hím oroszlán 2 m hosszúra nő, farka további 1 m, súlya eléri a 200 kg-ot. Jóval nagyobb, mint a nőstény, és általában látványos sörény díszíti. A nőstények jóval kisebbek, a felnőtt egyedek marmagassága kb. 100 cm, a súlyuk 150 kg körüli.
Az oroszlán valaha Afrika és Dél-Európa kopárabb vidékein nagy területen fordult elő, keleten Kis-Ázsiában. Arábiában és Indiában. Ma már kihalt elterjedési területe északi részén, kivéve az indiai Girben élő népességet. A Közel-Keleten még a huszadik században is éltek oroszlánok.
Gyakran ad hangot, a hím üvöltését 9 km-ről is lehet hallani. Az oroszlánok általában lusta állat benyomását keltik, de nappal és éjszaka egyaránt vadásznak. Általában falkában ejtik el zsákmányukat, de nem vetik meg a dögöt sem. Áldozatukat becserkészik, majd lerohanják, a nagyobb zsákmányt megfojtják, a kisebbeket elülső mancsuk csapásával ölik meg.
A nőstény oroszlán sűrű bozótosban vagy sziklák közt lévő vackában 113 napig tartó vemhesség után hozza világra 1-4 (általában 2-3) kölykét. A kölykök születéskor foltosak, 6 hónapig szopnak, és 18 hónapos korukban lesznek ivarérettek. Teljes méretüket csak 6 évesen érik el. Az oroszlánok igen jól szaporodnak fogságban, 30 évig is elélnek, s minden évben több kölyök születik, mint amennyit el tudnak helyezni. A vadon élő oroszlánok körülbelül 10-14 évig élnek.
Habár ritkaságszámba megy és ezért nem is hallhatunk róla túl gyakran, fehér oroszlánok is léteznek Timbavatiban, Dél-Afrikában. A fehér oroszlánokban található recesszív gén felelős szokatlan színükért (ahogy a fehér tigriseknél is, sok, az állatkertekben és állatbemutatókon szereplő fehér tigrist tenyésztettek ki ezzel a génnel). A fehér oroszlán azonban jelentős hátránnyal küzd, amikor vadászni indul; fehér színe ugyanis felfedi rejtekhelyét.

Az oroszlánok húsevő ragadozók, melyek különálló családokban, azaz falkában élnek. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből, és egy vagy több egymással rokoni kapcsolatban álló hímből áll, melyek a felnőtt nőstényekkel párosodnak. Rendszerint az egy falkába tartozó összes nőstény rokonságban áll egymással (nagyanyák, nagynénik, anyák, nővérek). A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A hímek általában nem tűrik meg a kívülálló hímeket, ahogy a nőstények sem a kívülálló nőstényeket. A hímeket kizárja a falka, vagy saját maguk hagyják el azt, amikor elérik az ivarérett kort. Amikor másik hím veszi át a falka vezetését, a betolakodók gyakran megölnek minden kölyköt, még akkor is, ha az a sajátja. Nagy a halandósági arány a kölykök körében az éhezés miatt, illetve hogy más nagyragadozók támadják meg őket, és azok a hím oroszlánok is megölik a fiatalabbakat, melyek átveszik a falkát.
Mint minden más macskaféle, az oroszlánok is csúcsragadozók, ám a többi macskafélétől eltérően csapatban vadásznak. Az olyan préda, mint a zebrák, kafferbivalyok, zsiráfok és vízilovak vagy akár a fiatal elefántok sokkal nagyobbak és veszélyesebbek annál, hogy az oroszlán egyedül szembeszálljon velük. Habár a legtöbben úgy gondolják, hogy leginkább a nőstények vesznek részt a vadászaton, mára bebizonyosodott, hogy a hímek sokkal inkább aktívak a vadászatban, mint az korábban köztudott volt. A vadászó oroszlán nyaki harapással öl, mellyel kitöri az áldozat nyakát vagy súlyos vérveszteséget okoz. Az egyik oroszlán leköti a nagy zsákmányállat figyelmét, míg a többiek végrehajtják a halálos nyakharapást vagy megfojtják azt úgy, hogy befogják az orrát, így nem tud lélegezni.
A legtöbb zsákmányállat nyugodt marad, ha bizonyos távolságon kívül látja az oroszlánokat. Az oroszlánok a szüntelen üldözéssel, akárcsak a hiénakutyák, elsősorban az életképtelen egyedeket szűrik ki. Természetes ellenségeik az olyan ragadozók, mint a krokodilok, hiénák, hiénakutyák, és különösen más oroszlánok. Néhány zsákmányállat (zebrák, vízilovak és elefántok) rúgásával és összetaposva azonnal megbéníthatja vagy megölheti őket.
Az oroszlánok nem vonakodnak a dögök fogyasztásától sem. Gyakran elkergetik a kisebb vagy számban alattuk levő zsákmányejtő ragadozókat és elveszik a prédát. Az oroszlánokat is elkergethetik a zsákmánytól az olyan ragadozók, mint a hiénák és a hiénakutyák, ha számbeli fölényben vannak. A többi macskaféléhez hasonlóan nagyszerűen látnak a sötétben, így éjszaka is hatékonyan tudnak vadászni. Naponta több mint 20 órát alszanak.
Alfajok:
Kelet-kongói oroszlán: Panthera leo azandica.
Katanga oroszlán vagy angolai oroszlán: Panthera leo bleyenberghi.
Hollister oroszlánja: Panthera leo hollisteri.(vitatott)
Dél-afrikai oroszlán: Panthera leo krugeri.
Berber oroszlán: Panthera leo leo. A vadonból kihalt.
Maszáj oroszlán: Panthera leo massaicus.(vitatott)
Fokföldi oroszlán: Panthera leo melanochaita 1860-ban kihalt
Kelet-afrikai oroszlán vagy núbiai oroszlán: Panthera leo nubica.
Ázsiai oroszlán: Panthera leo persica. Jelenleg mindössze 2-300 vad példánya él.
Abesszin oroszlán: Panthera leo roosevelti.(vitatott)
Nyugat-afrikai oroszlán vagy szenegáli oroszlán: Panthera leo senegalensis.
Szomáli oroszlán: Panthera leo somaliensis. (vitatott)
Kalahári oroszlán: Panthera leo verneyi. (vitatott)
Gyűjtötte: Kiba
|