Karakál

(Felis caracal)
Angolul: Caracal

A macskafélék különleges alfaja a karakál avagy más néven a sivatagi hiúz. Elterjedési helye Dél-Afrika, Közép-Afrika, Közel- és Közép-Kelet és India. Elsősorban a szárazabb szavannákat, bozótosokat kedveli, a homoksivatagokat kerüli. Könnyen szelídíthető macskaféle, Indiában és Pakisztánban vadászatra idomítják őket. Az utóbbi években számuk vészesen megfogyatkozott, különösen Ázsiában, ahol a háziszárnyasokat féltik tőlük.

Lábai erősek, tappancsai feltűnően nagyok, amikkel jól ugrik (helyből akár 3 m-t), mászik és rendkívül gyorsan fut. Fülén fekete bojt található. Kicsit hasonlít a hiúzra teste felépítésében. A kifejlett egyedek körülbelül 55-75 cm hosszúak, amiből farkuk 30 cm, marjuk 38-50 cm. Átlagosan 15-20 kg a testsúlya. Bundája rövid és tömött, színe a szürkés-vöröstől a vörös-bordóig terjed, a pettyei egészen halványak. Fejének alakja fordított háromszögre emlékeztet. Szeme körül a szőr világosabb, mint a bundája. Rövid állkapcsán erőteljes fogsora található. Karmai visszahúzhatóak.

Főként éjszakai életmódot folytat, de szívesen vadászik kora reggel is. A megfigyelések szerint territoriálisak, a területük határát vizeletükkel jelölik ki. Rendszerint egyedül járnak, bár megfigyeltek már kisebb csoportokat is. Zsákmányai kisebb emlősök, például nyulak, tarajos sülök, madarak, amiket akár röptükben is elkap, de akár birkákat, fiatal antilopokat is elejt. Ellenségeit képezik az oroszlánok és a krokodilok, de  a legfőbb az ember.

Vemhessége 69-78 nap. Általában 1-6 utódot hoz a világra az év bármely szakában, akik 10 nap után nyitják ki szemüket és 10-25 hétig szopnak, majd egy éves korukig maradnak anyuk mellett, ezután válnak önállóvá és ivaréretté.

Fogságban akár 17 évis is élhet.

Rend: Ragadozók (Carnivora)

Család: Macskafélék (Felidae)